196517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korlátozott számú térrészben sorosan kiolvasható analóg paraméterekkel jellemzett véges fizikai terek paramétereinek tetszőleges metszet mentén történő mérésére

196517 8 csolódó számitógépes feldolgozó és irányitó berendezés felel meg, amely alkalmazkodik a konkrét mérőkészülékhez, lehetővé teszi a mérés és feldolgozás ember által történő irá­nyítását és ellenőrzését, real-time adatfoga­dást és kvázi real-time adatfeldolgozást biz­tosit, továbbá az interaktív észlelés és fel­dolgozás mellett az operátortól el nem vár­ható bonyolult tevékenységeket automatizálja. A berendezés megvalósításának súlypon­ti kérdései közé tartozik a kívánt felbontás elérése és a megfelelő digitalizálási technika, mely reprezentatív digitális mezőt szolgáltat. A digitalizálás kizárólag real-time tör­ténhet. A digitalizálás megoldásénál abból in­dulunk ki, hogy a találmány meteorológiai felhasználásánál legfontosabb jellemző az echo átlagos intenzitása a felbontás alapegy­ségében. Miután a meteorológiai paramétere­ket ebből származtatják le, a problémát a maximális jelterületre történő átlagolással ol­dottuk meg oly módon, hogy a nagy jelse­bességet is figyelembe véve a burst-őn be­lüli elemi térrésznyi mintát analóg integrá­lással állítjuk elő, mig a burst-ök közötti összevonásokat digitális átlagolással végez­zük, ahol burst-ön impulzuskilövést értünk. A digitalizálási és műveleti hossz minden esetben 8 bit. A meteorológiai igényeket és a hardware lehetőségeket figyelembe véve 100 km-es méréshatárnál 1 km-es, 200 km-es méréshatárnál 2 km-es felbontást választunk. Ez a választás tartalmazza a meteoroló­giai lényeget. A digitális képmátrix így min­den esetben 200 x 200 byte, ami jól illeszke­dik a 64 K byte memória címtartományához, megfelel az általánosan használt képmegjele­­nitó eszközöknek és igy igen sok elemi min­taszám esik az egyes elemi térrészekbe. Több sugár átlagolása és gyors radarforgás esetén sem nyilik szét a mező széle, azaz nem ma­radnak üres elemi térrészek. Ily módon elér­hető, hogy az adatmennyiség kis számítógé­pes kapacitás mellett is jól kezelhető és az információ még középsebességű vonalakon is átvihető. A digitalizálást tehát a találmány értel­mében pl. úgy hajtjuk végre, hogy az adott kilövéshez tartozó visszajövő jelet 100 részre osztjuk és az elemi szakaszokon a jeleket analóg úton integráljuk. A műveleti idők mi­att 100 km-es méréshatárnál az elemi szakasz 85%-óba, 200 km-es méréshatárnál 92%-ába vesszük figyelembe a jeleket. Az integrált jelek A/D konverzió után tárolásra kerülnek, és tetszőleges számú kilövés jelével digitáli­san összeátlagolhatók. A 100 elemű vektor az adott térrész digitális ekvivalense, mely gya­korlatilag információveszteség nélküli. A másik döntő kérdés a polár-descartes koordináta transzformáció real-time megoldá­sa, amellyel elérhető, hogy a képmátrix a ra­dar forgásával egyidöben készül és e körül­­fordulás végén készen áll a descartes kép. A folyamatok gyakorlatilag időbeli kvantálás I nőikül követhetők. Bármilyen zaj, zavar gyorsan törlődik a rendszerből. Az utólagos műveletek elkészülése következtében csökken a konfiguráció igény, illetve gépkapacitás. A találmány szerinti berendezésben az elemi átlagolást és digitalizálást független és gyors elérésű célhardwer végzi. A transzfor­mációra önálló hard ware-software egységet alakítottunk ki. Az előre elvégezhető művele­teket a tényleges transzformációs időn kívül végezzük el. A polár-descartes koordináta transzfor­mációt úgy végezzük el, hogy a teljes szög­­tartományt annyi részre bontjuk, hogy a kópmezó szélén is minden pixelen haladjon át letapogató sugár. Ezután a beállított burst gyakoriság és forgási sebesség alapján ki­számítjuk, hogy egy elemi szögtartományba mennyi burst esik. A forgásstabilitás alapján ennél 1-2 burst-fcl rövidebb átlagolási üzemmódot állí­tunk be. Az eddigi paraméterek alapján fel­töltjük a transzformációs címvektorokat, ez­zel a processzor várakozó állapotba kerül és folyamatosan olvassa az azimut szögértéke­ket. Az első elemi szögtartomány küszöbének elérésekor inditja a digitalizáló-átlagoló cél­­processzort a megfelelő átlagszámmal. Az át­lagolás végén átveszi az átlagvektort és vár a következő elemi szögtartomány küszöbig, mely 1-2 burst idővel később érkezik. Ezt követően indul az újabb átlagolás, és elkez­dődik a transzformáció. Ennek során a defi­nit helyzetnek megfelelően a processzor sor­ban olvassa a vektor elemekhez tartozó 2 byte-os memória címeket, melyeket előre le­generáltunk és eltároltunk, ezekkel indexel­ve, a végleges helyére rakja a pixeleket. A digitalizálás végéig befejeződik a ti-anszformáció is. Az összes elemi szögtarto­mány végére (1 körülfordulási készen áll a descartes kép, melyet a többi komponens felé fo-galmaz, és indítja az újabb képet. A kép elkészülte után azonnal hozzáfér­hető, látható és a következő kép elkészültéig fo'yamatosan látható a display-en. Erre a célra több képmemóriás színes vagy fekete­­-fuhér display-es rendszer felel meg, ahol a képmegjelenítő funkciókat egy független hardware-software xendszer végzi. A koordi­náta transzformátortól belapozással kerül át az őskép. Az aktuális kép frissítése külön memóriákból történik, melyet look up table-n keresztül töltünk az őskép memóriákból. Az egyik képmemória pór az aktuális íadar, a másik pár egy aktuális feldolgozott kép táx-o­­láeára és megjelenítésére szolgál. A kép fris­sítés és a fekete-fehérre átkapcsolható szí­nes display bármelyik memóriára átkapcsol­ható. Kiséi’ó karakteres és vonalas információ ovsrlay technikával a kép fölé helyezhető. Az alkalmazott képmegjelenítö processzor intelli­gens képmüveletek elvégzésére is képes. A teljes i'endszer összekapcsolását és automatizálását a radar készülék illesztésével 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom