196367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás [3S(Z)]-2-[[[1-(2-amino-4-tianolil)-2-[(2,2-dimetil-4-oxo-1 szulfoniloxi-3-azetidinil)-amino]-2-oxo-etilidén]-amino]-oxi]-ecetsav és sói, valamint utóbbiakat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

198 367 A találmány szinergetikus hatású herblcid készít­ményre vonatkozik. A haszonnövényeknek gyomnövényekkel vagy más vegetációkkal, amelyek gátolják a haszonnövények fejlő­dését, szembeni védelme állandó visszatérő probléma a mezőgazdaságban. E probléma megoldásának az elősegí­tése érdekében a kutatók a szintetikus kémia területén a vegyszerek és a kémiai készítmények széles változatát dolgozták ki annak érdekében, hogy irtsák az ilyen nem kívánt növényeket. Számos típusú kémiai herbicid van leírva az irodalomban és nagyszámú készítmény van már használatban. Számos esetben a herbicid hatóanyagok hatásosabb­nak bizonyultak kombinációban való használatuk esetén, mint egyéni alkalmazásuknál. Az eredmény az úgyneve­zett „szinergizmus” jelenségének tulajdonítható, amely azt jelenti, hogy a kombináció olyan képességet vagy ha­tásszintet biztosít a készítménynek, amely felülmúlja az egyes komponensek additív hatásait. Munkánk során felismertük, hogy bizonyos ciklo­­hexándionok és más kémiai vegyületek már ismert herbi­cid hatása együtt ilyen szinergizmust biztosít kombiná­cióban való alkalmazás esetén. Azok a vegyületek, amelyek kombinálhatok a talál­mány szerinti szinergetikus hatású herbicid készítmé­nyekké, a szakterületen már ismert herbicid hatású anya­gok. Egy ilyen vegyület 2-(2-klór-4-metán-szulfonil-ben­­zoil)-l ,3-ciklohexándion. Ez a vegyidet a 0 137 963. szá­mú európai szabadalmi bejelentésben van leírva, amely 1985. április 4-én került nyilvánosságra, de ismerteti a a 634 408. számú USA-beli találmányi bejelentés is. Egy másik e találmány szerinti készítményekben használt ve­­gyület a 2-klór-4-(etil-amino)-6-(izopropil-amino)-s-tria­­zin, ismert néven atrazin. Az említett találmány szerinti szinergetikus készítményekben használt további vegyület a 3-amino-2,5-diklói-bezoesav, ismert néven kloramben, amelyet a 3 014 063. és a 3 174 842. számú USA- beli szabadalmi leírások ismertetnek. Az említett talál­mány szerinti szinergetikus készítményekben használt más vegyület a 2-ldór-4-N-izopropil-acetanilid, ismert né­ven propakiór. Munkánk során kidolgoztunk olyan szinergetikus hatású készítményeket, amelyek irtják a nem kívánt ve­getációt. Ezek a készítmények a) herbicid hatású 2-(2-klór-4-metán-szulfonil-ben­­zoil)-l ,3-ciklohexándion hatásos mennyiségét és b) herbicid hatású 3-(amino-2,5-diklór-benzoesav) vagy 2-klór-N-izopropil-acetanilid vagy 2-klór(4-etil-ami­­no)-6-(izopropil-amino)-s-triazin hatásos mennyiségét tartalmazzák. Az itt használt „szinergizmus” és „szinergetikus” megjelölések azt az eredményt jelölik, amelyet a herbicid hatóanyagok kombinációja oly mértékben eredményez, amely hatás felülmúlja az additív hatást, tehát azt a ha­tást, amelyet a hatóanyagok egyéni használat esetén ér­nének el. A ,herbicid” megjelölés, amelyet a leírásban haszná­lunk, olyan vegyületet jelent, amely irtja a növényeket vagy módosítja fejlődésüket. A .hatásos herbicid meny­­nyiség” megjelölés a hatóanyagként használt vegyületek­­nek vagy vegyületkombinációknak azt a mennyiségét je­lenti, amely képes kifejteni az irtó- vagy módosító ha­tást. Az irtó- vagy módosító hatás minden olyan eltérést jelöl, amely különbözik a természetes fejlődéstől, így például az irtást, késleltetést, levélperzselést, törpenövést 1 és hasonlókat. Az itt alkalmazott „növény” megjelölés valamennyi kikelés utáni vegetációra vonatkozik, kezdve a csírától a kifejlődött növényig. Az a) vegyület és a b) vegyület tömegaránya a talál­mány szerinti szinergetikus készítményekben 0,1—1 — 15-1. Az előnyös tartomány az a) és b) vegyület arányá­ra körülbelü 0,1:1 és 10:1 között van. A találmány szerinti szinergetikus készítmények szi­nergetikus hatását a következő módon mértük. 22,5 x 15 x 10 cm méretű alumíniumtálakat megtöl­töttünk homokos márgatalajjal és mindegyik edényben lévő talajban 6—6 barázdát húztunk az edény teljes szé­lességében. Ezután számos gyomnövényfajta magát ve­tettük a barázdákba és utána befedtük talajjal. A gyom­növények magvain kívül két kukoricahibrid magvait is el­vetettük annak megállapítására, hogy mennyire károsod­tak. A gyomnövények a következők voltak: 2 Rövidítés Közönséges név Tudományos név YNS Sárga iszapsás Cyperus esculentus PNS Bibor iszapsás Cyperus rotundus RJG Fény ércirok Sorghum halepense FP Hullóköles Panicum dichotomiflorum WPM Vadköles Panicum milaceum GG Aszályfű Eleusine indica SC Szilánkos nád Sorghum bicolor YFT Sárga ecsetpázsit Setaria lutescens GFT Zöld ecsetpázsit Setaria viridis PW Vörösgyökerű disznőparéj Amaranthus retroflexus AMG Egynyári folyon­dár Ipomea purpurea SP Sarlófű Cassia obtusifolia VL Selyempeije Abutilon theophrasti LCG Nagy ujjasmuhar Digitaria ischemum JG Fenyércirok Sorgum halepense Haszonnövény CN Kukorica Zea maize (L.) A kémiai oldatokat, amelyeket a kikelés előtti vizs­gálat esetében használtunk, a vetés napján permeteztük ki és a következő módon készítettük el: Valamennyi alkalmazott vegyület technikai tiszta­ságú volt. Az összes technikai vegyületet vagy egymagá­ban használtuk vagy a szinergetikus hatású herbicid ve­­gyülettel együtt alkalmaztuk, mimellett a technikai ve­­gyiileteket 1:1 arányú aceton/víz-eleggyel hígítottuk és 2000 liter/hektár mennyiségben permeteztük ki. Mind­egyik alkalmazott vegyület esetében a hatóanyagmennyi­séget a következő táblázatokban az .Alkalmazott meny­­nyiség” oszlopban adjuk meg, A kikelés utáni vizsgálat esetében a gyomnövénye­ket és a haszonnövényeket kikelni hagytuk és az elvetés után körülbelül 2 héttel végeztük a permetezést. A különböző használt mennyiségeket a táblázatban az „alkalmazott mennyiség” oszlopban adjuk meg. A tálakat ezután melegházba vittük és fölülről ön­töztük a bennük lévő talajt. A hőmérsékletet 18-27 °C tartományban tartottuk. Az edényekben lévő talajt a kí­sérlet egész idejére nedvesen tartottuk. Kezelés után minden sorban lévő palánta károsodá­sát szemrevételezéssel értékeltük és megállapítottuk a ká­­rosodási tényezőket. A kikelés előtti kezeléses vizsgálat­nál az értékelést 28 nappal a kezelés után végeztük. A ki­kelés utáni vizsgálat esetén a kezelés utáni 21 nappal ér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom