196424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás policiklusos éter-antibiotikumok és ilyen hatóanyagot tartalmazó állattáp előállítására

3 196424 4 A találmány tárgya eljárás a savas poli­­ciklusos-éter-antíbiotikumok kőre egy új tagjának előállítására. Az antibiotikumok ezen csoportja a sejtmembránon át történő kation transzportra fejt ki biológiai hatást. Az anti­biotikumok ezen csoportjába tartoznak példá­ul a jól ismert monenzin, nigericin, grizori­­xin, dianemicin, meduramicin, narazin szalino­­micin, lazalocid, mutalomicin, ionomicin és leuzeramicin. A témakórt Westley dolgozta fel a .Polyether Antibiotics’ című közleményében [lásd az Adv Appl. Microbiol., 22 111 (1977) szakirodalmi helyen]. Az előzőekben felsorolt policiklusos­­-éter-antibiotikumok Grara-pozitív baktériu­mok, gombák és protozoák ellen hatásosak, különösen jó coccidium-ellenes hatást fejte­nek ki. Ezért állatok különféle fertőzéseinek kezelésére használják ezeket változó mértékű sikerrel. Az ismert, protozoák által előidézett be­tegség, a coccidiózis továbbra is jelentős problémát jelent, a betegség meggátlása az állatgyógyászatban, különösen a baromfiipar­ban gazdasági jelentőséggel bír. A coccidiózis egy vagy több Eimeria vagy Isospora faj által okozott fertőzés eredménye (a téma összefoglalását lésd Lund és Farr .Diseases of Poultry’ 5. kiadás, kia­dó: Biester és Schwarte; Iowa State Univer­sity Press, Ames, la, 1965, 1056-1096. oldal szakirodalmi helyen). Hat olyan coccidium faj van, amelyek fogékony csirkék körében jól észlelhető morbiditást okoznak. Az Eimeria tenella, az E. necatrix, az E. brunetti, az E. acervulina, az E. maxima és az E. mivati köz­vetlenül, az emésztőrendszer epitheliális sejtjeinek pusztítása révén vagy közvetve, toxinok termelése útján okoz károsodást. Ugyanezen nemzetségbe tartozó három másik protozoa fajt viszonylag ártalmatlannak te­kintünk; azonban ezek, az E. mitis, az E. ha­­gani és az E. praecox a tömeggyarapodás csökkenését okozhatják, ronthatják a táp ha­tékonyságát és a tojáshozamot. A coccidiózis okozta nagy gazdasági veszteség miatt tovább folytatódik a coccidi­um-ellenes szerek utáni kutatás. Az enteritisz egy másik olyan kór, amely nagy gazdasági veszteséget okozhat az állattenyésztőknek. Az enteritisz a csirkék, sertések, szarvasmarhák és birkák körében jelentkezik, és főként anaerob baktéri­umoknak, különösen Clostridium perfringens­­nek és vírusoknak tulajdonítható. A kérőd­zők enterotoxémiája - amelynek egy példája birkák .túlevéses kórja’ (.overeating disea­se’) - olyan állapot, amelyet C. perfringens fertőzés okoz. Az Amerikai Egyesült Államokban diag­nosztizált leggyakoribb sertés-betegség a sertés-dizentéria. Ez a betegség számos más országban is elterjedt, és szerte a világon évente jelentős veszteséget okoz a sertésál­lományban. A közelmúltban ismerték fel, hogy az ezt a betegséget okozó organizmus egy nagy spirochéta. Ezt az organizmust, a Tre­ponema hyodysenteriaet izolálták, és a be­tegség kiváltására képesnek találták. [Lásd a Harris, D. L. és mtsai .Swine Dysentery­­-1, Inoculation of Pigs with Treponema hyo­­dysenteriae (New Species) and Reproduction of the Disease," Vet. Med/SAC, 67, 61-64, (1972) szakirodalmi helyen.] A következőkben szereplő vizsgálati adatok ezzel az organiz­mussal végzett vizsgálatokra vonatkoznak. Megjegyezzük, hogy nem ismeretes, hogy va­jon a T. hyodysenteriae a sertés dizentéria egyetlen kórokozója-e. Az elérhető adatok azonban arra engednek következtem, hogy ez a fertőzésnek egy elsődleges forrása. Az állatorvosi tudománynak egy másik, gazdasági szempontból kivánatos célja a ké­rődzők, így a szarvasmarha és az egygyomrú állatok, például sertés tenyésztési hatékony­ságának növelése, például gyorsabb gyarapo­dás vagy a hatékonyabb táphasznosítás elé­rése. A kérödzötáp nagyobb tápanyagkompo­­nerseinek hasznosítási mechanizmusa jól is­mert. Az állat bendőjében lévő mikroorganiz­musok a szénhidrátokat monoszacharidokká bontják, majd a monoszacharidokat piruvát­­-vegyületekké alakítják. A piruvátok mikro­biológiai folyamatokban acetátokká, butirá­­tokká vagy propionátokká - együttesen illé­kony zsírsavakké-metabolizálódnak. A meta­­bolizmus részletesebb ismertetését Leng tette közzé a .Physiology of Digestion and Meta­bolism in the Ruminant, ’ kiadók: Phillipson és mtsai, Oriel Press, Newcastle-upon-Tyne, Anglia, 1970, 408-410. oldal, szakirodalmi he­lyen. Az illó zsírsavak hasznosításának relativ hatékonyságával McCullogh; [ .Feedstuffs', 1971. június, 19.]; Eskeland és mtsai; [J. An. Sei,, 33, 282, (1971)], illetve Church és mtsai [.Digestive Physiology and Nutrition of Ru­minants', 2, 622. és 625. oldal, í 1971 ] foglal­koznak. Bár az acetátok és butirátok is hasznosulnak, a propionátok ezeknél nagyobb hatékonysággal hazsnosulnak. Továbbá, ha túl kevés' propionát van jelen, az állatokban ketezis fejlődhet ki. Ennek megfelelően jó hatásúak azok a vegyületek, amelyek elősegí­tik a propionátok nagyobb arányban való képződését a szénhidrátokból, elősegítve ez­zel a szénhidráthasznosulás hatékonyságát és egyúttal csökkentve a ketózis előfordulási gyakoriságát. A találmány tárgya eljárás új savas po­­liciklusos-éter-antibiotikum előállítására. A 0 169 011. számú európai szabadalmi iratban az (I) általános képletü, UK-58 852 jelölésű savas policiklusos-éter-antibiotikumot ismertetik. Az (1) általános képletben R és R1 mindegyike hidrogénatom. A vegyületet japán talajmintából izolált Actinomadura ro­­seorufa Huang sp. nov., ATCC 39 697 mikro­organizmus vizes tápközegben, süllyesztett, levegővel kevert tenyészetéből nyerik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom