196416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új amino-fenil etil-amin-származékok és ezeket tartalmazó takarmányadalékok előállítására
5 196416 6 illetve higitószerekkel készült készítmények formájában adagoljuk. Alkalmas formulázási segédanyagok előnyösen a fiziológiai növényi eredetű segédanyagok, mint például szezámolaj, földimogyoróolaj vagy kukoricacsiraolaj. Ezek az olajok és a szintetikus gliceridek, mint például Miglycol® vagy Myritol® alkalmas segédanyagokkal, mint például keményített ricinusolajjal vagy alurainium-monosztearáttal sűríthetek. Az ilyen kombinációkkal az eloszlatás és a tartózkodási idő az állatban széles határok között változtatható. A hatóanyagok tiszta formában vagy formulázott formában, tehát nemtoxikus inert hordozóanyaggal történt összekeverés után kívánt formában orálisan is adagolhatok. A hatóanyagokat kívánt esetben gyógyszerhatóanyagokkal, ásványi sókkal, nyomelemekkel, vitaminokkal, fehérjékkel, zsirokkal, színezőanyagokkal és/vagy izesitóanyagokkal keverve is adagolhatjuk. Az orális adagolás előnyösen a takarmánnyal együtt történik, amikor a hatóanyag-szükséglettől függően a takarmány egészéhez vagy csak egy részéhez keverve adagoljuk. Orális adagolás esetén a hatóanyagokat a szokásos módszerek szerint egyszerű keveréssel előnyösen finoman eloszlatott formában vagy ehető, nemtoxikus hordozóanyaggal készült formában, adott esetben premix vagy takarmánykoncentrátum formájában keverjük a takarmányhoz. A takarmányban a hatóanyag koncentrációja például 0,01 és 50 ppm, előnyösen 0,1 és 50 ppm között lehet, a koncentráció azonban különösen az állat takarmányfelvételétöl függ és bármely szakember által egyszerűen me gállapitható. A takarmány fajtája és összetétele nem játszik szerepet. Bármely szokásos vagy speciális takarmányösszetétel alkalmazható, amely az energia- és fehérjeellátás, valamint a vitamin és ásványi anyag adagolása szempontjából kiegyensúlyozott összetevőket tartalmazza. A takarmány például tartalmazhatja az egyes növényi takarmányokat, például szénát, répát, gabonát, gabonafeldolgozási mellékterméket, valamint állati eredetű takarmányokat, például húst, zsírokat, tejport, csontlisztet, halfeldolgozási termékeket. További tápanyagok lehetnek például vitaminok, úgymint A, D-komplex és B-komplex vitaminok, proteinek, aminosavak, például DL-metionin és szervetlen anyagok, például mész és konyhasó. A kész- és keveréktakarmányok kiegészitőtakarmányok. Ezek a hatóanyagot növényi és állati eredetű takarmányféleségek, például rozsliszt, kukoricaliszt, szójababliszt, ásványi sók és vitaminok, valamint szintetikus aminosavak mellett tartalmazzák. Ezek a szokásos keverési eljárásokkal állíthatók elő. Csirketakarmány esetén az összetétel például a következő: 200 g búza, 340 g kukorica, 361 g szójadara, 60 g szarvasmarhafaggyú, 15 g dikalcium-foszfát, 10 g kalcium-karbonát, 2,5 g hatóanyag-premix, amely például 10 mg hatóanyagot, 1 g DL-metionint, és 2,5 g-hoz szükséges mennyiségű szójalisztet tartalmaz. Sertéstakarmány esetén az összetétel a következő: 630 g takarmánygabonadara (200 g kukorica, 250 g árpa-, 150 g zab- és 130 g búzadara), 80 g halliszt, 60 g szójadara, 60 g tápiókaliszt, 38 g sőrélesztö, 50 g vitamin-ásványianyag-keverék sertés részére, 30 g lenmagpogácsaliszt, 30 g kukoricakeményitő-takarmány, 10 g szójaliszt, 10 g cukornádmelasz és 2 g hatóanyag-premix (melynek öszetétele például a csirketakarmánynál megadottal azonos). Ezeket alaposan összekeverve 1 kg takarmányt kapunk. A fenti takarmányok előnyösen csirke, illetve sertés nevelésére és hizlalására alkalmasak, alkalmazhatók azonban azonos vagy hasonló összetétellel más állatok nevelésére és hizlalására is. Az (I) általános képletű vegyületek részben újak. Az (I) általános képletű új vegyületeket a 2. pont alatt foglaltuk össze (1. fentebb). Ezek a fenti 3. pont alatt ismertetett eljárással állíthatók elő. A 3a) eljárást a A reakcióvázlat szemlélteti. A (III) általános képletű vegyületek ismertek. Az R’ helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek és (III) általános képletű vegyületek reagáltatása ismert módon történik. A reagenseket általában ekvimoláris arányban alkalmazzuk. Előnyős lehet azonban, ha a (III) általános képletű szililezószert az (I) általános képletű vegyületre vonatkoztatva 300%-os fölöslegben alkalmazzuk. Az eljárás hígítószer jelenlétében hajtható végre. Hígitószerként bármilyen inert szerves oldószert alkalmazhatunk. Ilyenek különösen az alifás és aromás, adott esetben halogénezett szénhidrogének, mint a pentán, hexán, heptán, ciklohexán, petroléter, benzin, ligroin, benzol, toluol, metilén-klorid, etilén-klorid, kloroform, széntetraklorid, klórbenzol és o-diklór-benzol, továbbá éterek, mint dietil- és dibutil-éter, glikol-dimetil-éter. és diglikol-dimetil-éter, tetrahidrofurán és dioxán, továbbá ketonok, mint az aceton, metil-etil-, metil-izopropil- és metil-izobutil-keton, ezenkívül észterek, mint az ecetsav-metilészter és -etilészter, továbbá nitrilek, mint például az acetonotril és propion-nitril, benzonitril, glutársav-dinitril, ezenkívül amidok, mint például a dimetil-formamid, dimetil-acetamid és N-metil-pirrolidon, valamint dimetilszulfoxid, tetrametilén-szulfon és hexametil-foszforsav-triamid. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
