196519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gátolt mozgékonyságú, vízoldható stabilizátor- és/vagy fátyolgátló-komplexet tartalmazó fotográfiai rétegek előállítására
6 196519 7 Leírásunkban a továbbiakban stabilizátor-komplexen vízoldható ciklodextrin-polimerből és elóbbi stabilizátorokból és/vagy fátyolgátlókból képződő, vizes oldatban, vagy száraz állapotban is stabilis zárványkomplexet értünk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható stabilizátor-komplexet a ciklodextrin-polimer és a stabilizétor és/vagy fátyolgátló egymásrahatásával, víz jelenlétében képezzük. A polimerben levő CD-monomerek a stabilizátorra és/vagy fátyolgátlóra számított Q = [CD]/[ST] mólaránya 3 : 1 és 15 : 1 között változhat, előnyösen 5 : 1 és 10 : 1 között van. (ö értékének kiszámításához CD = = (0,01.c.m)/1135, ahol c - az 1 liter oldatban levő CD-polimer mennyisége, g-ban, m - a polimer CD-monomer tartalma, %-ban; 1135- a CD-monomer molekulatömege). A találmány szerinti eljárásban alkalmazható stabilizátor-komplexek a ciklodextrin-polimer vizes oldatában, a (kristályos) stabilizátor 5-90 °C-on, előnyösen 40-50 °C-on történő fokozatos adagolásával állíthatók elő. Az oldatból a stabilizátor-komplex a víz főtömegének eltávolítása (például desztillácíó) után szilárd állapotban nyerhető ki. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy a stabilizátor-komplexet vizes oldatban használjuk fel, a szilárd termék kinyerése nélkül. A stabilizátor-komplex úgy is előállítható, hogy a stabilizátort alkalmas oldószerben (például etanol, aceton, stb.) készült oldat formájában adjuk a ciklodextrin-polimer vizes oldatához. A találmány szerinti eljárásban a vizoldható ciklodextrin-polimerből és stabilizátorból és/vagy fátyolgátlóból álló komplex vegyületet, amelyben a polimerben levő CD-monomerek a stabilizátorra és/vagy fátyolgátlóra számított Q mólaránya 3 : 1 és 15 : 1 között, előnyösen 5 : 1 és 10 : 1 között van, a fotóanyag fényérzékeny rétegének, védőrétegének, vagy a hordozó segédrétegének (barit és szubsztrát réteg) kialakításához szükséges vizes öntőoldatba visszük 5-60 g komplex/mól ezüst-halogenid, előnyösen 15-30 g komplex/mól ezüst-halogenid mennyiségben vagy az egyéb rétegeknél 15-80 g komplex/kg zselatin mennyiségben, előnyösen 25- -50 g komlex/kg zselatin mennyiségben. A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: a) A vízben oldhatatlan stabilizátorok és/vagy fátyolgétlók a ciklodextrin-polimerrel alkotott komplex formájában vizes oldatban is bevihetők a fotoemulzióba, vagy az egyéb zselatin-tartalmú oldatokba, Így nem szükséges a rendszer kolloidkémiai tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásoló szerves oldószerek alkalmazása, b) oldószer megtakarítást tesz lehetővé, c) & komplex-alakban jelenlevő stabilizótorok és/vagy fátyolgétlók nem diffundálnak ki abból a rétegből, amelyikbe kerültek sem a technológiai folyamatban, sem a tárolás alatt, sem az elöhivás folyamén, vagyis hatásukat csak a kívánt rétegben fejtik ki. A találmány szerinti eljárást a következő kiviteli példák szemléltetik. 1. példa 200-200 g BaSO-» pépet 80 ml desztillált vízzel alaposan elkeverünk, keverés közben hozzáadunk 200 ml 12,5 t%-os, 50 °C hőmérsékletű zselatin-oldatot és 45 percig keverjük. Ezután 20 ml puffer-oldatot (pH = 5,2- -5,8), 15 ml 10 t%-os Blankophor optikai fehérítő oldatot, 5 ml glicerint, és 12 ml 10 t%-os króm(III)-acetát-oldatot adunk a szuszpenziónoz, majd fátyolgátló nélkül (A), 2,5 ml 1 t%—ős l-fenil-5-merkaptotetrazol (FMT) oldat (B) illetve 20 ml stabilizátor-komplex oldat (Cl) hozzáadása után 0,2-0,3 g/dm^nyí mennyiségben fotoalappapirra visszük. A. stabilizátor-komplex oldat úgy készül, hogy 20 g (I) általános képletű anyagot (ahol RJ : hidrogén, R2 : CHzCOOH, R2’ : CH2COOH ill. hidrogén, R és R’ : CH2; m = 1, s = 2, t = 0, n = 1, r = 12, p = 4), azaz, karboximetil-/3-ciklodextrin-polimert (rövidítve: CCD), amelynek átlagos molekulatömege M = 10000, ß-cik’odextrin-monomer tartalma 56,6%, 1,2 ekvivalens karboxilcsoport ciklodextrin egységenként - feloldunk 200 ml vízben, majd 45 °C-on hozzáadunk 0,2 g FMT-t, s 1 órai keveréssel feloldjuk. A komplexet a továbbiakban FMTCD-vel jelöljük. ({CD]/[ST] = 8,9). A leírt eljárás szerinti baritélt hordozóra Ag/Cl,Br) emulziót (ezüst-tartalma 20 g Ag/kg) viszünk fel 1,0-1,1 g/m2 felületi ezüst-tartalommal, a szokásos adalékanyagokkal (1 mól Ag(Cl,Br)-ra számolva 50 ml 0,05 t%-os 3,3’-dietil-l’-fenil-benzoxazolidén- (etilidén-2'-tiohidantoin) szinérzékenyítő, 10 ml 50 t%-os glicerin-oldat, 20 ml 5 t%-os formalin cserző, 40 ml 4 t%-os szaponin-oldat nedvesítő), de fátyolgátló nélkül (a), ill. 1 kg emulzióra, amely 0,25 mól Ag/Cl,Br)-ot tartalmaz, 10 ml 1 t%-os FMT-oldat hozzáadásával (b). Az igy nyert fotópapírok szenzitometriai jellemzőit az 1. táblázat szemlélteti. (A mérési módszereket és jelöléseket, definíciókat Id. többek között a 192.135. lajstromszémú magye r szabadalmi leírásban) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
