196604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiono-foszforsav-észter származékokat tartalmazó rovar-, atka- és féregírtó készítmények és eljárás a hatóanyagként alkalmazott tiono-foszforsav-észterek előállítására

5 196 604 6 Tannia spp., Bibio hortulanus, Oscinella frit, Phorbia spp., Pegomyia hyoscyami, Ceratitis capitata, Dacus oleae, Típusa paludosa. A Siphonaptera rendhez, tartozók közül például Xenopsylla cheopis, Ceratophyllus spp. Az Arachnida rendhez tartozók közül például Scorpio maurus, Latrodectus mactans. Az Acarina rendhez tartozók közül például Acarus siro, Argas spp., Ornithodoros spp., Dennanyssus gallinae, Eriophyes ribis, Phyllocoptruta oleivora, Boophilus spp., Rhipicephalus spp., Amblyomma spp., Hyalomma spp., Ixodes spp., Psoroptes spp., Chorioptes spp., Sarcoptes spp., Tarsonemus spp., Bryobia praetiosa, Panonychus spp., Tetranychus spp. A hatóanyagokat ismert módon készítménnyé ala­kíthatjuk; oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, port, habot, pasztát, granulál, aeroszolt, hatóanyaggal bevont természetes és szintetikus anyagokat, polimer anyagok segítségével készített finom kapszulákat, a vetőmagok számára bevonóanyagot, hatóanyaggal be­vont természetes és szintetikus anyagokat, továbbá füstpatronokat- és spirálokat, hideg és meleg ULV ké­szítményeket állíthatunk elő. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, így a hatóanyagot valamely segédanyaggal, hígítóanyag­gal, folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyó­sítható gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeáló­­szerekkel és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habzást előidéző anyagokkal elegyíthetjük. Abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként használhatunk szerves oldószereket is. Fo­lyékony oldószerként az alábbiak jöhetnek figyelem­be: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil­­naftalin, klórozott aromás vagy klórozott alifás szén­­hidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén­­klorid, alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, így például kőolaj frakciók; alkoholok, mint butanol, vagy glikol, továbbá ezek éter vagy ész­ter származékai;ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen polá­ros oldószerek, mint dimetil-formamid és dimetil­­szulfoxid, továbbá víz. Cseppfolyósítható, normál nyomáson gázhalmazállapotú hígítószerek, illetőleg hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz­­halmazállapotúak, mint például az aerosol hajtógá­zok, így a halogénezett szénhidrogének, továbbá bu­tán, propán, nitrogén és széndioxid. A szilárd hor­dozóanyagok közül említjük meg például a kőzúza­lékot, mint kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, továbbá a szintetikus kőzetzúzalékokat, mint nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid, vagy szilikátok. A granulák előállításához szilárd hordozóanyagként figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolo­mit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, valamint szerves anyagokból készült granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdió­ból, kukoricacsutkából, a dohány növény szárából készült granulátumok. Emulgeáló és/vagy habképző szerként az alábbiak jönnek figyelembe; nem ionos vagy anionos emulgeátorok, így például polioxietilén­­zsírsav-ész terek, polioxietilén-zsíralkohol-észterek, például alkil-aril-poli(glikol-éter)-ek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fchéije hid­­rolizátum. Diszpergálószerként az alábbiak jönnek fi­gyelembe; így például: a ligninszulfitlúg, továbbá me til-cellulóz. A készítményekben kötőanyagként karboximetil­­cellulóz, természetes vagy szintetikus porszem anya­gok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumi­­arabikum, polivinilalkohol, polivinilacetát jöhet fi­gyelembe. A készítményekhez festékként használhatunk szer­vetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán­­oxidot, ferrociánkéket, továbbá szerves színezékeket, mint alizarint, azo- és fém-ftalocianin-színezékeket, valamint nyomelemekéi, mini vas-, mangán-, búr-, réz-, kobalt-, molibdén- vagy cinksókat. A készítmények általában 0,01—95 tömeg%, cél­szerűen 0,5— 90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítményekben a találmány szerinti vegyületek mellett egyéb hatóanyagok, így inszektieid, fungicid, baktericid, akaricid, nematocid anyagok, madarak elleni védőanyagok, sterilizálósze­rek, a növekedést szabályozó anyagok, herbicid ve­­gyületek szerepelhetnek. Az inszekticidek közül meg­említjük a foszforsav-észtereket, karbamátokat, kar­bonsav-észtereket, klórozott szénhidrogéneket, fenil­­karbamidokat, mikroorganizmusok segítségével elő­állított vegyületeket stb. A találmány szerinti készítmények a hatóanyag mellett hatásfokozó anyagokat is tartalmazhatnak. Ezek az anyagok fokozzák a hatóanyag hatását, anél­kül, hogy maguk hatásosak lennének. A felhasználásnál a kereskedelmi készítményekből hígításokat készíthetünk. Ezek koncentrációja széles tartományban változhat: 0,0000001—95 tömeg%, elő­nyösen 0,0001 — 1 tömeg% között van a felhasznált készítmény koncentrációja. A felhasználás a készítmény fajtájától függően történik. A higiéniás területen, illetőleg a vetőmag kezelésé­nél való alkalmazás előnye, hogy a találmány szerinti készítmények kiváló maradékhatást mutatnak fán és agyagon, ezenkívül meszes felületen előnyös alkáli­stabilitással rendelkeznek. A találmány szerinti megoldást az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa (1) képletü vermiet előállítása 300 ml acetonitril, 13,8 g (0,1 mól) 5-hidroxi-2- izopropil-pirimidint, 20,7 g (0,15 möl) kálium karbo­nátot és 20,2 g (0,1 mól) 0-etil 0-izopropii-tsono­­foszforsavdiészter-klorid elegyét 2 óra hosszat 45 °C hőmérsékleten kevertetjük. Ezt követően a reakció elegyet 400 ml toluolhoz öntjük, 300 -300 ml vízzel mossuk. A totuolos oldatot nátrium-szulfáttal szárít­juk, vákuumban betöményítjük. A maradékot nagy vákuumban desztilláljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom