196499. lajstromszámú szabadalom • Rácsozat üvegolvasztó kemencék álló regenátorkamráihoz

5 196499 6 raulikai átmérőjének a tégla falvastagságához képesti aránya 3 és 5 közötti értéket tegyen ki. A hidraulikai átmérő úgy adódik, ha a négyszeres csatorna-keresztmetszetet osztjuk a csatornakeresztmetszet kerületével. Ez az érték üvegolvasztó kemencék rácsozatainál előnyösen 120-200 mm, míg a falvastagság például 40 ram. Az égési levegő örvényszerü keveredé­sét elősegítő nyílás jön létre, ha az üreges tégla oldalfalában kialakított kivágás felülete a csatorna megfelelő belső falfelületének 0,2- -0,6-szeresét teszi ki. Különösen stabil rácsozat-felépítményt kapunk, ha az üreges téglák rétegenként egymáshoz képest eltoltan vannak egymásra helyezve, úgy hogy egy adott réteg négy­­-négy szomszédos üreges téglája középen a következő, magasabb réteg egy-egy üreges tégláját hordozza. A találmányt részletesebben kiviteli pél­da kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertet­jük. A rajzon az 1. ábra egy üvegolvasztó kemence vázlatos felépítését mutatja, függőleges metszetben, a 2. ábra egy találmány szerinti rácso­zattal ellátott regenerátor­­kamra függőleges metszete, a 3. ábra öt különböző, a 2. ábrán lát­ható rácsozat felépítéséhez szükséges üreges téglaformá­tumot tüntet fel, oldalnézet­ben, a 4. ábra a találmány szerinti rácsozat egy rétegének felülnézete, az 5. ábra az egyik 3. ábra szerinti üreges tégla perspektivikus nézete, a 6. ábra pedig a találmány szerinti rácsozat egy részletének perspektivikus nézete. Az 1. ábra egy tűzálló anyaggal kibélelt 1 olvasztókádat tüntet fel, amely folyékony 2 üvegfűrdót tartalmaz. Az 1 olvasztókád mind­két oldalától 3,3’ csatornák, amelyekben nem ábrázolt égők vannak elrendezve, 4,4' rege­nerátorkamrákhoz vezetnek, amelyekben egy­­-egy 5,5’ rácsozat van elrendezve. Üzemelte­téskor az 1 oivasztókádat először a 3’ csa­tornában elrendezett égő fűti, miközben a füstgázokat a 3 csatornán és az 5 rácsozaton keresztül vezetjük keresztül, felmelegítve ezek béléstégláit. Amikor ezek kellőképpen fel vannak hevítve, átkapcsolunk, és az 1 ol­vasztókád felfűtése a 3 csatornában elrende­zett égő segítségével történik, miközben az égési levegő egy 6 nyíláson keresztül lép be a 4 regenerátorkamrába, höfelvétel mellett áthalad az 5 rácsozaton és a füstgázok a 3’ csatornán keresztül lépnek be a 4 regenerá­torkamrába, amelynek 5’ rácsozatán hóleadás mellett átáramolnak és a 6’ nyíláson keresz­tül távoznak. Az 5’ rácsozat felfűtése után ismét átkapcsolunk és most a friss levegő a 6’ nyíláson keresztül lép be az 5’ rácsozat­ba, és ez alkalommal a 3’ csatornában üze­melő égő füstgázai az 5 rácsozat átáramlása és felhevitése után a 6 nyíláson keresztül távoznak. A 2. ábra egy 4 regenerátorkamra talál­mány szerinti 5 rácsozatának példakénti ki­viteli alakját mutatja, vázlatosan. Amint az az ábrán látható, az 5 rácsozat eltérő magassá­gú különböző rétegekből áll, ahol a rétegek magassága alulról felfelé lépcsőzetesen csök­ken. Az azonos magasságú rétegek azonos hivatkozási számokkal vannak jelölve. Alulról felfelé haladva megkülönböztethető egy 51 réteg, két 52 réteg, két 53 réteg, három 54 réteg és négy 55 réteg. Mindegyik rétegben, a legalsó- 51 réteg kivételével, 10 örvénykeltő nyílások vannak elrendezve. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében az 5 rácsozat a 3. ábrán látható üreges téglaformátumokból építhető fel, ahol mindegyik réteg, a szélső zónáktól eltekint­ve, azonos méretű téglákból áll. A legmaga­sabb 71 üreges tégla szolgál a legalsó 51 ré­teg felépítésére. A kevésbé magas 72 üreges téglát a következő magasságú 52 rétegekhez használjuk fel. A rácsozat közepén elhelyez­kedő 53 rétegekben a kózépmagasságú 73 üreges téglát alkalmazzuk. Az ennél alacso­nyabb 74 üreges tégla kerül a fentebb elhe­lyezkedő 54 rétegekbe. A legfelső 55 rétege­ket a legalacsonyabb 75 üreges téglákból építjük ki. A 72, 73, 74 és 75 üreges téglák 11 kivágásokkal vannak ellátva, amelyek az 5 rácsozatban a 10 örvénykeltő nyílásokat ké­pezik, melyek az 5 rácsozatban felfelé halad­va egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A legalsó 51 réteghez szánt 71 üreges téglánál a 11 kivágás szaggatottan van ábrázolva an­nak érzékeltetésére, hogy ez a kivágás az 51 rétegben el is maradhat. Mivel a nagyon ma­gas 71 és 72 üreges téglák előállítása adott esetben nehézségekkel jár, ezeket a formátu­mokat, amint azt a 3. ábrán szaggatott vo­nallal jeleztük, alacsonyabb téglaelemekből is össze lehet állítani, amelyek eltolás nélkül toronyszerűén egymásra rakhatók. Amint az a 3. ábrából látható, a 71, 72, 73, 74 és 75 üreges téglák magasságukat te­kintve ugyan különböznek, azonban elvben hasonló kialakításúak. Ezért a további ismer­tetésükhöz, amelyet a 4. 5. es 6. ábrák alap­ján végzünk, a középmagas 73 üreges téglát választjuk példaként. A 73 üreges tégla, hasonlóan a 71, 72, 74 és 75 üreges téglákhoz, nyolcszögletű külső kontúrral, keresztmetszetét tekintve négyszögletű, központi átmenő 8 csatornával és egy lényegében mindenütt azonos S fal­­vastagsággal rendelkezik. Ha a 73 üreges téglákat rétegenként eltoltan egymásra he­lyezzük, ebben az esetben függőleges csa­tornák jönnek létre, amelyeket az egyik ré­tegben a 73 üreges téglák 8 csatornáinak belső felületei, míg a következő rétegben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom