196471. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott vasbetonelemekből készült mérnöki, különösen mélyépítési műtárgy (TETAFAL)
9 196471 10 17 perem vesz körül. E peremmel fekszik fel a 13 lefedöelem a 4 cellákat határoló legfelső elemek felületén, és a 15 kiugró rész gátolja meg a lefedöelem odalirányú elcsúszását. A 15 kiugró részben 18 bemélyedések (takaréküregek) vannak. A 6. és 7. ábrákkal azt érzékeltettük, hogy a találmány szerinti műtárgy sokszög-, gyakorlatilag kör-alaprajzú is lehet. Ebben az esetben a 19 teret határoló falszerkezet belső oldalán pl. a 2. ábra szerinti 1 falelemek, a külső oldalán pedig a 3. ábra szerinti 2 falelemek helyezkednek el, amely utóbbiak az 1 falelemektől csak abban különbőznek, hogy h hosszúságuk nagyobb, mint az 1 falelemek h hosszúsága (l2>Ii). A belső falat egészében 25, a külső falat pedig 26 hivatkozási számmal jelöltük. így a 4’ cellák felülnézetben kifelé szélesedő trapéz alakúak. A - pl. 4. ábra szerinti - belső összekötőelemeket ebben az esetben is 3, a csapokat pedig 5 hivatkozási számmal jelöltük. Megjegyezzük, hogy a trapéz oldalhosszainak a megválasztása több variációban lehetséges, így különféle gőrbületü falak alakíthatók ki. A falelemek célszerűen modulméretűek, a falelemek magassága 30 cm lehet. A különféle modulméretű elemek által alkotott elemcsalád tagjai a modultengelyekhez .felületi csatlakozással" (nullpontos) kapcsolódnak, és a szerkezeti elemek egyik felülete esik egybe a modultengelyekkel. A falelemek 9M, 12M, 15M és 18M, vagyis 90, 120, 150 és 180 cm hoszszúságúak lehetnek, mivel ezek a méretek alkalmasak a legnagyobb gyakorisággal előforduló mélyépítési műtárgyak létesítéséhez. Az igen nagyméretű műtárgyak olyan ritkán fordulnak elő, hogy azok elemeit sorozatban előállítani általában nem érdemes. A méretválaszték kialakításánál az is szempont, hogy a legnehezebb elem tömege se haladja meg a mintegy 70 kg-ot; ilyen tömeget két munkás kézzel tud még rakodni, mozgatni, beépíteni, így a kivitelezéshez nincs feltétlenül szükség emelőgépre, ami bizonyos környezeti adottságok esetén igen kedvező lehet, és házilagos építést is lehetővé tesz. Amennyiben az 1. ábra szerinti falszerkezet egyik 24 végfallal határolt 4 celláját az e végfallal szemben levő oldalon is 1 falelemekkel zárjuk le, amelyek természetesen 6 fészkeikkel (2. ábra) lefelé fordítva, és e fészkeikkel két-két hosszirányú 1 falelem (1. ábra szerint) felfelé fordított 6 fészkeibe illeszkedve kerülnek beépítésre, egy minden oldalról teljesen zárt 4 cellát nyerünk, amelynek 1 falelemei 5 csapokkal vannak egymáshoz rögzítve. Ezek az oldalt teljesen zárt 4 cellák pl. terepszint alá süllyesztve vízgyűjtő- vagy tolózár-aknaként, vagy bármely más, tetszőleges célra szolgáló műtárgyként alakíthatók ki, adott esetben pl. monolit (vas)- beton fenéklemezzel és/vagy (pl. a 8 ábra szerinti) lefedőelemmel kiegészítve. a találmány szerinti műtárgy építése a kővetkezőképpen történik: az elemek a legegyszerűbben - amint erre már utaltunk - kézi erővel építhetők öszsze. Az 1, 2 falelemek - ha .tükrösek" - felső hosszanti perembordájuknál jól megfoghatók, így a falelemek alsó hosszanti élükre kézsérülés veszélye nélkül leállíthatók. A 3 belső ősszekőtóelemek (átkötőgerendák) illeszkedő végeiknél beljebb alul fogandók meg és helyezendök végeikkel az 5. ábrán látható 60 fészkekbe. Az elemek ideiglenes megtámasztására nincs szükség, mert azok az 5 csapok 8, illetve 11 lyukakba történő bevezetéséig fixen megállnak, nem borulnak fel. Az 5 csapok hosszúsága azonos egy-egy 1, 2 oldalfalelem M magasságával, célszerűen 30 cm. így tehát minden szinten minden elem-sort egy-egy M magasságú csapkészlet rögzít. Az első sorok elkészülte után a leírt módon alakítjuk ki a többi elem-sorokat, amíg a műtárgy teljes magasságát el nem érjük. Amennyiben a műtárgy támfal, gát vagy hasonló, az elemeket általában elegendő szárazon összerakni. Az összerakás után a cellák főiddel, kővel vagy más anyaggal való kitöltése máris megtörténhet. Ha viszont aknát, medencét, vagy más olyan műtárgyat építünk, amelynek falaival szemben a vízzáróság követelmény, az elemeket célszerűen cementhabarcsba rakni, és a falakat vízzáró vakolattal ellátni. A mindenkori esztétikai igényeknek megfelelően a falelemek akár tükrös, akár sima felülete kerülhet kívülre. A 9. és 10. ábrákkal azt érzékeltettük, milyen nagyfokú a találmány szerinti műtárgy variabilitása, és mennyire nagymértékben igazodhat a kialakítása a mindenkor megoldandó feladathoz. A 9. ábrán az 1. ábra szerintihez hasonló műtárgy, például támfal vagy gát egy részlete látható (ezért a mér ismertetett szerkezeti elemeket a mér alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük), amelynek hosszirányban húzódó I falszakaszából egy, e szakaszra merőleges II válaszfal indul ki, így az I falszakasz és II válaszfalak kazettás műtárgy-konstrukciót alkothatnak. A 10. ábra szerint két III, IV. támvagy gátfal-szerkezet (vagy más műtárgyat alkotó falszerkezete) keresztezödési csomópontjának a kialakítása látható; ennek megoldása is a fentiekben a 2-5. ábrák alapján már ismertetett és részletezett elemekkel, illetve kapcsolatokkal történik. A találmány előnye, hogy rendkívül széles alkalmazási területen teszi lehetővé a legkülönfélébb mélyépítési műtárgyak gyors és gazdaságos, kézi erővel is végrehajtható, előregyártott vasbeton-elemekből kivitelezhető létesítését monolit beton-munka igénye nélkül. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett megoldási példára, hanem az igénypontok által definiált 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
