196445. lajstromszámú szabadalom • Emulziós korróziógátló kompozíciók

3 196445 4 A találmány tárgyát fémfelületek korró­zióvédelmére alkalmas emulziós kompozíciók képezik, amelyeknek korróziógátló hatása a felületelőkészítéstől függetlenül érvényesül. A találmány száraz, nedves, oxidált, fémtiszta zsírtalanított, vagy zsirtalanitás nélküli fémfelületek korrózióvédelmére alkal­mas emulziós védókompozíciókra vonatkozik. A mezőgazdasági és az építőipari gépek, valamint a gépjárművek túlnyomó részét je­lenleg szabadtéren tárolják. Ismeretes, hogy üzemeltetés közben e gépeket különféle me­chanikai és korróziós igénybevételek érik, igy a tárolásra kerülő gépeken védett (fes­ték, fém- vagy a müanyagbevonat), fémtiszta - például lekoptatott - és oxidált féinfelüle­­tek egyaránt fellelhetők. Figyelemmel a sza­badtéri tárolásból adódó korróziós veszélyre fokozott jelentősége van ezen gépek tárolás alatti korrózióvédelmének. Ismeretes továbbá, hogy a korróziónak kitett fémfelületek átmeneti védelmére nagy mennyiségben alkalmaznak korróziógátló ada­lékokat tartalmazó szénhidrogéneket, kőolaj­termékeket és lakkbázisú kompozíciókat. Se­gítségükkel az átmeneti korrózióvédelem egy­­-egy részfeladata megoldható, igy ismerete­sek különféle, fogásbiztos filmet alkotó, oxi­dált szénhidrogén, vagy oxidative száradó alkidgyanta alapú, szerves oldószeres készít­mények (lásd a 174 808 és 177 124 számú magyar szabadalmi leírást), amelyek korrózió­­gátló adalékokat /fémszappanokat, amin-szár­­mazékokat és esetenként vizkiszorító anyagot tartalmaznak. Ezen anyagokat azonban csak fémtiszta, száraz, vagy kis mértékben nedves (nem tökéletesen leszárított), zsírtalanított felületek átmeneti védelmére lehet alkalmazni, mivel az oxidált felületek további korrózióját nem képesek meggátolni, nagy nedvességtar­talmú felületeken pedig - lévén műgyanták, oxidált szénhidrogének szerves oldószeres oldatai - koagulálnak, ami a védőképesség teljes megszűnését vonja maga után. Emellett tűzveszélyesek és egészségre káros anyagokat (pl. aromás szénhidrogéne­ket) tartalmaznak. Hasonló hátrányos tulaj­donságokkal rendelkeznek az egyéb egy-egy részfeladatra (üregvédelem, sodronykötél­­-konzerválás) kidolgozott védőkompozíciók. Az oldószeres készítmények mellett is­meretesek lúgos kémhatású, anódos, katódos vagy kettős hatású inhibitorokat és fémsókat tartalmazó emulziós átmeneti védőanyagok: így a 2 758 028 számú svéd és az 1 300 447 számú francia szabadalmi leírás olyan védő­anyag kompozíciókat ismertet, amelyek fém­tiszta, zsírtalanított, legfeljebb kismértékben nedves felületek korrózióvédelmére megfelel­nek. Ezek az ismert kompozíciók azonban al­kalmatlanok felületelókészítés oxidmentesítés, zsirtalanitás nélküli felületek korrózió elleni védelmére, mivel védófilmjük egyrészt nem képes meggátolni a megindult korróziót, más­részt nagy nedvességtartalmú felületekre felhordva, a fellépő lokális hígulással együtt bekövetkező flokkuláció miatt nem képeznek pórustömör védőfilmet. A találmány célja olyan védőanyag-kom­­poziciók előállítása, amelyek jó korróziógátló hatást biztosítanak függetlenül a hordozó fe­­lületelökészítésétól, azaz oxidált fémtiszta, száraz, bármilyen nedvességtartalmú, zsírta­lanított vagy zsirtalanitás nélküli fémfelület­re felhordva meggátolják annak korrodeáló­­dár.át. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha 40-100 °C olvadáspontú viaszból vagy 25 szénatomszám fölötti szénhidrogénből lágyítóval, emulgeátorral oldó- és fílmképezé­­si segédanyagokkal, savas jellegű emulziót képezünk, önmagában is korróziógátló hatás­sal rendelkező anyagot nyerünk, amely nem zsi -talanitott felületeken azáltal, hogy emul­­geétor-tartalma révén a tapadó szennyezőket a filmjébe beépíti, mosásálló pórustömör, -40 - +80 °C hőmérséklettartományban rugal­mas és fogásbiztos, a hordozóhoz jól kötődő bevonatot képez. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy ha ehhez az anyaghoz aromás oxi-kai— borsav, fiavon, antocián katechin vagy fe­nol:,zulfonsav bázisú komplex-képző vegyüle­­teket adunk tökéletesen hidrofób és vízálló filmet képező, gyorsan száradó bevonóanya­got kapunk, amelynek bevonata a komplex­­képző vegyületek és a hordozó, valamint a filmképző anyagok között lejátszódó kémiai és *’izikai folyamatok révén irreverzibilis át­alakuláson megy keresztül. Ennek eredmé­nyeképpen kiváló adhézióval rendelkező, olyan vegyszerálló film alakul ki, amely ön­magába beépítve tartalmazza a stabilis ve­­gyületekké átalakított felületi fémoxidokat és fémréteget, valamint a tapadó szennyeződést, ugyanakkor kémiailag kapcsolódik a hordozó felületéhez és maradéktalanul megakadályozza annak korrodeálódását. Az ekképpen előállí­tott kompozíciók tehát, azáltal, hogy felület­­eiőkészitést, oxideltávolitást és zsirtalanitást nem igényelnek, a korábbiaknál - amelyeknél a felületelőkészítés a hatásos védelem megha­tározó művelete - lényegesen előnyösebben használhatók fel korrózióvédelmi célokra. A talélmány szerinti emulziós korrózió­­gátlo kompozíciók (1) 5-30 tömegrész, 40-100 °C cseppenés­­pontú monténviasz bázisú műviaszt és/vagy természetes viaszt és/vagy 25 szénatomszém fölötti szénhidrogéneket; (2) 0,3-8,0 tömegrész nemíonos és/vagy anionos tenzid emulgeátort - előnyösen zsíralkohol-etilén-oxid adduktját és/­­/vagy (alkil-polietilénglikol-éter)-szul­­fátot; (3) 0,3-15,0 tömegrész lágyítót - célszerű­en foszforsav-észter vagy ftálsav-ész­­ter típusú lágyítót -(4) 0,1-5,0 tömegrész 1-12 szénatomos ali­fás karbonsavat vagy foszforsavat; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom