196506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés anizotóp akusztooptikai, előnyösen tellúriumdioxid egykristályok felhasználás szempontjából kitüntetett kristálytani síkjának nagy pontosságú, félpercnél pontosabb orientálására
7 196506 8 22. A párhuzamosra csiszolt síkhoz, mint bázishoz, a becsatoló síkot csiszolással úgy korrigáljuk, hogy a szögeltórés csökkenjen. 23. A korrekciót az előbbiekben leírtaknak megfelelően mindaddig ismételjük, míg a kívánt pontosságot - félpercnél jobb orientációt el nem érjük. Általában két-három korrekcióval a kívánt pontosságot el tudjuk érni. A találmány szerinti elrendezés tehát olyan ismert elrendezés továbbfejlesztése, mely alkalmas előnyösen tellurdioxid egykristályok nagypontosságú, például félpercnél pontosabb orientálására. Az elrendezésnek lézer sugárforrása, egykristály befogója, ultrahangkeltőből és egykristály téglatestből álló fénymodulátora, valamint ernyője van. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a teljes felületén átvilágított fénymodulátor után a sugárnyaláb irányában egy lencse, a lencse fókusztávolságában egy furatos takarólemez, a takarólemez mögött pedig az ernyő van. A találmány értelmében célszerű, ha a lézer sugárforrás és a fénymodulátor között egy első és egy második lencséből álló nyalábtágító van. A nyalábtégitó segítségével a lézer sugárnyalábot olyan mértékben széthúzzuk, hogy az a fénymodulátor teljes felületét átvilágítja. Nevezetesen célszerű, ha az egykristály befogó és mérőállvány, mely fénymodulátor tartószervből, a tartószerv alatt közvetlenül egy vízszintes elrendezésű körtárcsából és a körtárcsa közepére rögzített függőleges irányú tengelyből áll. A mérőállvány segítségével a mérőállványra rögzített fénymodulátort úgy tudjuk beállítani, hogy az ernyőn kapott kép fényintenzitása maximális legyen. Az ernyőn a fényhullám, előnyösen a lézersugár Schlieren-féle akusztooptikai diffrakciós képét hozzuk létre és magát ezt a diffrakciós képet használjuk fel a kitüntetett kristálytani sik korrekciójának elvégzésére. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti egykristály téglatest és elrendezés példákénti kiviteli alakjait tüntettük fel A rajzon: az 1. ábra az egykristály téglatest; a 2. ábra az egykristály téglatest oldalnézetben; a 3. ábra a mérési elrendezés példakénti kiviteli alakjai; a 4. ábra a mérőállvány példakénti kiviteli alakja; az 5. ábra átszámító diagram; a 6-8. ábra ' a téglatest képe. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Ha egy-egy részlet ugyanazon megoldáson belül többszörösen előfordul, vagy valamely részletben további részletet különböztetünk meg, a hivatkozási számot betűvel kiegészítjük. Az 1. ábra a 20 egykristály téglatestet szemlélteti a kristályráca szimmetriájához simuló koordináta rendszerben. Az előzetesen ismert módon orientált 20 egykristály tégla- 5 test mind hat oldalán optikai felületek vannak kialakítva. A 20 egykristály téglatest két egymással szemben lévő 20a első és 20c harmadik síkján szingyűrűmentes optikai ablakok vannak polírozva. Ezekre merőleges a 10 vízszintes irányú 20 egykristály téglatest másik két, 20b második és 20d negyedik síkja, majd ezekre merőleges függőleges irányú további két, 20e ötödik -felső- és 20f hatodik -alsó- síkja- A felső 20e ötödik síkon 15 történik a 31 ultrahang becsatolása a 20 egykristály téglatestbe. A felhasználás szempontjából ezen 20e ötödik sík igen pontos orientálása különösen fontos, mert ennek pontosságétól függ a 20 egykristály tégla- 2o testben az ultrahangenergia terjedési iránya. A pontos orientációtól való nagyon kis, egy-két perces eltérés, mint később látni fogjuk, jelentősen megváltoztatja az ultrahang energia, akusztikus hullám terjedési irányát. 25 A telluriumdioxid (TeCte) egykristály kölcsönhatási közegként való alkalmazását több tényező együttes hatása indokolja. Ilyenkor a 110 irányban haladó és ugyanezen irányban polarizált nyíró akusztikus hullám 30 rendellenesen alacsony terjedési sebessége, a Te02 nagy törésmutatója által okozott nagy akusztooptikai jóségi tényezője, valamint a 001 irányba mutatott optikai aktivitása. Ezen tulajdonságok teszik lehetővé nagy hatásfokú 35 és nagy sávszélességű eszközök készítését. A 30 vizsgáló hullám terjedési iránya párhuzamos a 001 iránnyal, erre merőleges felülről lefelé mutat a 110 irány, mely a 31 akusztikus hullám terjedési iránya. A 001 irányra 40 ugyancsak merőleges a vízszintes balról jobbra tartó 100 irány. A 2. ábra a 20 egykristály téglatest mutatja elölnézetben, a téglatest 20e ötödik síkján elhelyezkedő 22 ultrahangkeltővel. A 45 20 egykristály téglatestben, az úgynevezett akusztooptikai közegben a 30 vizsgáló hullám és a 31 akusztikus hullám kölcsönhatásban vannak. Ezen kölcsönhatás eredményeként akusztooptikai fénydiffrakció jön létre. A 31 50 akusztikus hullám hatására a 20 egykristály téglatest - akusztooptikai közeg - törésmutatója térben és időben periodikusan megváltozik. A 20 egykristály téglatestben terjedő rugalmas akusztikus hullámok a fotoelaszti- 55 kus effektus következtében egy tőrtésmutató 25 fáz.isrácsot hoznak létre. Az akusztooptikai közegen áthaladó 30 vizsgáló hullám a törésmutató 25 fázisrácson - diffraktálódik - elhajlást szenved. A kölcsönhatás következgQ tében a 31 akusztikus hullámok segítségével megváltoztathatjuk, modulálhatjuk a 30 vizsgáló fényhullám amplitúdóját, fázisát, frekvenciáját. A 31 akusztikus hullám hullámhossza befolyásolja a diffrakció szögét is, 65 5
