196504. lajstromszámú szabadalom • Analitikai eljárás és berendezés kis diffúziós együtthatók mérésére hártyákban és biológiai membránrendszerekben

5 196504 6 tik tovább a főerősítö (lineáris erősítő) szá­mára szükséges szintre. A töltésérzékeny előerősítők biztosítják az elektromos zaj ala­csony értéken való tartását, a mérőrendszer stabilitását és az alacsony energiájú impul­zusok nagy hatásfokú detektálását. Az elő­erősítők dinamikus bemeneti kapacitása mini­málisan 5 nF, feszültségerősitése 2-10-szeres. Az előerősítő(k) jelét egy lineáris erősitő formálja (egyszerees differenciálással és kétszeres integrálással 0,4-6,4 jus közötti időállandókkal) és erősiti tovább 2-1024 kö­zötti erősítéssel. A formálást és az erősítést úgy kell be­állítani, hogy a diszkriminátor előtt a jel­szélesség 1-2 /us legyen a számlálási sebes­ség növelése érdekében, a maximális impul­zusain plitú dó pedig a 8 V-ot ne haladja meg a túlvezérlés elkerülése érdekében. A disz­kriminátor által a zajról leválasztott impul­zusokat a diszkriminátor számláló összegzi és beállított időközönként nyomtató rögzíti. A találmány szerinti készülék alkalmas 14C-val vagy más lágy bétasugárzó izotópok­kal nyomjelzett vegyületek transzportfolya­matának mérésére. így biológiailag aktív ve­gyületek, tápanyagok, mikroelemek hatás­­mechanizmusának mérése válik lehetségessé. Ezen kívül meghatározható a készülék segít­ségével többek között petrolkémiai termékek, segédanyagok, egyéb ipari szerves vegyüle­tek mikromozgása. A készülék üzemeltetéséhez szükséges volt a megfelelő eljárás kidolgozására is. Kí­sérleteket végeztünk arra vonatkozólag, hogy számláló gézként mit kell alkalmaznunk és megállapítottuk, hogy a kis elektron affi­­nitású tiszta gázok, például az argon, a me­tán, a hélium, valamint a tiszta gázok ele­­gyei, például 4% izobután, 96% hélium, vagy 10% metán és 90% argon, kiválóan alkalmaz­ható. A fenti készülékben elvégezhető mérési eljárás lényege, hogy a mérendő minta egyik oldalára lágy bétasugárzó izotópot viszünk fel és mérőkamrába helyezve mérjük a minta mindkét oldalén a sugárzás intenzitását, melyből ezt követően a diffúziós koefficienst kiszámítjuk. Az eljárás részletes menetét az alábbi­akban ismertetjük. A néhány mikrométerből 300 mikrométer vastagságú vizsgálandó hártyából, fóliából vagy lemezből 0,5-6 cm2 felületű mintadara­bot vágunk ki. Ennek a darabnak az egyik oldalára lágy bétasugárzó izotópot tartalmazó anyagot viszünk fel. A mintát vékony célsze­rűen aluminium, vagy Wyns, fóliával légmen­tesen lezárjuk, majd olyan mérőedénybe tesszük, 'amely stabil geometriai elhelyezést biztosit a száméra. A mérőedényben levő mintát behelyezzük a mérőkamrába, majd a mintaváltó segítségével először az elööblitö kamrába juttatjuk, ahol az átáramló gáz eltá­volítja a mintáról a levegő nyomokat, amelyek a mérőkamrában erős kioltást okozhatnak. Ezután a mintaváltóval a mintát a mérötérbe továbbítjuk, ahol a mérés történik. Két gáz­­átáramlásos proporcionális számlálóval mérjük a minta két oldalán a légy bétasugárzó izo­tóp radioaktív sugárzósának intenzitásét. A radioaktív izotóp diffúziója következtében a diffúziós idő növelésével az egyik oldalon csökken, a másik oldalon nő a radioaktív su­gárzás intenzitása. A különböző diffúziós idők után mért sugárzási intenzitásokból a következő össze­függéssel lehet a transzportfolyamatra jel­lemző diffúziókoefficienst meghatározni: Ii - íz 0,434 II 2 Dt log ----------- = log K‘ -----------------------­II + 12 l2 ahol fi és h a minta egyik, illetve másik oldalán mért radioaktív sugárzás intenzitása, K konstans, értéke a közeg bétasugár ab­szorpciós koefficiensétől függ, D a diffúzió­koefficiens, t a diffúziós idő, 1 a minta vas­tagsága. A mérési eljárást igényünk korlátozása nél­kül néhány példával mutatjuk be: Példák: 1. A Saphidon 14C-vel nyomjelzett (0,0 dimetil-merkapto-metil-ftálimido-ditiofoszfát) növényvédőszer felszívódásét különböző nö­vényi levelekben, hártyákban és héjakban mértük. A növényi hártya egyik oldaléra nagy fajlagos aktivitású 14C-vel nyomjelzett .Saphidon "-emulzióból néhány tized ml-t vit­tünk fel, egy perc után a felületre felvitt aktív oldat feleslegét szűrőpapírral eltávo­­litottuk. Ily módon a növényi hártya felüle­tén nagyon vékony 14C-vel nyomjelzett Sap­­hidonfilm alakítható ki a növény felületének sérülése nélkül. A radioaktív izotópot tar­talmazó mintát két aranyozott 1 ura vastag alumínium vagy WYNS-fólia között mintatartó­ban a mérőkészülékbe helyeztük. A mérések alatt nagytisztaságú metánt áramoltattunk át a mérókamrán 1 cm3 s'1 sebességgel. A min­ták radioaktiv sugárzásának intenzitását fo­lyamatosan, percenként mértük, a transz­portfolyamatot 1-3 órán át követtük nyomon. Néhány zöldségféle héj részében történő felszívódásra jellemző mérésadatokat a 2. áb­rán tüntettük fel. A 2. ábrán szereplő görbék: a.) paradi­csom, b.) hagyma, c.) petrezselyem, d.) répa, e.! burgonya, mérésadatait ábrázolják. A Saphidon-emulzió transzportfolyamatá­ra jellemző diffúziókoefficienseket az 1. táb­lázatban foglaltuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom