196531. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülő lámpa huzalfelfüggesztésű kisülő csővel
3 196531 4 A találmány tárgya nagynyomású kisülő lámpa huzalfetru ggeszt.ésü kisülő csővel, a kisülő cső kerámiából van ős egyik %'égén üreges, hengeres A rámát vezető van, amely egy elektróda szerelvény részét képezi, és amelynek a kisülő csőtől lávolabbi oldalán lényegében kőrkeresztmetszetű nyílás van, ebben a nyílásban fel függesztő huzal van elhelyezve. Ebben a leírásban és a hozzá csatolt szabadalmi igénypontokban a "kerámia kisülő cső" fogalom alatt egy olyan kisülő csövet értünk, amelynek a fala kristályos oxidanyagból van, amely legalább aluminium-oxidot tartalmaz. Ez lehet például monokristályos zafír. Lehet azonban például tömören színtereit polikristályos aluminium-oxid, vagy ittrium-alu minium-gránát. Az áramátvezetö általában forrasztóuveggel van a kisülő cső végében gáztömören csatlakoztatva. Az áramátvezetö szokásosan nióbiumból van, mivel ennek az anyagnak a höfágulási együtthatója viszonylag kis mértékben tér el az aluminium-oxidétól. Erre a célra azonban molibdént is szoktak használni. Az áramátvezetön általában helyező elemek vannak, amelyek az áramátvezetöt a kisülő cső végében meghelyezik azelőtt, mielőtt a forrasztóüveggel a gáztömör csatlakoztatást létrehozzák. Ezek a helyezöelemek az áramátvezetönek legalább a külső felületén kialakított egy vagy több deformált helyi részek lehetnek. A szakirodalomból számos megoldás ismeretes. Egy a közvilágítási célra széles körben alkalmazott, ismert lámpában az áramátvezetö és a felfüggesztő elem között viszonylag nagymértékű játék van. Bizonyos mértékű játékra szükség van a hötágulás és az ilyen lámpák gyártása közben alkalmazott hőkezelések következtében létrejövő zsugorodás semlegesítése céljából. Túl nagy mértékű játék azonban hátrányos, mivel ez azt eredményezheti, hogy a kisülő cső a felfüggesztő elemen rezegni tud, például a lámpa szállítása közben. A huzal-alakú felfüggesztő elemeket általában levágással, lecsípéssel vagy más módon választják le egy bosszú huzalról a kívánt hosszúságra. Ebben az esetben sorja képződhet. Ez a sorja az áramátvezetö megsérülését okoz fiatja. A huzal-alakú felfüggesztő elemek alkalmazása nagyon előnyös az anyagfelhasználás szempontjából, és különösen előnyös az egyszerű, automatizált tömeggyártás szempontjából. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan intézkedés kidolgozását, amellyel az előnyös anyagfelhasználás megtartása és az egyszerű, automatizált tömeggyártás lehetőségének biztosítása mellett sokkal merevebb lámpaszerkezetet lehet létrehozni. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy a felfüggesztő huzalnak legalább az áramátvezetö üregében levő részén maradóan alakváltozó része van, amelynek legnagyobb külső mérete lényegében a nyílás meghatározott keresztmetszetével egyenlő. A találmány szerinti megoldás előnye nbban van, hogy az áramátvezetö és a felfüggesztő elem közötti játék mértéke korlátozott, aminek eredményeképpen korlátozva van annak lehetősége is. hogy a huzal-alakú felfüggesztő elemen levő sorja az áramátvezetót megsértheti. További előny abban van, hogy ily módon a huzal-alakú felfüggesztő elem a kisülő cső központosításéra is szolgálhat. Ez különösen előnyös abban az esetben, ha a lámpát reflektorban alkalmazzák. Fémhuzal maradó alakváltozását általában könnyen el lehet végezni a tömeggyártásban. Egy első, előnyös kiviteli alak esetén a felfüggesztő huzalnak a maradóan alakváltozó része tekercsként van kialakítva. Egy második lehetséges előnyös kiviteli alak esetében a felfüggesztő huzalnak alakváltozó része lapos részként van kialakítva. Mind a tekercselt huzal, mind a lapított huzal huzal-alakú, amelynek kialakítása nagyon jól és egyszerűen reprodukálható a tömeggyártásban. Különösen lapított huzal esetén a sorja elmaradása is biztosítható annak a ténynek a következtében, hogy a huzal vége lapítva van. Az áramátvezetönek a sorja által okozott megsérülése ily módon nem lehetséges. A találmány szerinti lámpa egy további előnyös kiviteli alakjánál a felfüggesztő huzalnak a maradóan alak változó része két, egymásra lényegében merőleges lapított részként van kialakítva. A már közzétett, 6 L-118955 (1980 számú JP szabadalmi leírás már ismertet egy olyan felfüggesztő elem szerkezeti kialakítást, amelynek az áramátvezetö üregébe benyúló részén négyszög keresztmetszete van. A felfüggesztő elem azonban egyrészről rűdalaku, ami az előnyös anyagfelhasználással ellentétben áll, és másrészről az áramátvezetö elem a felfüggesztő elem részén deformálva van oly módón, hogy az a felfüggesztő elemet körülzárja. Ez azonban az áramátvezető elem külön megmunkálási műveletét igényli. Egy találmány szerinti lámpa kisülő csövének előnyösen két vége van, és mindegyik végén üreges, hengeres áramátvezetö van, amelyeknek a kisülő csőtől távolabbi oldalán lényegében kőrkeresztmetszetű nyílás van, ezekben a nyílásokban ogy-egy huzal-alakú felfüggesztő elem van elhelyezve, amelyeknek az áramátvezetö üregében levő részén maradóan alakváltozó része van, amelynek legnagyobb külső mérete lényegében a nyilás meghatározott. keresztmetszetével egyenlő. Annak a ténynek a következtében, hogy a lámpa kisülő csövének mindkét végén azonos szerkezeti kialakítás van, a gyártás viszonv-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
