196615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliolefin alapú szintetikus olajok előállítására
9 196615 10 Az 1. és 2. számú példák alapján megállapítottuk, hogy az azonos körülmények között oligomerizált és hasonló forrásponttartományú, de erősen különböző vázszerkezetű olefinelegyckböl viszkozitásindex és dermedéspont szempontjából igen különböző, olajok g állíthatók elő. Így az átlagmolekulában levő metil-/ metilén-csoportok arányának 0,2-0,9-ig történő növelésével a viszkozitásindex 157-ről 77-re, a dermedéspont pedig -14°C-ról -62 °C-ra csökkenthető. Az 1. 3. és 8. szánni példák adatainak összehasonló -|o tásakor pedig megállapítottuk, hogy hasonló forráspont-tartományú és vázszerkezetű olefinelegyekből az oligomerizációs körülmények (katalizátortípus, hőmérséklet stb.) változtatásával igen különböző folyási tulajdonságú olajok állíthatók elő. 15 Az 1.4. 5. és 6. számú példák összehasonlításával azl kívánjuk illusztrálni, hogy az oligomeri/átumok folyási tulajdonságai az olefin alapanyag forrásponttartományának szélességével és az átlagos forráspont (50 %-os pont) nagyságával is lehet befolyásolni. 20 így e szűkebb forráspont-tartományú frakciók (1), E, és F jelííek) átlagos forráspontjának e példák szerinti növelésével a viszkozitásindex 116-156 tartományban növelhető. Ezzel összefüggésben pedig a dermedéspont (—46 °C)—(—10 °C) tartományban csők- 25 kenthető. Az alapanyag forráspont-tartományának növelése pedig (lásd az 1. és 5. számú példákat) a viszkozitásindex és dermedéspont növekedését eredményezi. Ebből az következik, hogy az olefinelegy összetételét és az oligomerizációs körülményeket lehetőségünk van az előállítandó tennék jellemzőinek megfelelően megválasztani és így igen szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező kenőanyagokat is elő tudunk állítani. A találmány szerinti eljárással előállított egyik hidrogénezett poliolefin-terméknek a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságait a 4. táblázat tartalmazza. Ebben feltüntettünk egy 100 °C-on közel azonos kinematikai viszkozitású, kőolaj eredetű finomítvány (U), és három külföldi eredetű (V, Z, X) poliolefin alapú kenőolaj megfelelő tulajdonságait is. Az adatokból kitűnik, hogy a külföldi gyártmányú szintetikus termékek (V, Z, X jelűek) és a találmány szerinti szintetikus olaj (Y jelű) kedvezőbb V-T karakterisztikájuk, továbbá mély dermedéspontjuk következtében lényegesen előnyösebb „hidegtulajdonság”-okkal rendelkeznek, mint az „A” jelű olajfinomítvány. Emellett a szintetikus olajok kedvezőbb tulajdonságúnk a párolgási veszteség Illetőleg a lobbanáspont szempontjából is, mint a hasonló viszkozi-tású kőolajeredetű kenőolaj-finomítvány. A találmány szerinti eljárással tehát a folyási tulajdonságok, párolgási veszteség és lobbanáspont szempontjából a referenciákkal közel egyenértékű terméket lehet előállítani. 4. táblázat. A találmány szerint előállított olaj és a referenciaminták jellemzői Kenőolaj típusok Kenőolaj tulajdonságok Kőolaj eredetű finomítvány Külföldi poliolefin alapú kenőolajok Találmány szerinti poliolefin olaj U V1 Z1 X3 Y KV100, nini1-1 6,2 6,00 5,86 6,04 6,07-KVqo, mmV1 40,8 32,1 30,9 32,0 33,1 DV-18, ml’a-s 1390--700 810 V1E 98 135 136 138 132 Dp, °C-18-68-68-60-40 Párolgási veszteség,* t% (Noack) 10,1-4,0 7,9 4,1 Lp„ °C 224-238 242 237 * Körülmények: 250 °C, 1 h, 1 M. Campen és mts. Hydrocarbon Proc. 2, 75-82. (1982) 2 G. Pray. Int. Coll. Esslingen. 1984 3 A. Willschke. Int. Coll. Esslingen. 1984 6
