196324. lajstromszámú szabadalom • Gázdetonációs berendezés alkatrészek rétegbevonására
1 196 324 2 A találmány tárgya gázdetonációs berendezés tárgyak rétegbevonására, amely különösen lém, fémkerámia, kerámia, kopásálló, hőálló és egyéb bevonatok különböző gépelemekre és készülékekre történő felvitelére alkalmas. Gázdetonációs eljárások műszaki célokra történő felhasználásánál különböző éghető gáz alapanyagú robbanó keverékek alkalmazhatók. Acetilén éghető gázként történő alkalmazása nagymértékű robbanásveszéllyel jár, amely elsősorban az acetilén-oxigén keverék robbanékonyságának következménye, sőt az acetilén oxigén távollétében is detonáció forrása lehet. Meg kell jegyeznünk, hogy az acetilén más éghető gázokkal, például földgázzal vagy fűtőgázzal (propán-bután keverék) szemben igen költséges. Nehezen detonálódó, olcsó éghető gázok, például propán-bután típusú gázok alkalmazása mind robbanásbiztonság, mind pedig a végrehajtandó eljárás gazdaságossága szempontjából előnyösebb. Meg kell állapítanunk azonban, hogy az ilyen éghető gázokkal üzemeltetett berendezéseknél az elődctonációs szakasz — a lassú égés és a detonáció közötti átmeneti szakasz — hossza igen nagy, ami a berendezésben meghatározott acélcső belső átmérőt tesz szükségessé. Ez tízszeresen, sőt százszorosán felülmúlhatja az acetilén-oxigén-gázkeverék alkalmazása esetén realizálható elodetonációs szakasz hosszát. Fentiekből következik, hogy acetilén helyett nehezen detonálódó éghető gázok alkalmazása a gázdetonációs berendezés módosítása — az égési folyamat detonációba történő átmenetének meggyorsítása, ezáltal az elodetonációs szakasz lerövidítése — nélkül a berendezés szükséges méreteinek növekedését, a teljesítmény csökkenését és az éghető anyag felhasználásának jelentős növekedését eredményezi. A 3 150 828 számú USA-beli szabadalmi leírásból (1964) ismert olyan, tárgyak rétegbevonására szolgáló gázdetonációs berendezés, amelynek külső köpenyben elrendezett acélcsöve, az acélcsővel főcsonk által összekötött gyújtógyertyája, a rétegbevonat por alakú anyagának porlasztására szolgáló, az acélcsőbe csatlakozó porlasztóegysége, gázvezetékkel ellátott és az acélcsővel segédcsonkon keresztül összekötött kiegyenlítőegysége, valamint a kiegyenlítőegység gázvezetékeivel összekötött gázbevezető rendszere van. Ebben a berendezésben azonban propán-bután gáz oxigénnel történő alkalmazása esetén az elődctonációs szakasz hosszának megfelelő gázmennyiségre van szükség, ami a gázfogyasztást jelentősen megnöveli. A berendezés további hiányossága, hogy a megnövekedett gázfelhasználás és a lassű égésből a detonációba vezető adott átmeneti szakasz a működési ciklus időtartamának megnövekedését eredményezi, és így a tűzsebesség csökkenéséhez, azaz a teljesítmény romlásához vezet. A lassú égés és a detonáció közötti adott, viszonylag hosszú átmeneti szakasz ebben a berendezésben az acélcső meghosszabbítását teszi szükségessé. A találmánnyal célunk tárgyak rétegbevonására olyan gázdetonációs berendezés kialakítása, amely megfelelő eszközökkel rendelkezik a gázfogyasztás csökkentésére és a berendezés teljesítményének egyidejű növelésére. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy gázdetonációs berendezésben, amelynek külső köpenyben elrendezett acélcsöve, az acélcsővel főcsonk által összekötött gyújtógyertyája, a por alakú tevonóanyag porlasztására szolgáló porlasztóegysége, az acélcsővel segédcsonkokon keresztül összekötött, gázvezetékekkel ellátott kiegyenlítőegysége és a fiegyenlítőegység gázvezetékeivel összekötött gázbevezető rendszere van, a Inlálmány szerint gázok hevítésére szolgáló fűtőegységet és a gáz fűtésének szabályozására szolgáló fűtésszabályozó egységet rendeztünk el, ahol a fűtőegység az acélcsővel van összekötve, a fűtésszabályozó egység pedig az acélcső homlokelemén van elrendezve. A tárgyak rétegbevonására szolgáló találmány szerinti gázdetonációs berendezés gázok hevítésére szolgáló fűtőegységeben előnyösen az acélcső kezdeti csőszakaszának belső felületén, és/vagy az acélcső homlokelemének belső felületén gyűrűs bemetszéseket alakítottunk ki. Ugyancsak célszerű a gázok hevítésére szolgáló 'fii Hegységben a segédesonkekat hőszigetclőcsövckkcl körülvenni. A gázok hevítésére szolgáló fűtőegységben továbbá előnyösen a főcsonk belső felületén is gyűrűs bemet;zések alakíthatók ki. A találmány szerinti gázdetonációs berendezésben íz acélcsőnek a gázok hevítése során létrejövő, külső köpenyhez viszonyított relatív hőtágulásának kiegyenlítésére célszerű táguláskiegyenlítő elemet elrendezni. A tdguláskiegyenlítő elem előnyösen az acélcső végéhez ílleszhető. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábrán a találmány szerinti gázdetonációs berendezés példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben tüntettük fel; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti berendezés A nyíl irányú nézetét ábrázoltuk; a 3. ábrán az 1. ábra szerinti B részletet, a 4. ábrán az 1. ábra szerinti C részletet, az 5. ábrán pedig az 1. ábra szerinti D részletet tüntettük fel, nagyított léptékben. Amint az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti gázdetonációs berendezésnek 1 külső köpenyben elrendezett 2 acélcsöve van, amelynek 3 kezdeti csőszakaszán 4 gyűrűs bemetszések vannak kialakítva (3. ábra). A 2 acélcsőbe 3 kezdeti csőszakaszában 5 főcsonk csatlakozik, amelynek belső felülete 6 gyűrűs bemetszésekkel van kiképezve (4. ábra). Az 5 csőcsonkba 7 gyújtógyertya van behajtva. A 2 acélcsőnek 8 homlokeleme van, amely 9 zárófedéllel van lezárva. A 9 zárófedé! belső felületén, a 8 homlokelemben kialakított furatnak megfelelő helyen 10 gyűrűs bemetszések vannak kiképezve (5. ábra). A 9 zárófedélen 12 kiegyenlítőegység 11 köpenye van elrendezve. A 12 kiegyenlítőegységnek spirál alakban hajlított 13 és 14 gázvezetékei vannak. A 13 cs 14 gázvezetékek a 2 acélcsővel 15 és 16 scgédcsonkokon keresztül (2. ábra) vannak összekötve. A 15 és 16 segédcsonkokat 17, illetve 18 hőszigetelőcsövek veszik körül. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
