196499. lajstromszámú szabadalom • Rácsozat üvegolvasztó kemencék álló regenátorkamráihoz
5 196499 6 raulikai átmérőjének a tégla falvastagságához képesti aránya 3 és 5 közötti értéket tegyen ki. A hidraulikai átmérő úgy adódik, ha a négyszeres csatorna-keresztmetszetet osztjuk a csatornakeresztmetszet kerületével. Ez az érték üvegolvasztó kemencék rácsozatainál előnyösen 120-200 mm, míg a falvastagság például 40 ram. Az égési levegő örvényszerü keveredését elősegítő nyílás jön létre, ha az üreges tégla oldalfalában kialakított kivágás felülete a csatorna megfelelő belső falfelületének 0,2- -0,6-szeresét teszi ki. Különösen stabil rácsozat-felépítményt kapunk, ha az üreges téglák rétegenként egymáshoz képest eltoltan vannak egymásra helyezve, úgy hogy egy adott réteg négy-négy szomszédos üreges téglája középen a következő, magasabb réteg egy-egy üreges tégláját hordozza. A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy üvegolvasztó kemence vázlatos felépítését mutatja, függőleges metszetben, a 2. ábra egy találmány szerinti rácsozattal ellátott regenerátorkamra függőleges metszete, a 3. ábra öt különböző, a 2. ábrán látható rácsozat felépítéséhez szükséges üreges téglaformátumot tüntet fel, oldalnézetben, a 4. ábra a találmány szerinti rácsozat egy rétegének felülnézete, az 5. ábra az egyik 3. ábra szerinti üreges tégla perspektivikus nézete, a 6. ábra pedig a találmány szerinti rácsozat egy részletének perspektivikus nézete. Az 1. ábra egy tűzálló anyaggal kibélelt 1 olvasztókádat tüntet fel, amely folyékony 2 üvegfűrdót tartalmaz. Az 1 olvasztókád mindkét oldalától 3,3’ csatornák, amelyekben nem ábrázolt égők vannak elrendezve, 4,4' regenerátorkamrákhoz vezetnek, amelyekben egy-egy 5,5’ rácsozat van elrendezve. Üzemeltetéskor az 1 oivasztókádat először a 3’ csatornában elrendezett égő fűti, miközben a füstgázokat a 3 csatornán és az 5 rácsozaton keresztül vezetjük keresztül, felmelegítve ezek béléstégláit. Amikor ezek kellőképpen fel vannak hevítve, átkapcsolunk, és az 1 olvasztókád felfűtése a 3 csatornában elrendezett égő segítségével történik, miközben az égési levegő egy 6 nyíláson keresztül lép be a 4 regenerátorkamrába, höfelvétel mellett áthalad az 5 rácsozaton és a füstgázok a 3’ csatornán keresztül lépnek be a 4 regenerátorkamrába, amelynek 5’ rácsozatán hóleadás mellett átáramolnak és a 6’ nyíláson keresztül távoznak. Az 5’ rácsozat felfűtése után ismét átkapcsolunk és most a friss levegő a 6’ nyíláson keresztül lép be az 5’ rácsozatba, és ez alkalommal a 3’ csatornában üzemelő égő füstgázai az 5 rácsozat átáramlása és felhevitése után a 6 nyíláson keresztül távoznak. A 2. ábra egy 4 regenerátorkamra találmány szerinti 5 rácsozatának példakénti kiviteli alakját mutatja, vázlatosan. Amint az az ábrán látható, az 5 rácsozat eltérő magasságú különböző rétegekből áll, ahol a rétegek magassága alulról felfelé lépcsőzetesen csökken. Az azonos magasságú rétegek azonos hivatkozási számokkal vannak jelölve. Alulról felfelé haladva megkülönböztethető egy 51 réteg, két 52 réteg, két 53 réteg, három 54 réteg és négy 55 réteg. Mindegyik rétegben, a legalsó- 51 réteg kivételével, 10 örvénykeltő nyílások vannak elrendezve. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében az 5 rácsozat a 3. ábrán látható üreges téglaformátumokból építhető fel, ahol mindegyik réteg, a szélső zónáktól eltekintve, azonos méretű téglákból áll. A legmagasabb 71 üreges tégla szolgál a legalsó 51 réteg felépítésére. A kevésbé magas 72 üreges téglát a következő magasságú 52 rétegekhez használjuk fel. A rácsozat közepén elhelyezkedő 53 rétegekben a kózépmagasságú 73 üreges téglát alkalmazzuk. Az ennél alacsonyabb 74 üreges tégla kerül a fentebb elhelyezkedő 54 rétegekbe. A legfelső 55 rétegeket a legalacsonyabb 75 üreges téglákból építjük ki. A 72, 73, 74 és 75 üreges téglák 11 kivágásokkal vannak ellátva, amelyek az 5 rácsozatban a 10 örvénykeltő nyílásokat képezik, melyek az 5 rácsozatban felfelé haladva egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A legalsó 51 réteghez szánt 71 üreges téglánál a 11 kivágás szaggatottan van ábrázolva annak érzékeltetésére, hogy ez a kivágás az 51 rétegben el is maradhat. Mivel a nagyon magas 71 és 72 üreges téglák előállítása adott esetben nehézségekkel jár, ezeket a formátumokat, amint azt a 3. ábrán szaggatott vonallal jeleztük, alacsonyabb téglaelemekből is össze lehet állítani, amelyek eltolás nélkül toronyszerűén egymásra rakhatók. Amint az a 3. ábrából látható, a 71, 72, 73, 74 és 75 üreges téglák magasságukat tekintve ugyan különböznek, azonban elvben hasonló kialakításúak. Ezért a további ismertetésükhöz, amelyet a 4. 5. es 6. ábrák alapján végzünk, a középmagas 73 üreges téglát választjuk példaként. A 73 üreges tégla, hasonlóan a 71, 72, 74 és 75 üreges téglákhoz, nyolcszögletű külső kontúrral, keresztmetszetét tekintve négyszögletű, központi átmenő 8 csatornával és egy lényegében mindenütt azonos S falvastagsággal rendelkezik. Ha a 73 üreges téglákat rétegenként eltoltan egymásra helyezzük, ebben az esetben függőleges csatornák jönnek létre, amelyeket az egyik rétegben a 73 üreges téglák 8 csatornáinak belső felületei, míg a következő rétegben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
