196527. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromechanikus hangszerekhez, előnyösen szájharmónika vezetékes és vezetéknélküli hangfrekvenciás erősítésére

5 196527 6 ban megvalósított hasonló rendeltetésű meg­oldásoktól teljesen eltérő, számos azoktól jó­val kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezi' megoldáshoz jutunk. a célkitűzés megvalósítható olyan kap­csolási elrendezéssel, mely kapcsolási elren­dezés oszcillátorral, jelösszegzövel, láncba­­kapcsolt hangfrekvenciás előerősítő fokozat­tal, hangfrekvenciás teljesítményerósitó foko­zattal és hangszóróval vagy fejhallgatóval van ellátva. Az elektródákkal .felszerelt szájharmóni­­ka és egy nagyfrekvenciás teljesitmény erő­sítő fokozat valamint egy frekvencia átalakító közösített pontja közé van az oszcillátor közbeiktatva, továbbá a frekvencia átalakító és egy automatikus frekvencia szabályozó egység közé van a jelösszegzó közbeiktatva. A jelösszegzó egy további bemenetére egy segédoszcillátor van csatlakoztatva. Az automatikus frekvencia szabályozó egység demodulátoron keresztül a hangfrek­venciás előerősítő fokozatba van bekötve. Az automatikus frekvencia szabályozó egység egy további kimenetével a segédoszcillátorba van csatlakoztatva, és az elektródákkal sze­relt szájharmonika rezgőnyelveivel párhuza­mos síkban fémhálók, fémezett műanyaglapok, fémlapok vagy fémlemez van/nak elhelyezve, amelyek egymással galvanikusan össze van­nak kötve, illetve egy-egy kivezetéssel az oszcillátorba vannak csatlakoztatva. A találmány lényegét az 1., és 2. ábrán mutatjuk be. Az 1. ábra tartalmazza az elektródákkal szerelt szájharmonikát, vagyis azt az elekt­romechanikus elrendezést, mely bemutatja a rezgónyelvvel rendelkező hangszerben - je­len esetben a szájharmonikában - az oszcil­látor kapacitiv meghatározó elemének az el­helyezését. A 2. ábrában bemutatjuk az 1. ábra szerinti elektródákkal szereit szájharmonika működtetéséhez szükséges vezetékes elektro­nikus kapcsolási elrendezést, és az elektró­dákkal szerelt szájharmonika vezetéknélküli elektromechanikus kapcsolási elrendezést. Az 1 elektródákkal szerelt szájharmoni­kának mechanikus elrendezést mutatja be az 1. ábra. Az ábrában a B rezgónyelvvel vagy rezgőnyelvekkel párhuzamos síkban A fémla­pok vagy fémezett műanyaglapok, fémhálók, vagy D fémlemez van/nak elhelyezve, ame­lyek galvanikusan egymással vannak össze­kötve, illetve egy-egy kivezetéssel a 2 osz­cillátorba vannak csatlakoztatva. Természetesen annyi A fémlapot vagy fémezett műanyaglapot, fémhálót helyezünk el ahány E levegő csatornákból áll a szóban forgó szájharmonika. Az ábrából egyértelműen kitűnik, ha egymással galvanikusan összekötött B rezgő­­nyelveket kivezetjük az x a B rezgónyelv kivezetési pontjára és az ugyanúgy egymás­ul sál galvanikusan összekötött A fémlapokat is kivezetjük az y az A fémlapok kivezetési pontjára, akkor ezt úgy is felfoghatjuk, hogy az x a B rezgőnyelv kivezetési pont és az y az A fémlapok kivezetési pontja Cl kondenzátor egy-egy fegyverzetét képezik. Ez a Cl kondenzátor gyakorlatilag a 2 oszcillátor frekvencia meghatározó kapacitiv eleme. Az A fémlapokat vagy fémezett mű-1 anyaglapot, fémhálót jelen esetben az E leve­gő csatornában helyezzük el. Abban az esetben, ha a D fémlemezt he­lyezünk el a B rezgönyelvekkel párhuzamos síkban és a D fémlemezt kivezetjük a z a D fémlemez kivezetési pontba, akkor az x a B rezgőnyelv kivezetési pont és a z a D fémle­mez kivezetési pontja között hasonlóan az előzőkhöz szintén kapacitás keletkezik és ugyanúgy fogható fel mint egy kondenzátor egy-egy fegyverzete. Ezt a kapacitást C2 kondenzátorral • je­löljük. Ebben az esetben pedig a C2 konden­zátor képezi a 2 oszcillátor frekvencia meg­határozó - kapacitiv - elemét. Az 1 ábrán vázolt kapcsolási elrendezés működése a következő: Ha a B rezgónyelv nyugalomban van, akkor a Cl kondenzátor kapacitása fix érté­kű és igy a 2 oszcillátor másik frekvencia meghatározó elemével együtt - mely lehet induktivitás vagy reaktancia is - egy adott fix frekvencián rezeg. Amennyiben a száj­harmonikába belefújunk, az E levegőcsator­nába levegő áramlik és ez mozgásba hozza a B rezgónyelvet. A B rezgónyelv rezgése során a Cl kondenzátor másik fegyverzetéhez közeledik, illetve távolodik. E mozgás során a nyugalmi helyzetének megfelelő kapacitás értékéhez viszonyítva et­től az eredő kapacitása ± értékben változik. Miután a Cl kondenzátor a 2 oszcillátor egyik frekvencia meghatározó eleme, a B rezgőnyelv mozgása függvényében a 2 osz­cillátor frekvenciáját annak nyugalmi frek­venciája körül ,± értékben változtatja. E frekvencia változás eredményeképpen a 2 oszcillátor kimenetén frekvenciamoduléit jel jelenik meg. Külső környezeti hatások révén pl. a hőmérséklet vagy a páratartalom drasztikus megváltozása miatt a B rezgónyelvre pára rakódik le és ez a körülmény a 2 oszcillátor alapfrekvenciáját megváltoztatja, vagyis el­hangolódik a 2 oszcillátor. Ezen káros hatás kiküszöbölésére szol­gál a 7 automatikus frekvencia szabályozó egység, - 2. ábra - amelynek az a feladata, hogy a 6 jelösszegzöből kapott megváltozott nagyfrekvenciás modulált jeleket egy állandó fix frekvenciájú modulált jellé alakítsa át. Amennyiben a 7 automatikus frekvencia szabályozó egység hiányzik, akkor a kapcso­lási elrendezés törvényszerűen bekövetkezett frekvencia változás miatt a kapott frekvencia 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom