196446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komplex talajjavításra
2 196446 3 A találmány tárgya eljárás komplex talajjavításra, melynek során a talajok fizikai tulajdonságait, tápanyagmegkötö képességét, elsavanyodását és humusztartalmát javítjuk meg. A talajok tápanyaggazdálkodásának, kémhatásának, szervesanyag készletének és szerkezetének kedvezőbbé tétele érdekében léteznek elterjedt és hagyományos megoldások, melyeknek lényeges eleme, hogy a fenti talajtulajdonságokat (paramétereket) különkülön, az egyes paramétereket érintő intézkedésekkel javítják. A szervesanyagkészlet növelésére ősidők óta ismert az istállótrágyázás. A tőzeg, a tőzeges fekál, (zöldtrágya) alkalmazása is ezt a célt szolgálja. A tápanyagkészlet intenzív növelését a műtrágyázás tette lehetővé. Magas CaC03 tartalmú anyagok kijuttatásával lehet a neutrálishoz közelebb álló pH-t elérni, ezzel megakadályozható az elsavanyodás, illetve csökkenthető a talajok savas kémhatása. Faapríték, textilhulladék, műanyagok, rostos tőzeg talajba juttatása előnyös a fizikai tulajdonságok javítás érdekében. Ezek az anyagok és intézkedések alkalmasak arra, hogy a talaj szóbanforgó tulajdonságait külön-külön módosítsák, javítsák. Az említett beavatkozások önmagukban nem eléggé hatékonyak, komplex alkalmazásuk pedig rendkívül költséges. A mezőgazdasági alapvető termesztéstechnikai tényezők kedvezőbbé tétele érdekében olyan egymenetben kivitelezhető megoldásra van szükség, mely komplexen ér el kedvező hatást és ezek a hatások egyidöben úgy érvényesülnek, hogy a beavatkozás kiugró eredménytöbbletet produkál. A könnyű homoktalajok fizikai tulajdonságainak, tápanyagmegkötő képességének és savanyú kémhatásának javítására, azaz komplex talajjavításra régebben kiterjedten használták a tőzeges lápi meszet. A tőzeges lápi mészlelöhelyek időközben már kimerültek, de az anyag erős gyomosító hatása miatt egyébként sem volt mindenképpen előnyös a használatuk. A tőzeges lápi meszek hátránya, hogy bár szerves anyagokban gazdagok, a növények számára közvetlenül felvehető tápanyagtartalmuk kevés. Kedvezőtlen az is, hogy a talaj tulajdonságaitól és a hasznosítás céljától függően nagy mennyiséget, 70- -90 t/ha-t kell alkalmazni, melyet a kívánt cél elérése érdekében még műtrágyákkal is ki kell egészíteni. (Lásd: Dömsödi János: Lápi eredetű szervesanyag-tartalékaink mezőgazdasági hasznosítása, Budapest, 1972, Mezőgazdasági Kiadó, az egész mű, de különösen a 114. oldal.) A komplex talajjavítást ez a módszer, a fenti hiányosságok miatt nem oldja meg. Savanyú talajok meliorativ javítására kalciumkarbonát tartalmú kőzeteket, ipari melléktermékeket használtak. Ilyen anyagok: mészköpor, sárszentmihályi lápi mész, péti mész, cukorgyári mésziszap, meszes dolomit, stb. A meszezés elsősorban a talaj kémhatásának rendezését szolgálja, hatása önmagában egyoldalú, tehát messzemenően nem elégíti ki a komplex talajjavítás követelményeit, mint az megismerhető pl. Ágh Pál: .A savanyú talajok kémiai javításának feladatai és új technológiai megoldásai" című közleményéből annak 3-7 oldalain. (Melioráció és lápanyaggazdálkodás, 1982. 2. szám, Agroinform, Budapest). További problémákat vetett fel a mezőgazdaság utóbbi évtizedekben bekövetkező ugrásszerű fejlődése. A kemizálás, főleg a nagyfokú műtrágyafelhasználás teljesen új, meglepően magas termesztési eredményeket produkált. Az egyoldalú kémiai tápanyagutánpótlás miatt a kitűnő eredmények mellett új problémák is jelentkeztek. A szervestrágyázást az új termesztési rendszerek úgyszólván teljesen mellőzték. Ennek hátrányos következménye, a talajok humusztartalmának rohamos csökkenése, már nagyon sok helyen tapasztalható. Az egyoldalú nagyadagú műtrágyázás más téren is rontja a talaj tulajdonságait. A rotációs talajvizsgálatok sok helyen 1-1,5 pH érték csökkenést állapítanak meg, ami a termelés szempontjából nagyon hátrányos. Ha ez a talajsavanyodás folytatódik, abból súlyos károk származnak. A talaj szervesanyag tartalmának csökkenésével csökken a talaj pufferezó képessége is. Kisebb lesz a tápanyagmegkötö képessége. Mindez kedvez a műtrágyák hatóanyag kimosódásának, talajvízbe jutásának, egyszóval a környezet szennyezésének. Az egyoldalú műtrágyázásból ilyen problémák következnek, mezeket meg kell oldani, mégpedig a terméseredmények csökkenése nélkül. Fenti ismertetéssel bizonyítani kívántuk, hog/ az ismert eljárások közül egyik sem alkalmas komplex talajjavításra, azaz egyik módszer sem teszi lehetővé, hogy egy menetben, egyetlen anyaggal megjavítsuk a talajok tulajdonságait, tápanyagmegkötö képességét, elsavanyodását és humusztartalmát. Az volt a célkitűzésünk, hogy megoldást találjunk ennek a jelentős problémának a megoldására. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása képezte a találmány feladatát. Miközben a hazai olajpala (alginit) előfordulások hasznosításával foglalkoztunk, felismertük, hogy a hazai viszonyok között az olajpaláknak, azok nálunk előforduló speciális típusának az alginitnak jelentősebb hasznosítási területe a mezőgazdaság, mint az energiaipar. Az olajpaláknak ugyanis legáltalánosabb hasznosítási módja, hogy alacsony hőmérsékletű kezeléssel lepárolják szervesanyag tartalmukat és ásványolajszerű olajtermékeket állítanak elő. Az alginitek finomszemcsés üledékes kőzetek, melyek algamaradványokból származó magas szervesanyag tartalommal rendelkez-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
