196532. lajstromszámú szabadalom • Pontos méretű és alakú kisülőtérrel rendelkező nagynyomású kisülő lámpa
3 196532 4 A találmány tárgya nagynyomású kisülő lámpa, amelynek kvarcüvegből levő, ionizálható gáztöltéssel rendelkező kisülőcsöve van, amelyben egymással szemben elrendezett, elektródák vannak, az egyes elektródáktól a kisülő térbe kinyúló árambevezetök csatlakoznak, a kisülöcsőnek a kisülő teret körülvevő első része, egymással szemben elrendezett lezárása, valamint az első részt az egyes lezárásokkal összekötő, kisebb átmérőjű nyakrészei vannak, az árambevezetőnek a lezáráson belül, a lezárás üvegével vákuumzáró módon egyesített lapos része van, az elektródáknak csapjuk van, amelyek szabad végén elektródafej van, amelynek a legnagyobb átmérője nagyobb, mint az elektróda csap átmérője. Ilyen lámpa ismeretes a 4 396 857 számú US szabadalmi leírásból. Nagynyomású kisülő lámpáknál lényeges lehet az, hogy a kisülő térnek meghatározott alakja és mérete legyen, igy ezek a lámpák egymástól csak kis mértékben térnek el. A kisülöcsövet úgy állítják elő, hogy egy csövet, amely hengeres lehet, a végén lezárják, oly módon, hogy a csövet a végénél összeolvasztják vagy összelapitják. E célból a csövet a végein hevítéssel meg kell lágyítani. Amikor a lezárás elkészült, akkor a lezárások közötti rész is deformálódik. A deformáció befolyásolja a kisülő tér alakját és méretét. Azt találtuk, hogy ez a deformáció nem nagyon csökkenthető. Ennek következtében adott típusú lámpáknál, vagyis olyan lámpáknál, amelyeknek kis kisülő terük van, ez a deformáció nagy mértékben befolyásolja a kisülő tér alakjának és méretének kiterjedését. Ez a kiterjedés jól látható azoknak a lámpáknak a fénytechnikai tulajdonságaiban, amelyek ionizálható gáztöltése fém-halogenidet tartalmaz, és amelyek kis teljesítményűek, például 50 W-osak, vagy annál kisebb teljesítményűek. Az előbb említett 4 396 857 számú US szabadalmi leírás szerint a lezárások és a kisülőcsó első része között kisebb átmérőjű nyakrészek vannak. A csövet, amelyből a kisülöcsövet alakítják ki, a lezárás kialakítása előtt kisebb átmérőjű részekkel látják el. Ezeket a kisebb átmérőjű részeket például a lámpa azon gyártási lépése során alakítják ki, amikor a kisülő edény első részét készítik. Ennek eredményeképpen a kisülő tér alakja és mérete nagyon kis tűréshatárok között tartható. Amikor egy későbbi gyártási művelet során a lezárásokat kialakítják, az ezen lezárások során létrehozott deformáció a kisülöcső első részétől meghatározott távolságban vannak. A kisebb átmérőjű nyakrészeknek tehát nagyon fontos szerepük van a kisülő tér alakjának és méretének tartásában, és ily módon az egyazon típusú lámpák világítástechnikai tulajdonságai nagyon kis tűréshatárok között tarthatók. Amikor a kisülöcső készítéséhez használt csövön a kisebb átmérőjű részeket kialakítják, akkor ebben a csőben két szűk csatorna alakul ki, amelyek azonban eiég szélesek ahhoz, hogy rajtuk keresztül a lámpa szerelése során az elektróda csapja a rajta levő szélesebb elektródafejjel együtt átfér. Az elektródák és azok árambevezetői egy laza szerelvényt alkotnak annak a ténynek a következtében, hogy az árambevezetőknek van egy lapos részük, amelyek válcuumzáró módon egyesíthetők a lámpabura lezárásának üveganyagával. Ezen laza szerelvény következtében az ismert lámpáknál nehéz az elektródák pontos keresztirányú meghdyezése a kisülöcső belsejében oly módon, hogy azok pontos helyzetűek legyenek, és ebben a helyzetben megmarad janak akkor is, amikor a lámpaburának az illető árambevezetöhöz tartozó lezárásét kialakítják. Az ismert lámpában a kisebb átmérőjű nyakrészeknek egy szűk csatornájuk van, amely korlátozza az árambcvezetö és az elektróda laza szerelvényének keresztirányú elmozdulását, de ez a korlátozás nem elégséges. Az elektróda fejének át kell férnie ezen a csatornán, amely valójában sokkal vastagabb, mint az elektróda csapja, amely később ebben a csatornában helyezkedik el. Egy nagynyomású kisülő lámpa tulajdonságainak szempontjából lényeges az elektródáknak a kisülőcsóben levő helyzete, vagyis nagyon lényeges az a távolság, amellyel az elektródák benyúlnak a kisülő térbe, továbbá lényeges azoknak a kisülöcső fa'ához képesti oldalirányú távolságuk. Azt találtuk, hogy az elektródáknak a kisülő térbe való benyúlésának hossza pontosan reprodukálható, de az elektródák oldalirányú távolsága az egyes lámpáknál változó. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan nagynyomású kisülő lámpa kidolgozását, amely könnyen megvalósítható, és amelynél az elektródák helyzete kis mértékben változik. A kitűzött, célt a bevezetőben körülírt lámpánál a találmány szerint úgy értük el, hogy az elektróda csapoknak a kisebb átmérőjű nyakrészen belül olyan keresztirányú mérete van, amely nagyobb a szabad végének átmérőjénél. A találmány szerinti lámpában az ismert megoldással ellentétben, a kisebb átmérőjű nyakrészen belüli elektróda csapnak a keresztirányú mérete nagyobb a szabad végének átmérőjénél. Ennek eredményeképi>en az elektróda csapjának, és ezzel együtt az elektródának a keresztirányú elmozdulási lehetősége korlátozott. Az elektróda csapnak a helyileg nagyobb keresztirányú mérete különböző módon alakítható ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 C0 65 3
