196448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolaj előállítására

5 196448 6 anyagra váltanak át, és a jóminóségű kenő­olaj előállítása nem érhető el, hogyha kevés­bé megfelelő vagy egyáltalán nem megfelelő alapanyagot kell alkalmazni. Ez egyre inkább előtérbe kerül, mivel az alap kenőolajok elő­állításának rugalmasságának növelése egyre fontosabbá válik, mivel a finomítóknak a ki­indulási anyag és/vagy az árak hirtelen vál­tozásaihoz megfelelőképpen kell alkalmazkod­niuk. Ugyanakkor a finomító azzal a problé­mával áll szemben, hogy a kiindulási anyag nem kellő mértékű, vagy túlságosan nagy extrskciöja az intermedierként kapott raffi­­nátum minőségét befolyásolja, amelyhez hoz­zájárul még a következő hidrogénezési lépés­ben az alul vagy Lúlhid rogénezés, amely szintén a termék minőségét befolyásolja, és különösen a végtermékként kapott alapkenö­­olaj kitermelését determinálja. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a hidrogénezendő kiindulási anyagot megfelelő­képpen extrahálva különböző felhasználási területen alkalmazott kenőanyagok legna­gyobb része előállítható nagy kitermeléssel és állandó minőségben. Ezen kívül az eljá­rásban igen sokfajta minőségű nyersolaj fel­használható, egészen a jól feldolgozható arab könnyűolajtól a mindig nehezen kezelhető iráni nehéz- vagy maya olajig. A találmány tárgya ezérL továbbfejlesz­tett eljárás alap kenőolajok előállítására nit­rogén-tartalmú desztillátumokból és/vagy aszfaltmentesitett olajokból, oly módon, hogy a nitrogén-tartalmú deszlillátumot és/vagy aszfaltmentesitett olajat - amelyek nitrogén­tartalma mg/kg-ban kifejezve meghaladja az f ■ Ph2 • Sv'1 összefüggés alapján számított értéket, ahol f jelentése a végLermék viszko­zitás! állandója, melyet a 2,15 + 0,12 • Vioo összefüggés alapján számolunk, ahol Vioo je­lentése a végtermék kinematikus viszkozitása oSt-ban, azzal a megkötéssel, hogy ha a végtermék könnyű hengerolaj ( .bright stock"), f értéke 4,5, és Phz jelentése a hid­rogén parciális nyomása a hidrogénezés so­rán bar-ban, Sv jelentése a hidrogénezés alatti térsebesség t/m3 • órá-ban azzal a megkötéssel, hogy a nitrogéntartalom max. 2500 mg/kg lehet - furfurollal a fenti össze­függés alapján számított nitrogéntartalom 0,3-0,95-öd részének eléréséig, 50-135 °C hő­mérsékleten 0,4-4 közötti furfurol/olaj arány alkalmazásával extrahálunk, majd a kapott raffinátumot nikkelt, wolframot és adott eset­ben fluort is tartalmazó katalizátor jelenlété­ben, 290-425 °C közötti hőmérsékleten, 80- -200 bar hidrogén nyomás, 0,5-1,5 t/m3 • óra térsebesség és 300-5000 standard liter per kg olaj hidrogén/olaj arány mellett hidrogé­nezünk, majd adott esetben a kapott termék­ből elválasztott olajos frakciót paraffinmente­­sitjük. A találmány szerinti extrakció megfelelő alkalmazásával a különösen nehezen feldol­gozható nyersolajok is feldolgozhatok és na­gyon jó minőségű aiapolajok állíthatók elő belőlük meglepően nagy kitermeléssel. Az ol­dószeres extrakcióval összehasonlítva a talál­mány szerinti eljárás révén az alapolajok ki­termelése a nyersolajra számítva legalább 40%-kal növekszik egy adott viszkozitású alapolaj előállítása esetén (11,3 cSt 100 °C­­-on). A nehezen kezelhető nyersolajak, pél­dául az iráni nehézolaj, az eljárásunk révén nagyon jó minőségű alapolajjá dolgozható fel, olyan kitermeléssel, amely meghaladja a jól ismert arab kenőolaj nyersanyagok oldósze­res extrakciójával előállítható kitermelést. Ez azt is jelenti, hogy az eljárás rugalmassága lényegesen megnövekszik, mivel kevesebb kenőolaj nyersanyag vagy maradék felhasz­nálása szükséges, mint akkor, ha csakis az oldószeres extrakciós lépést alkalmaznánk. Azt is meg kell említenünk, hogy jelentősen kevesebb mennyiségű, alacsonyabb viszkozi­tású, üzemanyaghoz keverhető vegyület kép­ződik a feldolgozott alapolaj tonnájára szá­mítva összehasonlítható felhasználási feltéte­lek mellett. A találmány szerinti eljárást előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a hidrogénezendő raffiriátumban jelenlévő nitrogén mennyisége (melyet mg/kg-ban fejezünk ki) 0,3-0,95-szö­­röse a fentiekben említett értéknek, és még előnyösebben oly módon, hogy a hidrogéne­zendő raffiriátumban jelenlévő nitrogén mennyisége a fenti érték 0,4-0,9-szerese. Mint a fentiekben említettük, sokfajta nyersolaj használható fel a találmány szerint feldolgozható desztillétumok és/vagy aszfalt­­mentesített olajok előállításához. Kívánt eset­ben a kiindulási anyagot fémmentesithetjűk és/vagy kénmentesithetjük, mielőtt a talál­mány szerinti eljárásban alkalmaznánk őket. Amikor paraffinos nyersolajokból származó desztillátumokat alkalmazunk, a megfelelőkép­pen paraffinmenlesilhetjük őket, különösen oldószeres paraffinmentesítö eljárással, mi­előtt a találmány szerinti eljárásban alkal­maznánk. A találmány szerinti eljárásban kenő alapolajok előállítására alkalmazható nyersola­jokra példaként az arab könnyű, arab nehéz, kuvaiti, brenti, isthmusí, lagocinco, iráni ne­héz és maya olajat említhetjük. Megfelelő ki­indulási anyagok a (paraffinmentesített) desztiliátumai ezeknek a nyersolajoknak, amelyek a megfelelő 500-as semleges desztil­­látum formájában 1000 ppm( = 1000 mg/kg) (például arab könnyűolaj) - 2500 ppm (iráni nehézolaj) mennyiségű nitrogént és 0,7 tö­meg/« (brenti - 3,5 tömeg% (Kuwait) ként tartalmaznak. A találmány szerinti eljárásban az oldó­szeres extrakciós lépést olyan oldószerekkel, mint például a furfurol, fenol, vagy N-metil­­-2-pirrolidon, hajthatjuk végre, melyek for­ráspontja az alap kenőolajok forrásponttarto­mánya alá esik, és így az alkalmazott oldó­szer elválasztása és visszanyerése egyszerű 5 10 15 20 25 30 35 43 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom