196467. lajstromszámú szabadalom • Aktivátoranyag acél ötvözetrendszerek vagy hegesztési varratok minőségének javítására és ezt tartalmazó porbeles hegesztőhuzal

4 196467 5 szintentartésa mellett, fokozva az elméleti rácserö teherviselésre hasznosítható arányát. Az aktivátoranyagot alkotó összetevők a kereskedelemben kapható ötvözetek, előnyö­sen ferroötvözetek illetve célszerű vegyule­­tek alakjában kerülnek felhasználósra. Az acélgyártásnál a keveréket maximáli­san 10 mm-es szemcsenagyságban, jól össze­kevert állapotban, könnyen kezelhető nagy­ságú csomagolásban az üstbe ötvözzük csa­polás közben, kihasználva a folyékony acél­sugár keverő hatását, vagy a gyakorlatban egyre inkább használatos üstbefúvó rendsze­rek segítségével a csapolás befejezése után a folyékony acélba fúvatjuk. Porbeles hegesztőhuzal gyártásánál az aktivátoranyagot néhány tized, célszerűen 0,05-0,25 mm-es szemcsenagyságban, jól ösz­­szekevert állapotban alkalmazzuk. Az aktivé­­tor anyagának az elektróda belsejében való elhelyezése a porbeles elektróda gyártására alkalmazott szokásos módszerrel történik. Az egyes ötvözóelemek tulajdonsága és azok célszerű aránya az ötvözőrendszerek­ben olyan lokális fizikai-kémiai, nukleélódási és kinetikai feltételeket teremt az ötvöződés, a megszilárdulás, a hevítés és melegalakítás, valamint az újrakristályosodás folyamán, amely jelentős mértékben növeli az egyes elemeknek a szilárdság növelésére hasznosuló mennyiségét és ezirányú hatékonyságét. A célszerű arányban alkalmazott alkotó­elemek közül az acélokban egyesek olyan ol­vadásponté komplex vegyületeket alkotnak, amelyek részben aktív méretű csírákat hoz­nak létre mór az olvadékban, fokozva ezzel a kristályosodó képességet, csökkentve a der­medés idejét, részben hatásukra a primér szemcseméret, a dúsulások lehetősége csök­ken, az újrakristályosodás kedvező feltételei jelentősen javulnak. A találmány szerinti ötvözetarónyok ezek után olyan kinetikai feltételeket terem­tenek a dermedés és az újrakristályosodás folyamán, amelyek jelentős mértékben növelik az egyes elemek interszticiós oldódási aktivi­tását és az ily módon oldódó mennyiségüket, majd ezáltal az előfeszített rácsok számát és feszitettségük mértékét is. Az interszticiós récselőfeszités intenziven növeli a metallur­giai úton létrehozott diszlokációk számát, amelyek egyrészt elősegítik, másrészt megha­tározzék azok mozgását akadályozó kiválások képződését. A keverék célszerű alkotóelemei közül egyesek komplex, nagy nyirószilérdságü fé­mes kiválásokat képeznek, melyek egyrészt hatékonyan növelik, másrészt a récshibákba települve stabilizálják az alapanyag rácsának belső feszültségét. Ily módon a metallurgiai úton létrehozott, növelt számú rácshibák elő­segítik a fémes kiválások képződését, megha­tározva azok helyét és elhelyezkedésüli sű­rűségét is, ezzel jelentősen fokozva a kiválá­sok horgonyzó funkcionálásának hatékonysá­gát az igénybevétel hatására meginduló disz­­lokációfront mozgásában. A keverék alkotóelemei közül egyesek inkább a szemcsehatárokon lévő rácshibákba települve a környezetükben lévő fématomok diffúziós sebességét csökkentik és ezzel az itt létrejövő nem-koherens kiválások folya­matét késleltetik. Megakadályozzék ezzel a nem kívánatos kiválásoknak a szemcsehatérok mentén történő feldúsulását, azok környéké­nek ötvözőelemekben való inhomogénné válá­sát. A homogén szemcsehatárok szilárdsága jelentősen növekedik ezáltal, késik azoknak az igénybevétel hatására bekövetkező korai felrepedése, növekedik a kúszási-törésig a nyúlás és kontrakció, fokozódik az ötvözet­­rendszer képlékenysége, hideg- és melegala­­kithatósága, kifáradási hatéra, igénybevételé­re hasznosítható szilárdsága. A keverék alkotóelemei közül mások olyan kis fajsúlyú zárványokat képeznek, amelyeknek könnyű a salakba történő fel­­úszása, igy jelentősen csökkentik az acél ká­ros zérvénytartalmát. Ezenkívül olyan komp­lex gömb alakú zárványok is képződnek, me­lyek egyrészt az acélban maradnak, a képlé­­kenyalakítés sorén is megtartják eredeti for­májukat, másrészt a felületükön megkötik a kén-atomokat, szulfid burkot képezve, ezáltal jelentősen csökkentik a vas-szulfid képződé­sének lehetőségét, így kedvezőbb képlékeny­­ségi és anizotrópiái tulajdonságokat biztosí­tanak az acélnak. A találmány szerinti keverék ily módon automatikusan biztosítja az adott acélok ko­hászati minőségének javulását, a szilárdítás­­mechanizmusok termikus hatások alkalmazása nélküli maradéktalan működését, azoknak - az alapanyagnak megfelelő - optimális arányú érvényesülését, kombinációjuk additív szu­­perponálódásét, jelentős mértekben növelve az acélok hasznosítható szilárdságát. A találmány szerinti keverék hatásét a következő példák szemléltetik. Az 1. sz. táblázat az aktivétoranyaggal kezelt A-l; A-2; A-3; A-4 és A-5, valamint ezekhez közelálló B-l; B-2; B-3; B-4 és B-5 bázis adag (az aktivétoranyag nélküli kont­roll minta), továbbá az aktivátoranyagot tar­talmazó FWi jelű porbeles hegesztöhuzal ké­miai összetételét tartalmazza tömeg%-ban. Az adatokat 50 tonnás UHP + AOD acél­gyártó berendezésen állítottuk elő. Az acél­gyártáshoz használt aktivátor keverékét a 2. sz. táblázat tartalmazza. A gyártást kővetően hagyományos me­­legalakitással 12,5 mm vastag lemezeket hen­gereltünk. A lemezek mechanikai tulajdonsá­gait melegen hengerelt és három különböző hőmérsékleten megeresztett állapotban a 3. sz. táblázat tartalmazza, összehasonlítva a bázis adag hasonló állapotaival. A bázis adag eredményeit 100%-nak véve, feltüntettük az aktivétoranyaggal gyártott adagok eredmé­nyeinek %-os arányét is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom