196390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barbitursav-származékok előállítására
13 196190 14 esetben felületaktív szereket (tenzideket) alkalmazhatunk. A találmány szerinti készítmények készítéséhez például a következő formálási segédanyagokat alkalmazhatjuk: szilárd hordozóanyagok, például kaolin, talkum, bentonit, konyhasó, kalcium-foszfát, szénhidrátok, cellulózpor, gyapotmagliszt, polietilén-glikol-éterek, adott esetben kötőanyagok, például zselatinok, oldódó cellulóz-származékok, adott esetben felületaktív anyagok, például ionos vagy nem-ionos diszpergálószerek adagolása mellett, továbbá természetes kózetlisztek, például kalcit, montmorillonit vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására adagolhatok ezenkívül nagydiszperzitású kovasavak vagy nagydiszperzitású, nedvszivóképes poliraerizátumok is. Szemcsés, adszorptiv granluált hordozók például a porózus anyagok, például habkö, téglapor, szepiolit vagy bentonit, nem-szorptiv hordozóanyag például a kalcit vagy homok. Alkalmazható ezenkívül számos szervetlen vagy szerves eredetű, előgranulált anyag is, főleg például a dolomit vagy aprított növényi részek. Alkalmas oldószerek például az aromás szénhidrogének, különösen a 8-12 szénatomszámú szénhidrogének, pl. xilol-elegyek vagy szubsztítuált naftalinok, ftálsav-észterek, például a dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, pl. ciklohexán vagy paraffinok, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, pl. az etanol, etilén-glikoletilén-glikol-monometil- vagy etil-éter, ketonok, pl. a ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, pl. az N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid, valamint az adott esetben epoxidált növényi olajok, pl. epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj. Szilárd hordozóanyagok, pl. szóróporok vagy diszpergálható porok előállítására általában a természetes kőzetlisztek, pl. a kalcid, talkum, kaolin, montmorillonit vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására nagydiszperzitású nedvszívó polimerizátumokat is adagolhatunk. Adszorptiv granulátum-hordozók pl. a porózus típusok, pl. a habkö, téglapor, szepiolit vagy bentonit, nem-szorptiv hordozóanyag pl. a kalcit vagy homok. Ezenkívül alkalmazható még számos szervetlen vagy szerves természetű, előre granulált anyag, pl. főleg a dolomit vagy őrölt növényi részek is. Felületaktív szerként a formálandó (1) általános képletű hatóanyag természetétől függően a nemionos kation- és/vagy anionaktiv tenzidek jönnek számításba, melyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenzidek alatt a tenzidek elegyei is értendők. Alkalmas anionos tenzidek pl. az un. vízoldható szappanok vagy vízoldható, szintetikus, felületaktív vegyületek. Szappanok a hosszabbláncú zsírsavak (10-22 szénatomszámú) alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztítuált ammónium8Ói, pl. az olaj- vagy sztearinsav nátrium- vagy káliumsói, vagy természetes zsírsav-elegyek, pl. a kókusz- vagy faggyúolaj megfelelő sói. Idetartoznak a zsírsav-metil-taurinsók is. Általánosabban alkalmazottak azonban az un. szintetikus tenzidek, főleg a zsirszulfonátok, zsírszulfátok, szulfonát-benzimidazol-származékok vagy alkil-aril-szulfonátok. A zsirszulfonátok vagy -szulfátok általában alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztítuált ammóniumsóként állnak, és 8-22 szénatomos alkílcsoportot tartalmaznak, ahol az alkilcsoport egy acilgyök alkilrészét is jelentheti, ilyen pl. a ligninszulfonsav nátrium- vagy kalciumsója, a dodecil-kénsav-észter nátrium- vagy kalciumsója, vagy valamely természetes zsírsavakból előállított zsiralkohol-szulfát-elegy megfelelő sói. Idetartoznak a zsíralkohol-etilén-oxid-adduktomok, kénsav- és szulfonsav-észtereinek sói is. A szulfonát-benzimidazol-származékok előnyösen kettős szulfonsav-csoportokat és egy 8-22 szénatomos zsírsav-gyököt tartalmaznak. Alkil-aril-szulfonátok pl. a dodecil-benzoí-szulfonsav, a dibutil-naftalinszulfonsav vagy naftalin-szulfonsav-formaldehid kondenzációs termék nátrium-, kalcium- vagy trietanol-aminsói. Alkalmasak ezenkívül bizonyos foszfátok, pl. egy p-nonil-feno]-(4-14 szénatomos etilén-oxid)-addukt, foszforsav-észtersói is. Nemionos tenzidek elsősorban az alifás vagy cikloalifás alkoholok, telitett vagy telítetlen zsírsavak és alkil-fenolok poliglikol-éter-származékai, melyek 3-30 glikol-éter-csoportot és 8-20 szénatomot tartalmaznak az alifás részben, és 6-18 szénatomot az alkil-fenolok alkilrészben. További, megfelelő nemionos tenzidek a vízoldható, 20-250 etilénglikol-éter-csoportot és 10-100 propilénglikol-éter-csoportot tartalmazó poli(propilén-glikol)-, etilén-diamino-poli(propilén-glikol)- és alkil-poli(propilén-glikol)-poli(etilén-oxid)-adduktok, melyek az alkilláncban 1-10 szénatomot tartalmaznak. Ezen vegyületek általában 1 propilénglikol egységre számítva 1-5 etilénglikol egységet tartalmaznak. Nemionos tenzidek például a nonil-fenol-poli-etoxi-etanolok, ricinusolaj-poliglikol-éter, polipropilén-po)i(etilén-oxid )-adduktok, tributil-fenoxi-polietanol-(poli-etilén-glikol)- és oktil-fenoxi-polietoxi-etanol. Alkalmasak ezenkívül a poli(oxi-etilén)-szorbitán zsirsav-észterei, például a poli(oxi-etilén)-szorbitán-trioleát is. Kationos tenzidek mindenekelőtt a kvaterner ammóniumsók, melyek N-szubsztituensként legalább egy 8-22 szénatomos alkílcsoportot tartalmaznak, további szubsztituensként pedig rövidszénláncú, adott esetben halogénezett alkil-, 5 .'0 Í5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
