196634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szendvics szerkezetű betonpanel acélfelületek korrózióállóvá tételére
5 196 634 6 tulajdonságaim is kedvező hatással van, Így a beton folyási tulajdonságaira, a beton vízigényére cs kötésidejére. A gyengén ötvözött acélok időjárásáliósága a stabil védőréteg képződésére vezethető vissza. A védőréteg az időjárásváltozások (nedves-száraz-periódusok) és a mikroklíma hatására I-3 év alatt kialakul. A rozsdásodás kezdetben világossárga, majd idővel egyre sötétebb barna színű. A kialakult védőrozsda színe sötétbarna és lilás árnyalatú is lehet. Az acél felületén idővel védő, oldhatatlan bázikus réz, króm és nikkel szulfátok, hidroxidok, foszfátok és szilikátok képződnek. Találmányunk esetében a betonok természetes érlelése (mintegy 28 napos állás) fokozza, gyorsítja a védőréteg kialakulását, a betonok mesterséges szilárdsággyorsítására alkalmazott gőzölés ezt a védőréteget pedig az anyagok együttes alkalmazása folytán még ennél is lényegesen rövidebb idő alatt alakítja ki. Az eddig alkalmazott magasan ötvözött korróziógátló acélok ridegek - mint már említettük — megmunkálásuk nehéz, rosszul hajlíthatok, rosszul hegeszthetők. A szénacélok és elsősorban az alacsony ötvözésű, időjárásálló acéloknál ezek a problémák nem állnak fenn. A gyengén ötvözött időjárásálló acélok standard polcnciáltartománya a szénacélokhoz közeli, így a betonelemek egyéb szerkezeti acélbetétjeivel (hálók, létrák stb.) kontakt korrózió nem következhet be. Ezek a lényeges műszaki előnyök komoly gazdasági előnyökkel is párosulnak. A találmány részletesebb ismertetésére szolgáljon néhány példa, amelyekre azonban a találmány nincsen korlátozva. I. példa Éghajlati hatásnak kitett C 12 (MSZ 4719-82) minőségű vasbetonba a homokos kavics-ccmcnlvíz keverésekor a cement mennyiségére számított 0,5 tömeg %-nyi mennyiségű trimetilol - propil - monooleátot adagoltunk, melynek etílezettségi foka 8, zsírsav szénatomszáma 12. Az így előállított betonból az önmagában ismert panelgyártási technológia szerint, előnyösen 80 °C-os gőzérleléssel legyártottuk a többrétegű panelt (vasbetonszerkezetet), melynél a rétegek összekötésére LK 52 C (MSZ 6259-82) gyengén ötvözött acélt használtunk. Az elért védőhatás gőzölt betonnál mintegy 84 %-os volt, gőzöletlen betonnál pedig 67 %-os védőhatást tapasztaltunk. Az alkalmazott acél vastagságcsökkenése évente mindössze mintegy 2//<m volt gőzölt beton és 6//im gőzöletlen beton esetében. Adalék nélküli betonnál e vastagságcsökkenés évi 12 pm, illetve gőzöletlen betonnál 14 pm lett volna. Amennyiben a trimetilol - propil - monooleát mellett járulékosan azzal nagyjából azonos mennyiségű lininszulfitot is adagoltunk a beton készítésekor, úgy a védőhatás tovább javult, és pedig gőzölt beton esetében 92 %-os értéke, a vastagságcsökkenés pedig évi mindössze I /im-ra. Természetes érlelésü beton esetében a járulékos adalékkal érdemi változást nem tapasztaltunk, csak akkor, ha az összadalék mennyisége kb. 1,5 tömeg %-nyi volt. Ekkor a védőhatás 71,5 %-ra nőtt, az évi vastagságcsökkenés pedig 4 pm-os értékre csökkent. 2. példa Éghajlati hatásnak kitett C 16 minőségű (MSZ 1719-82) vasbetonba a homokos kavics-cement-víz keverésekor a cemenet mennyiségére számítva mintegy 1 tömeg %-nyi mennyiségű zsírsav poiietilénglikol-észtert adagoltunk, melynek zsírsav szénatomszáma 12 volt, a plietilénglikol átlagtőmege pedig mintegy 400 Az így előállított betonból az önmagában ismert panelgyártási technológia szerint, előnyösen 70 °C-os gőzérleléssel legyártottuk a többrétegű panelt (vasbetonszerkez.et), melynél a rétegek összekötésére LK. 45 C (MSZ 6259-82) gyengén ötvözött acélt használtunk. Az elért védőhatás gőzölt betonnál mintegy 92 %-os volt, gőzöletlen betonnál pedig 79 %-os védőhatást tapasztaltunk. Az alkalmazott acél vastagságcsökkcnése évente mintegy 1 /im volt gőzölt cs 3 pm gőzöletlen beton esetében. (Adalék nélküli betonnál ezen értékek 12 pm, illetve 14 fan lettek volna). Amennyiben a zsírsav polietilénglikol-észter adalék mellett járulékosan még mclamin-formaldehid gyantát is adagoltunk mintegy 0,5 tömeg %-os mennyiségben, illetve olyan módon, hogy a kétféle adalék'mintegy 0,5-05. tömeg %-nyi volt, úgy a gőzölt beton esetében változást nem észleltünk, a természetes érlelésü beton sajátságai azonban valamit javultak, éspedig az elért védőhatás 86 %-ra nőtt, az éves vastagságcsökkenés pedig 2 ftm-éríékre esett le. 3. példa Éghajlati hatásnak kitett C (6 (MSZ 4719-82) minőségű vasbetonba a homokos kavics - cement - víz kiverésekor a cement mennyiségére számított mintegy I tömeg %-nyi mennyiségű oktil- és nonil - fenol - polietiléngükoiéíert adagoltunk, melynek stüénoxidszáma 12 volt. Az így előállított betonból az önmagában ismert panelgyártási technológia szerint, előnyösen 70 °C-os gözérlelcssel legyártottuk a többrétegű panelt (vasbetonszerkezetet), melynél a rétegek összekötésére B 38-24-es (MSZ 339-68) minőségű szénacált használtunk. Az elért védőhatás gőzölt beton esetében 64 %-os volt, gőzöletlennél 55 %-os, míg az éves vastagságcsökkenés 8, illetve 9 pm. (Adalék néküli beton esetében ezen értékek 22, illetve 20 pm lettek volna). Amennyiben a mintegy 1 tömeg %-nyi éter mellett mintegy 0,5 tömeg %-nyi szulfit szennyiúgot is alkalmaztunk, úgy a védőhatás gőzölt beton esetében 82 %-ra volt javítható, az éves vastagságcsckkenés pedig 4 /ím-os értékre ment le. Ugyanakkor viszont természetes érlelési! (gőzöletlen) beton esetében' e mutatók valamelyest romlottak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
