196549. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált furazán-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás e vegyületek előállítására

1 2 A találmány tárgya új szubsztituált furazánszárma­­zékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmé­nyek és eljárás a furazánok előállítására. Eddig még nem volt ismeretes, hogy szubsztituált furazánokat inszekticid és akariddként lehet használ­ni, csak annyit tudtak,hogy bizonyos heterociklusok, például a 3-fenil-2-femlimino4,5-bisz(trifluor-metil­­-imino)-triazolidin inszekticid tulajdonságokkal ren­delkezik. Lásd például a 2 062 348 számú NSZK-beli közzétett szabadalmi bejelentést. Új (1) általános képletű furazánokat állítottunk elő — a képletben- R1 és R2 jelentése hidrogén-vagy halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, tri­­fluormetil-csoport, trifluor-metoxi-csoport, trifluor­­-metil-tiocsoport, (3), (4), (5), (6) képletű csoport, azzal a megkötéssel, hogy az egyik szubsztituens min­dig hidrogén- vagy halogénatom, vagy — R1 és R2 együttesen metilén-dioxicsoportot ké­pezhet,- R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül 1—4 szénatomos alkif-, 1 —4 szénatomos alkoxi-, trifluor­­-metilcsoportot, vagy hidrogénatom és — X jelentése oxigén-vagy kénatom. Azt találtuk, hogy az új (I) általános képletű szubsztituált furazánokat úgy állíthatjuk elő, hogyha a) egy (II) általános képletű 3-amino4-ariI-l ,2-5- -oxadiazolt - ahol- R1 és R2 jelentése a fenti — (III) általános képletű ciklohexjl-izo(tio)cianáttal — ahol — X, R3 és R4 jelentése a fenti — adott esetben katalizátorok és adott esetben hígító­szerek jelenlétében reagáltatunk, vagy b) egy (IV) általános képletű 3-izo(tio)cianát-4- -aril-l ,2,5-oxidiazolt — ahol- X, R1 és R2 jelentése a fenti -(V) általános képletű ciklohexil-aminnal - ahol — R3 és R4 jelentése a fenti — adott esetben katalizátorok és adott esetben hígító­szerek jelenlétében reagáltatunk. A (I) általános képletű vegyületek különböző geo­metriai és optikai izomer formában fordulhatnak elő aszerint, hogy a ciklohexil-csoporthoz kapcsolódó szubsztituenseknek milyen az elrendeződése. Előnyö­sen változó izomer-arányban keletkeznek. R', R2, R3 és R4 szubsztituenseknél az alkilrész egyenes vagy elágazó 1 —4 szénatomos. Példaképpen említhetők a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-but­­til-, izobutil-, szek-butil- és terc-butil-csoportok. R1, R2, R3 és R4 jelentésében az alkoxicsoport­­ban az alkilrész egyenes vagy elágazó láncú 1 -4 szén­­atomos. Példaképpen megnevezhetők a metoxi-, eto­­xi-, n-propoxi-, izopropoxi-, n-butoxi-, izobutoxi-, szek-butoxi- és terc-butoxi-csoportok. A halogénatom általában fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, előnyösen klór- vagy fluoratomot és a halogénatomok azonosak vagy különbözőek lehet­nek, R1 és R2 előnyösen a fenilgyűrű 2-, 4-, 2,4- 3,4- vagy 2,6-helyzetében fordul elő. Az R3 és R4 csoportok előnyösen a ciklohexil­­-gyűrű 3-, 4-, 3,4- vagy 3,5- helyzetében találhatók. Az új (I) általános képletű vegyületek kiemelkedő inszekticid és akaricid hatást mutatnak, és ezért ilyen készítmények hatóanyagaként alkalmazhatók. Egész különlegesen előnyösek azok a (I) általános képletű új szubsztituált furazánok, ahol — R1 és R2 azonos vagy különböző és jelentésük hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatom, vagy (3), (4), (5), (6) képletű csoport, vagy- R1 és R2 együttesen metilén-dioxi-,- R3 és R4 azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, — X jelentése oxigénatom. Ha az a) eljárásváltozat szerint 3-amino4-(4-klór­­-fenil)-l ,2,5-oxadiazolt és 3-trifluor-metil-ciklohexil­­-izocianátot használunk kiindulási anyagként, akkor a reakció az 1. reakcióvázlat szerint zajlik le. Ha b) eljárásnál 4-(4-klór-fenil)-3-izocjanát-l ,2,5- -oxadiazolt és 4-trifluor-metil-ciklohexil-amint hasz­nálunk kiindulási anyagként, akkor a reakció lefolyá­sát a 2. reakcióvázlat szemlélteti. A (II) általános képletű 3-amino-4-ariI-1,2,5-oxa­­diazol kiindulási anyagok ismertek és az irodalmi módszerekkel állíthatók elő (lásd például J Park. Chem., 315, 4, 791-795. oldalai /1973/). Az amino­­csoportot a szokásos módon izocianát-, illetve izo-tio­­cianát-csoporttá alakíthatjuk, például foszgénnel, il­letve tiofoszgénnel, hígítószerekben, például toluol­­ban, és/vagy piridinben -20 és *50 °C közötti hőmér­sékleten (lásd az előállítási példákat és a 33 26 509. számú NSZK-beli közzétételi iratot). A (II) és (V) általános képletű vegyületek ismertek és/vagy irodalmi módszerekkel előállíthatók (lásd a 2 630 562. számú és a 2 528 162. számú NSZK-beli közrebocsátdsi iratokat és a Handbuch der organi­schen Chemie 12. kötetét és további köteteit /Beilstein/). Hígítószerként a találmány szerinti b) és a) eljárás­nál inert szerves oldószereket alkalmazhatunk. Ide tartoznak különösen az aligás és aromás, adott eset­ben halogénezett szénhidrogének, például pentán, hexán, heptán, ciklohexán, petroléter, benzil, ligroin, benzol, toluol, xilol, metilén-klorid, etilén-klorid, széntetraklorid, kloroform, klór-benzol, -diklór-ben­­zol, éterek, például dietil- és dibutil-éter, glikol-dime­­tiléter vagy diglikol-dimetlléter, tetrahidrofurán és di­­oxán, továbbá ketonok, például aceton, metil-etil-ke­­ton, metil-izopropil- és metil-lzobutil-keton, észterek, mint ecetsav-metilészter és -etilészter, nitrilek, például acetonitril és propionitril, amidok, például dimetil­­acetamido és N-metil-pirrolidon, valamint tetrameti­­léri-szulfon és dimetilformamid. Katalizátorként a találmány szerinti a) és b) eljá­rás során előnyösen tercier-aminokat, például trietil­­amint és 1,4-diaza-biciklo(2,2,2)-oktán, valamint ón­­-vegyöleteket, például dibutil-ón-dilaurátot használ­hatunk. A reakció hőmérsékletét tág határokon belül vál­toztathatjuk, általában az a) eljárásnál 20 és 180 °C, előnyösen 40 és 120 °C között dolgozunk, a b) eljá­rásnál 200 és 20 °C, előnyösen 60 és 190 °C között hajtjuk végre a reakciót, A találmány szerinti eljárásokat rendszerint at­moszférikus nyomáson hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárások kivitelezéséhez a ki­indulási anyagokat rendszerint ekvimoláris mennyisé­gekben használjuk. Ez egyik vagy másik komponens feleslegben történő alkalmazása nem Jár lényeges előnnyel. A reakciótermékek feldolgozása szokott módon 196.549 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom