196316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvízelvezető rendszerek csatornázásának katalitikus oxidációs szagtalanítására
3 196 31C 4 és vasnitrát 1:0,5—1: 3 arányú vizes oldatát a szennyvízhez adagolva a rossz szagú és mérgező szulfidokaí oxidálják. A 4 108 77! sz. US szabadalom a l'cnli oxidáló ágensek körét kiterjeszti a vízoldható klorátokra, permanganátokra, ammóniára és alkálifémekre. A 0 017 796 sz. EURO szabadalom szerint a kénvegyületeket semleges, nehézfémtartalmú mosófolyadékkal távolítják el. A 28 13 403 sz. NSZK szabadalom bűzös gőzök kezelésére permetes mosóban oxidáló anyag vizes oldatát (pl. NaOCl) használják, amelyet ultrahangos ; porlasztóval oszlatnak el. A 28 23 115 sz. NSZK szabadalom szerint a levegőt szennyező rossz szagú szerves kén- és nitrogénvegyületeket savas alkáliklorit oldattal mossák, melynek során a kénvegyületek oxidálódnak, a nitrogénvegyületek klóramint képeznek. A fölöslegben levő nátriumkloritból klór képződik. A mosással ammónia és az aminok megköthetők. A nátriumhidroxidot tartalmazó nátriumklorit oldattal megkötik a gázba kerüli klórt és klóroxidot. A 29 21 448 sz. NSZK szabadalom kénsavas gázmosást ismertet, a 31 52 089 sz. NSZK szabadalom szerint pedig a vegyületeket tartalmazó szennyezett levegőt 150—250 °C-on ózonnal kezelik. A 0 057 624 sz. EURO szabadalom szerint a szerves eredetű bűzös gázzal szennyezett levegő szagtalanítására ózont és hidrogénperoxid vizes oldatával végzett mosást alkalmaznak. A különböző vegyszeres mosások a sokkomponensű gázáram bizonyos komponenseinek bizonyos hányadát átalakítják ugyan, de ily módon a levegőszennyezést nem szüntetik meg, hanem csak másféle, gyakran vízszennyezéssé alakítják át. A vegyszeres kezelés iszapszerű hulladékainak, valamint a kimerült. mosóoldatoknak a kezelése, elhelyezése és tárolása további súlyos nehézségeket vet fel. A módszer hatásossága azonban azokban az esetekben ettől eltekintve is komoly kívánnivalót hagy maga után, amikor a rendszerben végbemenő változások — a szennyvíz mennyiségének és összetételének időszakos ingadozása, hőmérséklet és nyomásváltozások — következtében különböző típusú bűzképző folyamatok játszódhatnak le, azaz a bűz különböző kellemetlen szagú komponensek eredőjeként keletkezik. A termikus égetés az egyik legáltalánosabb módszer ■ a szaganyagok mennyiségének csökkentésére. Lényegében egy tűzálló béléssel ellátott égetőkamrában elhelyezett égőből áll, ahol a szaganyagokat 650-1200 °C hőmérsékletre hevítve a legtöbb szerves és szervetlen szaganyagot 95 %-nál jobb hatásfokkal átalakítják szén-dióxiddá, vízzé, illetőleg a heteroatomokat a megfelelő oxidokká. A tartózkodási idő általában 0,5 és 3,0 másodperc közötti. Bár általában hővisszanyerő berendezést is alkalmaznak, az energiaköltség nagyon magas. A katalitikus oxidációs módszer alkalmazásának csatornabűzök szagtalanítására az az egyik fő akadálya, hogy a katalizátort védeni kell mind az átmeneti aktivitás csökkenést előidéző anyagok (pl. a szilárd lerakódást eredményező nehéz szénhidrogének és szilárd részecskék), mind pedig a katalizátorok végleges tönkremenetelét előidéző katalizátormérgek (pl. COS és ll2S) hatásától. Ennek a védelemnek a megoldása mind ez ideig nem járt sikerrel. A másik fő akadály, hogy a csatornarendszerekben előforduló bonyolult és változó összetétel miatt nem sikerült reális műveleti körülmények között az összes szenynyező komponens kellő mértékű oxidációját egyidejűleg és tartósan biztosító katalizátor-rendszert megalkotni. A szénen való adszorpció akkor alkalmazható, ha a szagkoncentráció nagy és a szagot okozó vegyületek újból felhasználhatók. Magas páratartalmú rendszerekben azonban a szén adszorpciós kapacitásának jelentős hányadán a vízgőz kötődik meg, így az aktívszenes adszorpción alapuló eljárások még kombinált formában sem tudják ellátni megfelelően ezt a feladatot. Az ADSOX eljárás, amely aktívszenes adszorpció és termikus égetés kombinációján alapul, olyan esetekben alkalmazható, amikor a deszorbeátum újbóli használata nincs megoldva. A maszk írozást alkalmazó eljárások csak szűk körben terjedtek el, mivel hatásosságuk csak a bűzforrás szűk körzetében nyújt elfogadható megoldást. A bűzforrástól távolodva a hatásosság rohamosan csökken. A szagelfedő vegyszerek használatát számos államban jogszabály tiltja. Az iszapszagtalanításnál használt eljárásoknak azokban az esetekben van létjogosultságuk, amikor a szagártalom néma szennyvíz elvezetése, hanem tisztítása, általában biológiai módszerek alkalmazása során keletkezik. Ezekben a folyamatokban az iszapban végbemenő erjedési, rothadási folyamatok zárt, illetve különböző módszerek alkalmazásával nagymértékben zárttá tehető tartály, vagy medence jellegű berendezésben, illetve berendezéssorban hatásosan vezethetők. A megfelelően levegőztetett iszapkezelő, iszapsűrítő berendezések szaghatása valóban csak töredéke azoknak az eleveniszapos szennyvíztisztító vagy iszaptároló és szennyvízelvezető berendezések szagártalmainak, melyeknél ezen probléma megoldására nem fordítottak kellő figyelmet. A módszernek szennyvízelvezető rendszerekben való alkalmazására történtek ugyan kísérletek, de az áramló szennyvíz magasságának változása maga után vonja a tartály, medence, csatorna falazatán megtapadó iszap-film magasságának változását. így a sokváltozó folyamat ezen egyetlen paraméterének hatására is jelentős mennyiségű és felületű iszapréteg válhat a szagtalanító vegyszerek számára hozzáférhetetlenné. A kombinált eljárások az előzőekben tárgyalt eljárások valamely sajátos technológiai előnye mellett jelentkező elvi, üzemviteli vagy kivitelezési gyengéjét kívánják valamely, az adott hátrányos tulajdonság, vagy tulajdonságok mérséklésére alkalmas eljárásnak a folyamatba való bekapcsolásával mérsékelni. Az ily módon létrejövő rendszerek hatásossága az egyszerű eljárások hatásosságához képest növekszik, ezzel együtt azonban a beruházási és az üzemeltetési költségek is növekednek, a tisztító rendszer bonyolultságával és hibalehetőségek megsokszorozódnak. Az irodalom tanulmányozása és saját kísérleteink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kiépí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
