196583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borostyánkősav alifás-diészterek előállítására maleinsav-anhidridből

1 2 A találmány tárgya javított eljárás borostyánkő­­sav alifás diészterek előállítására maleinsav-anhidrid­­ből és legfeljebb 6 szénatomos alifás alkoholokból egy lépésben végrehajtott katalitikus hidrogénezéssel és ész te re zéssel. A borostyánkösav-diésztereket a festékiparban nedvesítőszerekként az építőiparban betonkötést gyorsító és stabilizáló anyagokként, a mosószeripar­ban adalékokként, a műanyagiparban lágyítókként használják. A borostyánkősav-diészterek előállítására több módszer ismert. A legszélesebb körben alkalmazott el­járásmód szerint a borostyánkősav-dimetilésztert eti­lénből, szén-monoxidból és metanolból szintetizálják. A módszer hátránya, hogy a szükséges alapanyagok csak nagyipari méretekben állíthatók elő gazdaságo­san. Más módszerek — így például a 325 586 sz. oszt­rák szabadalmi leírásban ismertetett eljárás — szerint a borostyánkösav-diésztereket borostyánkősav és a megfelelő alkohol savas katalizátor jelenlétében vég­zett reakciójával állítják elő. Az eljárás hátránya, hogy a borostyánkősav igen költséges. A 188 683 sz. csehszlovákiai szabadalmi leírás szerint maleinsav-an­­hídridet kationcserélő műgyanta jelenlétében a meg­felelő alkoholokkal észtereznek, majd az így kapott maleinsav-diésztereket tisztítják és hidrogénezik. Az eljárás hátránya, hogy több műveleti lépést igényel, és a rendkívül korrozív maleinsav - alkohol - víz elegy miatt az eljárás megvalósításához speciális, korrózió­­álló anyagokból készült berendezésekre van szükség. A 3 830 830 sz. Amerikai Egyesült Államok-bejj szabadalmi leírás szerint a borostyánkősav-dimetil­észtert nraleinsav-anhidridből és metanolból kiindulva három lépésben állítják elő. Az első lépésben malein­­sav-mono-metil-észtert állítanak elő, amit a második lépésben mono-metil-szukcináttá hidrogéneznek, és az így kapott közbenső terméket metanollal reagáltat­­ják. Az eljárás hátránya, hogy az egyes műveleti lépé­seket elkülönítetten kell végrehajtani, és a közbenső termékek elkülönítése és tisztítása rendkívül idő-, energia- és munkaigényes. A 419 512 sz. szovjet szabadalmi leírás egylépé­ses eljárást ismertet borostyánkősav-diészterek előállí­tására maleinsav-anhidridből és a megfelelő alkohol­ból kiindulva. Az eljárás szerint a maleinsav-anhidrid és az alkohol elegyét Raney-nikkel katalizátor jelen­létében hidrogénezik, a redukcióval párhuzamosan az észterezés is lezajlik. Az eljárás hátránya, hogy a fel­használt Raney-nikkel katalizátor pirofóros, így erő­sen tűzveszélyes, és a reakcióelegy rendkívül korro­zív. Mindezek miatt a rekció megvalósításához speciá­lis korrózióálló anyagokból készült berendezésekre és különleges munkavédelmi előírások betartására van szükség. További hátrányt jelent, hogy a reakcióidő igen hosszú. Célul tűztük ki, hogy a felsorolt hátrányok kikü­szöbölésére olyan eljárást dolgozzunk ki, amellyel maleinsav-anhidrid és aljfás alkohol kiindulási anya­gokból egy műveleti lépésben, egyszerű eljárással, jó termelékenységgel, kellő tisztasággal és gazdaságosan állíthatunk elő borostyánkösav-diésztereket. Ismert, hogy ha a maleinsav-anhidrídet az észtere­ző alkohollal együtt táplálják be az előmelegítőbe, és innen a hidrogénező katalizátort tartalmazó reaktor­ba, akkor rendkívül erős korrózió észlelhető. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ha a maleinsav-anhidrí­det a megfelelő borostyánkösav-diészterben vagy az alkohol- és vízmentesített reakciótermékben oldva tápláljuk be az előmelegitőbe, illetve a reaktorban, az alkoholt pedig külön anyagáramban közvetlenül a ka­talizátor-ágy felületére vezetjük, és ott érintkeztet­­jük a maleinsav-anhidriddel és hidrogénnel,a reakció­elegy korrozivitása megszűnik. Azt tapasztaltuk to­vábbá, hogy ha katalizátorként platinacsoportbeli fé­meket alkalmazunk, a reakcióé (eggyel szemben kö­zömbös hordozóanyagra felvitt állapotban, és a reak­ciót 140-280 °C hőmérsékleten és olyan nyomáson végezzük, amelyen az alkohol folyékony halmazálla­potú, akkor a Raney-nikkel katalizátor alkalmazásá­ból származó valamennyi hátrányt kiküszöbölhetjük, és igen jó konverzióval és szelektivitással kapjuk a ki­várt borostyánkösav-diésztereket. A találmány tárgya tehát eljárás borostyánkősav 1-6 szénatomos alifás diészterek előállítására malein­sav-anhidrid, 1-6 szénatomos alifás alkohol és hidro­gén heterogén katalitikus reakciójával. A találmány szerint katalizátorként a reakcióeleggyel szemben kö­zömbös hordozóanyagra felvitt, 0,1—6 tömeg% plati­nacsoportbeli fémet használunk, a maleinsav-aníüdri­­det a megfelelő borostyánkösav-diészterben vagy a víz- és alkoholmentesített végtermékben oldva, az 1-6 szénatomos alifás alkoholt pedig külön anyagá­ram formájában vezetjük a katalizátor-ágyra és ott érintkeztetjük egymással és hidrogénnel vagy leg­alább 50 térfogati hidrogént tartalmazó hidrogén — inert gáz eleggyel, a maleinsav : oldószer tömegarányt (3 1) - (2:1) értékre, a katalizátor folyadékterhelését 0,1 -2,0 kg/dm3 óra célszerűen 0,3 -0,8 kg/dm3, cél­szerűen 80-150 dm3/kg értékre állítjuk be, és a reak­ciót 140-280 °c-on és olyan nyomáson végezzük, amelyen a felhasznált alkohol folyékony halmazálla­potú. A reakciót előnyösen 190 -240°C-on végezzük. A nyomás alkalmazott hőmérséklettől és az alkohol jel­legétől függően viszonylag széles'határok között vál­tozhat, így például 5-100.10JkP lehet. Rendszerint 2 5.103 kP nyomáson dolgozunk. A platinacsoportbeli fém megjelölésen a platina­­-triád tagjait, azaz a platinát, palládiumot és ródiumot értjük, A fémet a reakcióeleggyel szemben közömbös hordozóanyagra felvitt állapotban alkalmazzuk. Hor­dozóanyagként célszerűen aktív szenet, bárium-szulfá­tot, égetett kerámiát, azbesztet, zeolitot, alumíniurn­­-snlikátot vagy szilikagélt használunk. Ilyen hordozók jelenlétében a katalizátor ellenállása nem növekszik, a reaktorban dugulás nem következik be, és az eljárás folyamatos üzemben hosszú időn át végezhető. A maleinsav-anhidrid feloldására a céltermékként szereplő borostyánkősav-diésztert vagy a víz- és alko­holmentesített végterméket használhatjuk. A víz- és al*coholmentesített végtermék a kívánt borostyánkő­­sav-diészteren kívül adott esetben közbenső terméke­ket, így borostyánkősav-anhidridet, borostyánkősav­­-monoésztert és/vagy borostyánkősavat is tartalmaz­hat. A közbenső termékek jelenléte nem zavaró, mert azok a reakcióba visszavezetve a kívánt borostyánkő­­sav-dészterré alakulnak. Ezzel a megoldással javíthat­juk az eljárás kitermelését, és egyszerűsíthetjük a ter­­mékelegy feldolgozását. A reakcióba oldószerként visszavezetett végtermék célszerűen legalább 70 tö­megé borostyánkősav-diésztert tartalmaz. A találmány szerinti eljárást például a következő-196.583 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom