196522. lajstromszámú szabadalom • Síkbeli irány és útvonal kijelölő szerkezet
5 196522 6 zékelő, amellyel a cursor vonal menti elmozdulása vezérelhető. A síkbeli cursormozgás megvalósításéra ezt az eszközt páronként alkalmazzák, célszerűen egymásra merőleges tengelyű elrendezésben. Az eszköz szerkezeti egyszerűsége egyben azt is eredményezi, hogy kezelés szempontjából a botkormány kényelmi színvonala alatt marad. Úgy a botkormány, mint a kerék típust perifériák közös hátránya, hogy a velük megvalósítható cursormozgás .időarányos'. Ez azt jelenti, hogy a cursor mozgása annyi ideig tart, amennyi ideig a perifériák kezelőelemét a gépkezelő kitérített helyzetben tartja. Emiatt, tekintetbe véve az ember 0,1 s alá nehezen szorítható reakcióidejét, kezelése még a legigényesebb kivitel esetén is nem kevés begyakorlottságot igényel. Ezt a hátrányt igyekszik kiküszöbölni a pozicionáló gömb. Ennél a perifériánál a; gépkezelő egy minden .vízszintes' síkban fekvő tengely körül elfordulni képes gömb alakú elemet forgat. A gömbhöz két, egymásra merőleges .vízszintes' tengelyű elfordulásérzékeló csatlakozik, amelyek által adott jelek vektoriális összege analóg azzal az iránnyal és sebességgel, ahogyan a gépkezelő a gömb egy felületi pontját elmozdítja. Az elfordulásérzékelők forgásával szinkronban mozdul el a cursor. Ilyen módon a gömb, ill. a gépkezelő mozgása irányhelyesen, út- és sebességarányosan megegyezik a cursor mozgásával. Tehát a pozícionáló gömb .útarányos" cursormozgást valósít meg. A periféria, működési elvéből következően több, pontos megmunkálást igénylő mechanikus elemből alakítható ki, mint a botkormány vagy kerék típusú perifériák, és bár azoknál kényelmesebb kezelést tesz lehetővé, igényesebb, drágább megoldás. Mindhárom eddig felsorolt cursormozgató periféria egy közös további hátránya, hogy a gépkezelő egy kezét gyakorlatilag lefoglalják, alkalmatlanná téve a helykijelölés idejére további funkcionális gombok kezelésére. Főleg ez utóbbi hátrányt hivatott kiküszöbölni az .egér-nek' (mouse) nevezett grafikus periféria, amely lényegében egy asztal lapján mozgatott űtérzékeló. Az asztal síkja általában nem tartozik a perifériához, bár anélkül működni képtelen. A gépkezelő itt az egész perifériát kézben fogva mozgatja egy sik felületen (pl. asztallapon), és a beépített .útarányos" mozgásérzékelő (pl. pozícionáló gömb mechanizmus) vezérli a cursor mozgását. Egyes megoldásoknál a sik felület is aktív része a perifériának (pl. fényvisszaverődésen alapuló egér funkciójú útérzékelök). Ilyen értelemben a sokféle működési elv, és szerkezeti kialakítás miatt a határvonal csak nehezen húzható meg az egér és a relatív koordinátákat számláló .digitalizáló' berendezések között. Mindkét névvel illetett irány- és útérzékeló periféria közös jellemzője a kezelés ergonómiája szempontjából, hogy a gépkezelő egy síkban szabadon elmozdítható szerkezetet fog a kezében, a kívánt mozgást a karjával végzi, (amelyet .leutánoz' a cursor mozgása) miközben a szerkezeten opcionálisan elhelyezett gombokat ugyanezen kezének ujjaival a mozgás végzése közben is működtetni képes. E további - a gépkezelő kényelmét és kihasználását növelő - szolgáltatást nyújtó perifériák mindegyike egyben magasabb előállítási költségű, és árú perifériákat is eredményez. A találmány szerinti síkbeli irány- és űthossz kijelölő szerkezet a fent bemutatott .növekvő szolgáltatások-növekvó ár' összefüggést hívatott megbontani a funkciók és szerkezeti elemek célszerű párosítása, ergonómiai elrendezése, valamint szerkezeti kialakítása útján. A találmány szerinti szerkezet egyik kiviteli változatának elvi felépítését az 1. ébrén mutatjuk be. A találmány szerinti szerkezet felhasználásakor a 7 sík felületen foglal helyet, amely azonban nem tartozik a szerkezethez, bér működése enélkül elképzelhetetlen. A 7 sik felület tehát (ld. egér típusú perifériákat) a találmány szerinti irány- és úthosszdjelóló szerkezet működéséhez szükséges környezetét képezi. A zárt, alul befelé bővülő kúpos nyílással ellátott, elektromosan szigetelő anyagú 2 házba célszerűen egymástól 90°-ra négy da- i ab rugós 3 érintkező, és. négy darab fix 4 érintkező van páronként szerelve. (Az 1. ébí a rajztechnikai okból ezekből csak kettöt-kettőt ábrázol.) A 2 ház 8 nyílással ellátott f dületével a 7 sik lap felé fordulva a 7 sik lapon nyugszik. A rugós 3 érintkezők helyzete, és rugóeröi olyanok, hogy a 2 ház nyugvó állapotban a 2 ház 8 nyílásának közepén tartják a felülről lefelé szűkülő kúpos ft lülettel ellátott, a 2 ház 8 nyílásánál kisebb súrlódó felülettel ellátott 1 követ. Ekkor a rugós 3 érintkezők egyike sem ér a fix 4 éi intkezöpárjához. Az 1 kő súrlódó felületével a 7 sik lap felé fordulva szintén a 7 sik lapon nyugszik. A 2 ház és az 1 kő anyaga, a 7 sík lappal érintkező felületeik kiképzése, és súlyaik azáltal meghatározottak, hogy a 7 sík lap és a 2 ház között ébredő súvlódóeró kisebb, mint a 7 sík lap és az 1 kő között ébredő sűrlódóerő, ha a 2 házra ható külső, 7 sík lap irányú erő az egész szerkezetet a 7 sík lapon elmozdítja. A 7 sik lap és az 1 kő közötti sűrlódóerő akkora, amekkora erő mac. két rugós 3 érintkezőt annak két fix 4 érintkezőjéhez nyomva elektromos kontaktust biztosít. A találmány szerinti szerkezet működését ek lényegéhez nem tartozik, hogy a fenti súilódási viszonyokat milyen módon érjük el. Példaként, e súrlódási viszonyok biztosítására az 1 kö és a 2 ház közé 5 nyomórugót helyeztünk, amely a 7 sik lap és az I kő 5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
