196474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zárt, hengeres tárolószerkezet előállítására
3 196474 4 A találmány eljárás zárt, hengeres tárolószerkezet előállítására, amelyet alátámasztó elemekre helyezett, előregyártott beton vagy vasbeton csőelemekből és zárólapokból alakítunk ki. Folyadékok tárolására a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával más-más szerkezeti kiképzéssel, a legváltozatosabb méretben és formában alakíthatók ki a tartályok. Az építőipari törekvések azt mutatják, hogy előtérbe helyezik e területen is az előregyártott, szerelő jelleggel elkészíthető szerkezetek alkalmazásét. Az iparilag előregyártóit, vasbetonelemekböl felépíthető tartályszerkezetek ismert megoldásai közé tartozik a 185 443 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban bemutatott vasbeton (cső)-tartály. A szabadalom olyan megoldást közöl, ahol a speciális célokra alkalmassá tett tárolót üzemben előregyártóit, nagy átmérőjű vasbeton csövekből és szintén előregyártott, záróelemekből készítik. A tartály építésénél az elsődleges feladat a belső felület védelme oly módon, hogy abban az élelmiszeripari termékek tárolása kielégítő legyen. Hátránya a szerkezetnek, hogy a tartályt alkotó csőelemek - bár korlátozott hosszban és vastagságban gyárthatók le - nagy súllyal bírnak, emelésük, szállításuk, így természetesen szerelésük nehézkes, és a többletsúly egyértelműen többletköltséget eredményez. Ismeretes, hogy előregyártóit vasbeton fél-csőelemekből - az ún. MIRABET (Miskolci Ragasztott Betoncső) - csövekből, gravitációs üzemű föld alatti vezetékek és műtárgyak (pl. közműalagút stb.) építhetők. A szerkezet felszíni tárolók vagy vezetékek kialakítására nem alkalmas. A találmány célja olyan eljárás kifejlesztése, amellyel egyszerű szerelőjelleggel, gazdaságos, nagy befogadóképességű tartályszerkezet állítható elő, minimális élőmunka ráfordítással. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy két előregyártott, vasbeton fél— -csőelem összeépítésével hajlított - két vagy többtámaszú - tartóként tároló csőszerkezet állítható elő. A fél-csőelemek erötani szempontból a legkedvezőbb helyen - a semleges tengelyben - illeszkednek egymásra. A találmány szerinti eljárással összeépített fél-csőelemek az illesztési helyen csupán a csúsztatófeszültségekből adódó nyíróerők felvételére alkalmas, ragasztott (mügyanta-habarcsos) és gyürűirányú átkötő fémlemezes kapcsolattal rögzíthetők. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás zárt, hengeres tárolószerkezet előállítása, amelyet támasztóbakokra helyezett, előregyártott beton vagy vasbeton - előnyösen belül kör, kívül sokszög keresztszelvényű - csőelemekből és véglezáró lapokból alakítunk ki oly módon, hogy a tárolószerkezetet képező csőelemet két - egymással szembe fordított és alkotójuk mentén illesztett - fél-csőelemböl építjük össze úgy, hogy a fél-csöelemeket ragasztással és a hornyokba helyezett fémlemezes kapcsolattal egymáshoz rögzítjük, ezt követően a csőelemeket hosszirányban, szükség szerinti hosszban egymáshoz csatlakoztatjuk, a zárólapokat elhelyezzük, majd az így elkészült tárolószerkezet zárólapjai és adott esetben a csőelemek hosszirányú csatlakozási helye alá támasztásra alkalmas elemeket, például bakokat helyezünk el. A találmány további ismérve, hogy a hornyok fél-csöelem alkotója mentén azonos távolságban vannak kiképezve, a hornyokba illesztésre alkalmas fémlemezeket helyezünk el, amelyeket i-agasztással vagy csavarozással a fél-csőelemekhez rögzítünk. Az eljárás ismérve még, hogy a hosszirányban egymást kővető csőelemeket önmagában ismert módon pl. gumi tömítőgyűrűvel vagy ragasztással csatlakoztatjuk egymáshoz, szükség szerint gyűrűirányban feszitjük, vagy abi'onccsal körbefogjuk. Az eljárás a továbbiakban magába foglalja még a tartályszerkezet üzemeltetéséhez szükséges technológiai szerelvények beépítését, valamint a korrózióálló búvó- és töltőnyilás beépítését is. Az eljárás végleges beépítésének egy lehetséges megoldásánál a tárolószerkezet zárólapjait a csőelemek keresztmetszeti formájában előnyösen körkeresztmetszetben készítjük el. A találmány szerinti eljárás vitathatatlan előnyökkel rendelkezik. A tartály teljes mértékben előregyártva készül, jelentős anyagmegtakaritással; alacsony szintű az élőmunka igénye. A fél-csőelemek könnyen szállíthatók, mozgathatók, tárolhatók, szerelésük gyors, és nem utolsó sorban az erőtani viszonyokat jól kihasználó, biztonságos és olcsó kapcsolati kialakításokkal építhetők össze. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a tárolószerkezet hosszirányú metszetét és oldalnézetét, a 2. ábra a tárolószerkezet keresztirányú metszetét, a 3. ábra a tárolószerkezet axonometriában ábrázolja, a 4-5. ábra a csóelemek összeépítési részletét szemlélteti. Az 1. ábrán az 1 tárolószerkezet gyürűirányú kapcsolatát hornyos kialakításban tüntettük fel, amikor a két A, F fél-csóelem egymásra illesztését ragasztással és az 5 fémlemezes kapcsolattal alakítjuk ki. A rajzon szemléltetjük a 2 lezárólapot és annak a 4 ragasztással történő rögzítését. A 2. ábrán bemutatjuk az A, F fél-csőelemeket a 3 alátámasztó bakkal. A 3. ábra az 1 tárolószerkezetet axonometrikusan ábrázolja, az 1 tárolószerkezetet összefogó 5 fémlemezes kapcsolattal, a 6 cső3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65
