196293. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szerves tiofoszfátokat vagy tiofoszfonátokat tartalmazó szagtlanított inszekticid és nematocid készítmények

1 196 293 2 A találmány hatóanyagként szerves tiofoszfátokat és tiofoszfonátokat tartalmazó, szagtalanított inszek­­ticid és nematocid készítményekre vonatkozik. Ismeretes, hogy számos organotiofoszfor-vegyület rossz szagú annak következtében, hogy többé vagy kevésbé intenzív bomlást szenved, mely bomlás során rossz szagú kéntartalmú termékek képződnek. így például a 4 366 103 számú amerikai szabadalmi leírás­ból olyan megoldás ismert, amelynél S,S,S-trialkil­­tritioit típusú hatóanyagokhoz alifás vagy cikloalifás ketonokat adnak szagtalanítóként. A 3 961 043 sz. amerikai leírásból olyan megoldás ismert, amelynél inszckticid és/vagy nematocid hatású (I) általános képletű vegyiiletekhez, például a triviális néven Et­­hoprophos néven ismert S,S - bisz(n - propil) - o - etil- foszforoditioáthoz — ha szemcsés készítmény for­májában került felhasználásra - szagtalanító anyag­ként lenolajsavat vagy linolénsavat adagolnak. Ezek a megoldások azonban nem mentesek a problémák­tól, elsősorban azért, mert nem küszöbölik ki az ilyen készítményekhez alkalmazott különböző szilárd hordozóanyagok által a hatóanyagra különböző mér­tékben kifejtett, a lebomlást elősegítő hatást, másrészt a tárolási és felhasználási körülmények okozta prob­lémák sem küszöbölődnek ki. Közelebbről, magasabb hőmérsékleteken a hatóanyag lebomlása és így követ­kezésképpen a rossz szagú foszfortartalmú termékek képződése felgyorsul. Felismertük, hogy az említett vegyületek hatásosan szagtalaníthatok sztirol alkalmas mennyiségének ada­golásával. A találmány tehát olyan szagtalanított, szokásos körülmények között rossz szagú (I) általános képletü organotiofoszfor-származék bázisú, inszekticid és ne­matocid hatású készítményekre vonatkozik, amelyek a találmány értelmében hatásos mennyiségekben szti­­rolt tartalmaznak. A rossz szagú organotiofoszfor-származékok tehát a 3 961 043 számú amerikai leírásból ismert vegyüle­tek, amelyek (I) általános képletében Rj jelentése hidrogénatom vagy 1 - 8 szénatomot, előnyösen l - 4 szénatomot tartalmazó alkilcso­­port, R2 jelentése 1 — 8, előnyösen I — 4 szénatomot tartal­mazó alkilcsoport, R3 jelentése 1 — 8, előnyösen I — 4 szénatomot tartal­mazó alkilcsoport, amely adott esetben helyette­sítve lehet halogénatommal X, Y, Z és Z’ azonos vagy eltérő jelentéssel oxigén­vagy kénatomot jelentenek és n értéke 0 vagy 1, továbbá Y R, és a foszforatom közötti közvetlen kémiai kötést is jelenthet, azzal a megkötéssel, hogy és X, Y, Z és Z’ közül legalább az egyik kötelezően kénatomot jelent. Az (I) általános képletű vegyületek közé egyaránt tartoznak organofoszfátok és organofoszfonátok. A találmány értelmében alkalmazható organofoszfá­­tokra előnyös példaként említhetjük az S,S - bisz(n - propil) - o - etil - foszforoditioátot (Ethoprophos) és az S - [1,2 - bisz(etoxi - karbonil) - etil] - o,o - dimetil- ditiofoszfátot (Malathion). Ezek a vegyületek a találmány szerinti készítmé­nyekben hatóanyagként, 1-85 tömeg% mennyiség­ben vannak jelen. A szagtalanító sztirol mennyisége nagy mértékben függ az elérni kívánt szagtalanítási hatástói. Általá­ban az organotiofoszfor-vegyület vagy -vegyületek mennyiségére vonatkoztatva mennyisége legfeljebb 30 tömcg%, előnyösen 5-20 tömeg% lehet. A találmány szerinti készítmények adott esetben a sztirolon túlmenően más szagtalanító anyagokat, pél­dául lenolajsavat, linolénsavat, ezek clegyeit vagy ezek közül legalább egyet tartalmazó száradó olajo­kat, például gyapotmagolajat vagy lenmagolajat tar­talmazhatnak. Hasznosíthatunk továbbá ezekben a készítmények­ben slabilizálószcrckct, közelebbről alkilcn- és polial­­kilcn-glikolokat, például etilén-gükolt, propilén­­glikolt, butilén-glikolt, dielilén-glikolt, trietilén­­glikolt vagy polietilén-glikolt, A találmány szerinti készítmények az organotic­­foszfor-vegyiilcíen és a szagtalanítóként használt szti­rolon és a kívánt esetben használt stabilizátoron túl­menően általában hordozóanyagokat és felületaktív anyagokat tartalmaznak. A leírásban a „hordozóanyag” kifejezés alatt olyan szerves vagy szervetlen, természetes vagy szintetikus eredetű anyagot értünk, amellyel a hatóanyagot kom­binálva az utóbbi kijuttatása a növényre, a növényi magvakra vagy a talajra könnyebbé válik. Ez a hor­dozóanyag ezért általában közömbös cs a mezőgazda­ságban elfogadhatónak, elsősorban a kezelt növény által eltűrhetőnek kell lennie. A hordozóanyag szilárd (például kaolin típusú anyagok, montmorillonit. atta­­pulgit, szepiolit, természetes vagy mesterséges eredetű szilikátok, szilícium-dioxid, talkum, bentonit, diató­­maföld, pirofillit, fullcrföld, gipsz, gyapotmagliszí, mogyoróhéjliszt, horzsakő, gyanták, viaszok vagy szi­lárd műtrágyák) vagy folyékony (például víz, alkoho­lok, ketonok, petróleumfrakciók, aromás vagy paraf­­finos szénhidrogének, klórozott szénhidrogének vagy cseppfolyósított gázok) lehet. Ä felületaktív anyag ionos vagy nemionos jellegű emulgcálószcr, diszpergálószcr vagy ncdvcsítőszcr le­het. Megemlíthetjük a poliakrilsavak sóit, a lignoszul­­fonsavak sóit, a fénil-szulfonsavak és a naftalin-szul­­fonsavak sóit, a zsiralkoholok, zsírsavak vagy zsirsav­­aminok etilén-oxiddal alkotott polikondenzátumait, helyettesített fenolokat (különösen az alkil- és az aril­­fenolokat), szulfoborostyánkősav-észterek sóit, tau­­rin-származékokat (elsősorban az alkii-taurátokaí) és alkoholok foszforésztereit vagy fenolok etilén-oxiddal alkotott polikondenzátumai foszforésztereit. Leg­alább egy felületaktív anyag jelenléte lényeges abban az esetben, ha a hatóanyag és/vagy a közömbös hor­dozóanyag vízben nem oldódik és ha a készítményhez használt hordozóanyag víz. A találmány szerinti készítmények elkészíthetők szilárd vagy folyékony halmazállapotú készítmények­ként, például nedvesíthető porkészítményekként, szemcsés készítményekként, emulgeálható koncentrá­­tumként, illetve folyékony készítményekként. Az emulgeálható vagy oldható készítmények a leg­többször 10-80 tömeg% hatóanyagot, míg a felhasz­nálásra kész emulziók vagy oldatok 0,01 — 20 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Az oldószer mellett az emulgeálható koncentrátumok szükséges esetben 2-20 tömeg % megfelelő adalékanyagot, például sta­­bilizátorokat, felületaktív anyagokat, áthatolást elő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom