196482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és hordozható mérőberendezés biztonsági szelepek nyitónyomásának célszerűen helyszíni vizsgálatához

3 196482 4 A találmány eljárás, mely a szelepek nyitónyomásának vizsgálatát a helyszínen te­szi lehetővé, valamint mérőberendezés, mely egyszerű mechanikus felépítésénél fogva könnyen és gyorsan helyszínre szállítható, még nehéz terepviszonyok között is. Működ­tetése szintén mechanikus, csekély meghibá­sodási lehetőséggel. A kőolaj és gázipari, valamint vegyi és rokon iparági műveleti eljárások létrehozásá­hoz, illetve a hőerőgépek hajtáséhoz és a hőátadási műveletek megvalósításához, az at­moszférikusnál nagyobb nyomású közegeket és ezeket magukba foglaló üzemi berendezé­seket kell alkalmazni. Az ilyen berendezéseknél az egyik leg­­potenciálisabb veszély a megengedettnél na­gyobb túlnyomás esetleges létrejötte, ami a szerkezet sérülését és robbanását okozhatja. A nyomástartó rendszereknek csupán az üzemleállása is jelentős veszteséget, termelés kiesést okoz. Az esetleges roncsolódásuk pe­dig súlyos anyagi kárt, nemegyszer pedig személyi sérülést és emberéletet is követel. Ezért az iparban nagyon fontos feladat a ve­szélyes túlnyomás elleni biztosítás. A különböző technológiai célt szolgáló nyomástartó berendezések, kazánok és cső­vezetékek, túlnyomás elleni védelmére általá­ban biztonsági szelepeket alkalmaznak. Eze­ket a szerelvényeket az üzemi helyükre tör­ténő felszerelésük előtt a szükséges nyitó­nyomásra be kell állítani. A beállítást mű­helyben próbapadon szobahőmérsékletű sem­leges gázzal, vagy folyadékkal a szelep előtti nyomás növelésével, valamint a szelep rugó­­feszitő csavarjának állításával szokás elvé­gezni. A nyitó nyomásnak azt tekintik, ami­kor a szelep a kezdeti nyitás hatására füllel jól hallható süvítő vagy pukkanásszerü han­got ad. Ezen hanghatás észlelésekor a fesz­­mérőről leolvasott nyomás a szelep nyitó nyomása. Az üzemi körülmények között bizonyos befolyásoló tényezők hatására azonban a sze­lep nyitónyomása meg is változhat. Például veszélyes mértékben megnőhet a szeleptá­nyér leragadása, vagy az egyes alkatrészek befeszülése révén. A nyitás előírt értéken való bekövetkezésének a valószínűsége nagy­mértékben növelhető illetve a szelep zárva maradásénak a kockázata lényegesen csök­kenthető, a szelep működőképességének meg­határozott időszakonként a beépítési helyén történő ellenőrzésével. Az irodalomból és a gyakorlatból a biz­tonsági szelepek nyitónyomásának hely szint vizsgálatára ismeretes eljárásoknál a bizton­sági szelep nyitásához szükséges többleterőt nem a szelep előtti üzemi nyomás növelésé­vel, hanem a szelepszár meghúzásával hozzák létre. A húzóerőt hidraulikus vagy pneumati­kus működtető hengerekkel és a hozzájuk tartozó eszközökkel valósítják meg. A vizsgá­latra jellemző és mért fizikai mennyiségeket (szelep előtti nyomást, szelepemelkedést, hú­zóerőt vagy a hidraulikus illetve pneumati­kus nyomást) általában regisztráljuk és a nyitónyomást ezekből utólagos értékeléssel illetve külön, számítással határozzák meg. Ezen mérőberendezések közös, jellemzője te­hát, hogy a szelep nyitásának időpillanatában a nyitónyomést azonnal nem szolgáltatják. Michael Tomko: Determine Satety Valve Set­ting Without Popping cimü cikkéből (Sout­hern Power and Industry. 1963. évi 2.sz. 54- 56 old.) hidraulikus működtetésű berendezés ismerhető meg, mely hengeres állványra sze­reit hidraulikus hengert tartalmaz annak te­tején elrendezve. A hidraulikus henger du­gattyújához kengyellel a szelepszár csatlako­zik menetes kivitellel. A hidraulikus erőt ké­zipumpával hozzák létre, mely a berendezés közelében helyezhető el. A szelep nyitónyo­­mésát a dugattyúfelületből, az olajnyomósból, a szelep előtti nyomásból és a szeleptányér felületéből egy képlet segítségével számolják ki. A FURMANITE cég .Prüfung von Sicher­heitsventilen bei laufender Anlage mit dem TREVITEST' prospektusából olyan berendezés ismerhető meg, melynél a vizsgálandó szelep­re illeszkedő gyűrű alakú alsó részből, két oszlopból és felső összekötő járomból álló ke­retszerkezet belső terében hidraulikus hen­ger, annak tengelyére szerelt erőméröcella és karmos kapcsolószerkezet található, mely a szelepszárhoz illeszkedik. A szelepszórhoz il­leszkedik a szeleptestre kapcsolt elmozdulás­­mérő is. Egy háromcsatornás műszer az erő­­mérőcella, az elmozdulásmérő és a szelep bel­ső nyomáséból adódó villamos jelet diagrammé alakítja, melyből a nyitónyomás kiszámításá­hoz a szükséges paraméterek leolvashatók. H. Nurmi: Setting the Popping Point of Safety Valves While at Reduced Boiler Pres­sure (Journal of Engienering for Power 1967. júliusi száma 311-315 old.) cikkében szintén hidraulikus működtetésű berendezést ismer­tet. Az alsó tartólapból, a felső lapból és a két összekötő oszlopból álló merev szerkezet felső részén található a hidraulikus henger, a merev szerkezet belső terében van elren­dezve a belógó hidraulikus henger dugattyú­jára szerelt dugattyúrúd csatlakozódarab. Az ehhez kapcsolódó állítható hüvely és a sze­lepszár menetes csatlakozódarabja. Ezt a be­rendezést helyezik rá a vizsgálandó szelep kupakjának tetejére. A hidraulikus hengert kézi szivattyúval működtetik. A hidraulikus henger erőhatása a sze­­lepszérat a szeleprugó felé húzza és segít a szelep előtti nyomásnak a szelepet kinyitni. A hidraulikus nyomást és a szelep előtti nyomást regisztrálni kell. A regisztrátumok­­ból a nyitónyomás külön értékelhető. A berendezést úgy kell kialakítani, hogy a hidraulikus dugattyú a biztonsági szelep szárát a szelepszér középvonalában felhúz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom