196605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidropiridin-5-foszfonsav ciklusos propilén-észter származékainak előállítására

3 196 605 4 kus propilénészter-származékát ismert eljárással állít­hatjuk elő, pl. a D. W. White által a J. Am. Chem. Soc., 92,(1970)7125-7135 oldalain leírt módon. Az 1. folyamatábrán látható, hogy ezt a köztiterméket úgy kaphatjuk, hogy a megfelelő (a-2) általános kép­­letű l-metoxi-l-foszfa-2,6-dioxa-ciklohexánszármazé­­kot jód-acetonnal reagáltatjuk. A találmány szerinti a-eljárásban úgy állítjuk elő ez (I) általános képlelű vegyületeket, hogy a megfelelő (II) általános képlett! kiindulási anyagot a megfe­lelő (Ili) általános képletű kiindulási anyaggal reagál­tatjuk inert oldószerben, az 1. folyamatábrán muta­tott módon. A (II) általános képletű vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy acetonü-foszfonsav megfelelő (a) általános képletű ciklusos észterét ismert módon reagáltatjuk egy benzaldehidszármazékkal. Hasonló­képpen könnyen állíthatjuk elő a (III) általános kép­letű vegyületet úgy, hogy a megfelelő karbonilszár­­mazékot ammóniával reagáltatjuk. A (III) általános képletű kiindulási anyag a reakciórendszerben úgy képződhet, hogy egyszerűen összekeverjük a meg­felelő karbonilszámrazékot az ammóniával és általá­ban nincs is szükség a reakciótermék elkülönítésére. Az inert oldószer lehet alkoholos, pl. metanol, eta­­nol, propanol vagy izopropanol; éteres, pl. 1,2-di­­metoxi-etán vagy tetrahidrofurán (továbbiakban: THF); aromás szénhidrogén, pl. benzol, toluol vagy xilol; nitriles oldószer, pl. acetonitril vagy benzo­­nitril; amidos oldószer, pl. DAM, dimetil-formamíd (továbbiakban: DMF) vagy N-metil-pirrolidon; szul­­foxidos oldószer, pl. dimetil-szulfoxid (továbbiakban: DMSO) vagy szulfolán; észteres oldószer, pl. etil­­acetát vagy butirol-aceton; vagy piridin. A reakció hőmérséklet általában szobahőmérséklet és 200 °C közötti, előnyösen 60 és 140 °C közötti. A reakcióidő általában egy és egyszáz óra közötti, előnyösen öt és húsz óra közötti. A totálszintézisben kapott (I) általános képletű célvegyüiet - a célvegyület konkrét szerkezetétől és az alkalmazott oldószertől függően - alkothatja a ve­­gyület (VI) általános képletű szolvátját (lásd a ^3. példát). A célvegyület (IV) általános képletű sóját úgy kap­hatjuk, hogy az (I) vagy (VI) általános képletű vegyü­letet inert oldószer jelenlétében savval reagáltatjuk. Savként alkalmazható az olyan, amely gyógyászatilag elfogadható sók képzésére alkalmas, pl. hidrogén­­klorid, kénsav, salétromsav, borostyánkősav, ecetsav vagy tejsav. Az (I) általános képletű célvegyület könnyebb tisztítása céljából más erős savak is alkal­mazhatók, pl. lúdrogén-bromid, trifluor-ecetsav, me­­tánszulfonsav, benzolszulfonsav, toluolszulfonsav vagy naftalinszulfonsav. Az (I) általános képletű vegyület konkrét szerkeze­tétől ,'s a sóképző reakcióban alkalmazott oldószer minőségétől függően egy (IV) általános képletű só helyett képződhet a megfelelő só (V) általános kép­letű szolvátja (lásd a 14. példát). Már említettük, hogy a (VI) általános képletű ve­gyidet az (I) általános képletű vegyidet szolvátja. Az ilyen szolváthoz alkalmazott oldószerek közül említ­hető pl, a benzol és a toluol. Xilol szintén alkalmaz­ható oldószerként az ilyen szolvátokhoz. A 2. folyamatábra szemlélteti, hogy pl. a (VI-1- Toluol) képletű szolvát úgy képződik, hogy a (11-1) képletű vegyületet a (1II-1) képletű vegyülettel rea­gáltatjuk toluolban, majd a reakcióterméket kicsapat­juk. A (VI-1-Toluol) képletű szolvát 1 mólnyi (1-1) képletű vegyület adduktuma 1 mólnyi toluollal. En­nek a szolvátnak az oldhatósága toluolban — mintegy 0,02 tömeg/f-os koncentráció és 20 °C hőmérséklet esetén rendkívül csekély; a toluolban oldódó szeny­­nyezéseket ezért könnyen eltávolíthatjuk a reakció­termékből úgy, hogy a szolvátot kicsapatjuk a toluo­­los reakcióoldatból, majd toluollal mossuk. Külön előnye a módszernek, hogy így a szolvátot jó kiter­meléssel különíthetjük el a toluolos reakcióoldatból azon már említett körülmény folytán, hogy a szolvát toluolban való oldhatósága rendkívül csekély. Ugyanakkor ez a (VI-1-Toluol) képletű szolvát, mint köztitermék lehetővé teszi pl. az (1-1), (1V-1- HC1) és (V-I-HCI-C2H5OH) képletű vegyületek nagy tisztasággal való előállítását. lía pl. egy (VI) általános képletű szolvátot elő­nyösen ctil-acetátból vagy etanolból — átkristályosí­­tunk, oldószertől mentesen kaphatjuk a megfelelő (I) általános képletű vegyületet. Ha a (VI-1-Toluol) kép­letű toluolos szolvátot etil-acetátból vagy etanolból átkristályosítjuk, az (1-1) képletű vegyületet kapjuk (lásd a 13. példát). A (IV-1-HC1) képletű hidrogén-kloridos származék háromféle alakban, ti. a-, ß- és 7-alakban kristályoso­dik. A 15. és a 16. példákban e kristályformák közöt­ti eltéréseket úgy szemléltetjük, hogy bemutatjuk az előállításukra végzett műveletek közötti eltéréseket; az eltérések röntgendiffrakciós spektrumaik eltérésé­ben is megmutatkoznak. Gyógyászati hatásukat te­kintve, nem találtunk különbséget a háromféle kris­tályformát képező módosulatok között. b-, c-, d- és e-eljárások. Az (I) általános képletű vegyületeknek a b-eljárás szerinti előállítását a 3. folyamatábra, a c-eljárást a 4., a d-eljárást az 5. és az e-eljárást a 6. folyamatábra szemlélteti. A 3—6. folyamatábrákban szereplő vala­mennyi képletben a szimbólumok jelentése a már megadott, illetve a 6. folyamatábrán Z’ jelentése -O vagy -CII2-. A b-eljárásbnn a megfelelő (VII) általános képletű vegyületet reagáltatjuk a megfelelő (Vili) általános képletű vegyülettel és a megfelelő (III) általános kép­letű vegyülettel (három kiindulási anyag). A c-eljárásban a megfelelő (X) általános képletű vegyületet reagáltatjuk a megfelelő (XI) általános képletű vegyülettel (két kiindulási anyag). A d-eljárásban a megfelelő (X) általános képletű vegyületet reagáltatjuk a megfelelő (VIII) általános képletű vegyülettel és a megfelelő (XII) általános kép­letű vegyülettel (három kiindulási anyag). Az e-eljárásban a megfelelő (VII) általános képletű vegyületet reagáltatjuk a megfelelő (Hl) általános kép­letű vegyülettel és a megfelelő (IX) általános képletű vegyülettel (három kiindulási anyag) valamely a-halo­­gén-alkánsav, pl. trifluor-ecetsav vagy monoklór­­ecetsav jelenlétében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom