196534. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kéttranzisztoros DC/DC konverter meghajtására

3 196534 4 A találmány tárgya kapcsolási elrende­­. zés kéttranzisztoros DC/DC konverter meg­hajtására. A kapcsolóüzemű egyen-egyen átalaki­­tásra alkalmas ún. konverterek többfélék le­hetnek. Egyik fajtájukat nyitóüzemű konver­ternek nevezik, mivel a kimenőkörbe mindig abban az időszakban történik energiabetáplá­lás, amikor a konverter vezérelhető félveze­tői (tirisztor, _ tranzisztor) vezetnek (nyit­nak). A nyitóüzem konvertereket egy és két teljesítmény félvezető felhasználásával is fel lehet építeni. Mindkét konvertert impulzus­szélesség modulált jellel kell vezérelni és az impulzus kitöltési tényezőjének a változási tartománya 0-tól 0,5-ig terjed. A vezérlő je­let egy irapulzusszélesség modulátor szolgál­tatja, amelynek a jeléből segédenergia for­­rás(ok) felhasználáséval bázismeghajtó egy­ségek) állitjá(k) elő a bázisáramo(ka)t. Az egy teljesítmény tranzisztort tartal­mazó nyitóüzemű konverter előnye, hogy ke­vés elemet tartalmaz, a bázismeghajtás a tápfeszültség állandó potenciálú földpontjó­­hoz képest történik, továbbá a tápfeszült­ségről vehető a segédenergia. Hátránya vi­szont, hogy a teljesítmény tranzisztort a tápfeszültség kétszeresének megfelelő fe­szültség veszi igénybe, ami a nagyfeszültsé­gű alkalmazások körét jelentős mértékben behatárolja. A két teljesítmény tranzisztoros nyitó­­üzemű konverter előnye, hogy csak a tápfe­szültségnek megfelelő nagyságú feszültséget kell figyelembe venni a tranzisztorok kivá­lasztásakor, éppen ezért nagyfeszültségű al­kalmazásokhoz csak kéttranzisztoros nyitó­üzemű konverterek jöhetnek szóba. Ennek azonban nemcsak az az ára, hogy kétszeres mennyiségű teljesitményfélvezetőre van szükség, hanem az egyes tranzisztorok bázismeghajtását két, esgymástól független potenciálszinten kell megvalósítani. A galvanikusan szigetelt bázismeghaj­tásra számos módszert alkalmaznak. Az egyik általánosan alkalmazott módszer az, amikor a vezérlőjelet optocsatolós szigetelő elemmel juttatják el a bázisáramot kialakító teljesít­ményerősítő bemenetére és a segédenergiát potenciálfüggetlen tápegység szolgáltatja. E megoldás egyetlen hátránya, hogy költséges, és alkalmazása csak összetettebb, nagytelje­sítményű konverterek esetében lehet gazda­ságos. Egy másik ismert megoldás szerint a vezérlőjelet és a segédenergiát ugyanazzal az impulzustranszformátorral juttatják el az egyes teljesítménytranzisztorok báziskörébe. Ez egyszerű és olcsó megoldás. Hátrányos viszont, hogy az impulzus kitöltési tényező­jének függvényében azzal arányosan változik a transzformátorral átvitt feszütség ampli­túdója és a létesített bázisáram nagysága is, arai vagy túlvezérlést vagy elégtelen bázis­áramot eredményez. Bonyolultabb megoldá­sokkal ez a hatás ugyan elkerülhető, ezek­nek azonban már költségkihatása van. A találmány célja az egy- és kéttran­zisztoros konverter előnyös tulajdonságainak egyesítése az említett hátrányok kiküszöbölé­sére. A megoldáshoz az a felismerés vezetett, hogy a kéttranzisztoros DC/DC konverter bá­­zismeghajtásához teljesítményerősítőként az egytranzisztoros konverter is felhasználható, melynek transzformátorával a bázisvezérlő jelek galvanikus leválasztása is megoldható anélkül, hogy fellépne az impulzustranszfor­mátor alkalmazásával kapcsolatban említett hátrányos effektus. Az egytranzisztoros kon­verter szekunder feszültségéből ugyanis párhuzamos RC taggal létre lehet hozni a kéttranzisztoros konverter tranzisztorainak vezérléséhez szükséges bázisáramokat. Mint­hogy a konverter transzformátorainak mág­nesező árama periódusról periódusra nullából kiindulva épül fel, a feszültség amplitúdója és az ennek hatására létrejövő bázisáram nagysága nem függ a kivezérlési tényezőtől a 0 és 0.5 közötti tartományban. A találmánynak az a lényege, hogy az impulzusszélesség modulátor közvetlenül vagy meghajtó egységen keresztül a két­tranzisztoros DC/DC konverter tranzisztorai­nak bázisáramát előállító teljesítményerősítőt megvalósító egytranzisztoros konverterre csatlakozik, amely egytranzisztoros konverter kimenő transzformátorának két, egymástól ’üggetlen szekunder tekercse van és a sze­kunder tekercsek kivezetései legalább ellen­állásokat és kondenzátorokat tartalmazó passzív, hálózat közbeiktatásával a kéttran­zisztoros konverter vezérlő bemeneteire van kötve. A találmányt részletesebben az ábra alapján ismertetjük: az ábra a kéttranzisztoros DC/DC kon­verter találmány szerinti bázismeghajtó áramköreinek kapcsolási vázlatát tartal­mazza. Az ábrán látható találmány szerinti kap­csolás T tranzisztora Trl kimenőtranszformá­torral, BM bázismeghajtó egységgel és PWM impulzusszélesség modulátorral együtt a már ismert egytranzisztoros KI konverter kap­csolással azonos. TI, T2 tranzisztorok, D4-D7 diódák, Tr2 transzformátor, L induktivitás és C2 kondenzátor alkotják a kéttranzisztoros DC/DC K2 konverter ismert kapcsolását. Az egytranzisztoros KI konverter Trl kimenőtranszformátorának P primer tekercsén megcsapolás van, amely megcsapolás a se­gédtápfeszültség pozitív +Uti kapcsához csatlakozik és a P primer tekercs végei a T tranzisztor kollektorára, valamint a D dióda katódjára csatlakoznak, míg a D dióda anódja és a T tranzisztor emittere a segédtápfe­­szultség negativ -Un kapcsához van kötve. A Trl kimenőtranszformátornak két, egymás-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom