196505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szemcseméret analizálására
13 196505 14 zük. Az esetleg a küvettában levő részecskéket az E kanál többszöri fel- és lemozgatásával felkavarjuk. Utána az E kanalat a D golyóra akasztjuk, és a TEST utasítással indítjuk az adatgyűjtést. Az egyes 1, 2, 3....N fénysorompók és a referencia R fénysorompó fénygyengítését, tehát az Sir.......Snt, Srt jeleket mérjük és tároljuk, az indexben 1....N, R jelentése a fénysorompók jelzése és T jelentése az, hogy tiszta szuszpendáló folyadékról, tehát vak mintáról van szó. Ha Sít....Snt az idővel változik, akkor a folyadék a mérési tartományba eső átmérőjű részecskéket tartalmaz, azaz szennyezett. Ebben az esetben a tesztmérés legalább addig tartson, mint később a tényleges mérés. Ha az érzékelőn a fényerősség nem változik az idővel, vagy a mért érték a korábban előre megadott határokon (amelyek egy biztosan tiszta szuszpendáló folyadéknak felelnek meg) belül van, akkor a mintafolyadék vizsgálatára szolgáló teszt megszakítható. Az adatrögzítés megőrzi a .tiszta' szuszpendáló folyadékkal kapott fényjel erősségét. A .tiszta' szuszpendáló folyadékba betöltjük az ismert szabványoknak megfelelően előkezelt mintát. A mintatömeget a DIN 66111, 66115 szerint számítottuk. Az E kanállal való felkeverés és annak a D golyóra akasztása után a következő vizsgálatokat végezzük: A szuszpenzió koncentrációja: túl kis koncentráció esetén a fénygyengités nem kielégítő, túl nagy koncentrációnál a részecskék akadályozzák egymást. A fénygyengítést két előre megadott határértékkel összehasonlítva megvizsgáljuk, hogy a koncentráció a megfelelő tartományban van-e. Ha nem ez az eset, akkor a képernyőn közlemény jelenik meg.- A szuszpenzió egyenletes eloszlása: a három érzékelő fénygyengitésének összehasonlításával megállapítható, hogy a szuszpenzió eléggé fel volt-e keverve. Ha mindkét vizsgálat a megengedhető határokon belüli eltérést mutat, akkor a mérést az érzékelőjelek regisztrálásával és azok tárolásával végezzük. A kívánt pontosságtól és a legkisebb mérendő részecske átmérőtől függően a mérés hosszabb vagy rövidebb ideig tart, oly módon, hogy hosszabb mérésidő - jobb pontosságot eredményez és - a kisebb részecskék mérését is lehetővé teszi. A mérési idő és a legkisebb mért részecskeátméró közötti összefüggés a Stokes-féle törvényből számítható, mint azt már előbb az 1...N fénysorompók optimális magasságelrendezésének számításánál bemutattuk. A további értékelés előtt vizsgáljuk az érzékelőjelek plauzibilitását. Az egyes Sí......Sn érzékelőjelek és az Sr referenciaérzékeló-jel különbségének képzésével a lámpafényesség időbeli ingadozásait elimináljuk. A mérésnek ezeket a különbségeit a szuszpendáló folyadék vizsgálatából származó különbségekkel csökkentjük, amiből a szuszpendált részecskék következtében fellépő fénygyengítés adódik: Vi = (Si-Sr) - (Sit-Srt) Vn = (Sn-Sr) - (Snt-Srt) (4) A mérési idő folyamén változó Vi...Vh fénygyengítést most osztjuk a to mérési időponthoz tartozó fénygyengítéssel, Vi------------------ = Mi Vi(t-=o) (5) V2----------------- s M2 V2(t'.o| hogy egy standardizált, 1-re vonatkoztatott, dimenzió nélküli Mi....Mn értéket kapjuk minden érzékelőre. Azonos módon kapjuk az Li....Ln hitelesítő tényezőket, azaz a hitelesítő por Li értéke megfelel a minta Mi értékének. Ezután az Mi....Mn értékek szorzása az Li....Ln hitelesítő tényezőkkel a keresett Qi, Qz, Q3... gyakoriságokat eredményezi a hitelesítéshez alapul szolgáló szemcseméret függvényében. Qr = Mr' Lr (6) r = 1, 2, 3 Az az ötlet, hogy több 1, 2, 3... fénysorompót rendezzünk el az (1) egyenlet szerint beosztott magasságokban, különböző konstrukciós megoldásokban megvalósítható. Az egyetlen probléma a folyadékfelszin Z szintjének és a legfelső fénysorompó közötti hu távolságnak a pontos reprodukálása. A hu távolságnak ugyanis a lehető legkisebbnek kell lennie, hogy a kis részecskéket is rövid mérési idő alatt regisztrálni lehessen. A mérési eljárás leírása során már ismertettünk egy kiviteli példát. További kiviteli példát szemléltet a 9. ábra. Itt az A mérőküvettába egy I fedél van illesztve, aminek a kanálhoz hasonlóan G műanyag szegélye van. A dugó alsó oldalán borda található, amibe rekesznyílás van marva. A hN távolság tehát mindig állandó, előre megadott. Csupán arra kell ügyelni, hogy a dugó alsó oldala is ténylegesen vízszintes legyen. A szuszpenzió felkeverésére K keverókanál szolgál. A nagyobb hí, h2... távolságokhoz tartozó 1, 2, 3.... fénysorompókat előnyösen a mintatérfogaton kívül rögzített nyílással 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
