196291. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként pirazol származékot tartalmazó pollén képződést gátló készímény és eljárás a hatóanyagok előállítására
19 196 291 20 //. táblázat Hatóanyag Alkalmazás kg/ha 1 kor 2 kor Auburn Beau Auburn Beau Termékenység % Hibrid .% Termékenység % Hibrid % Termékenység % Hibrid % Termékenység % Hibrid % 1,12 a 95 2 86 6 104 8 99 2 3,36 a 30 57 48 31 20 73 74 18 5,60 a 9 62 28 45 37 49 34 38 11,20 a 5 72 32 39 14 68 15 50 16,80 a 0 53 6 53 0 55 14 53 1,12 b 67 22 85 0 29 65 77 9 3,36 b 17 60 63 6 14 76 59 35 5,60 b 12 58 54 18 13 82 35 40 11,20 b 0 67 23 37 0 86 3 79 16,80 b 0 26 2 30 3 56 0 49 fcgivgyzás: = május 4.; = május 10. 25 2. Vizsgálat Az 1. példa szerinti vegyületet alkalmaztuk 61 féle búzafajtán. Minden kísérleti parcella három, kézzel ültetett 60 cm hosszú sorból állt, s három soronként 60 cm távolság volt a parcellák között. A parcellákat Indiana állam középső részén október 5-én ültettük el. A következő év május 5-én a három sor közül kettőt az 1. példa szerinti vegyülettel kezeltünk 5,60 kg/ha és 11,20 kg/ha mennyiségben, a harmadik sor képezte a kezeletlen kontrollt. A növények egy részét zacskóztuk és a zacskózott, zacskózatlan és kontroll növények szemtermését az I. vizsgálatban leírtak szerint megszámoltuk. A kísérletekhez a hímport ugyanazon hímport-hullató búzák keverékének csíkjaival szolgáltattuk, mint azt az I. kísérletben leírtuk. E kísérlet adatait lentebb összegezett alakban adjuk meg, azon búzafajták számát, amelyek különféle mértékű termékenységet mutattak zacskózott növényeken, összehasonlítva a nem kezelt kontroll növények termékenységével. III. táblázat Termékenység 5,60 kg/ha 11,20 kg/ha < 10 % 6 16 10-29 % 4 9 30-49 % 10 14 50-69 % 10 9 70-89 % 14 6 89 %-nál több 16 7 3Ü 35 4C 45 5C 55 60 65 3. Vizsgálat A találmány szerinti vegyületek vizsgálatára állandó paraméterekre beszabályozható üvegházat használtunk. A vizsgálatot úgy kezdtük el, hogy sterilizált homok/televény talajjal töltött 10 cm átmérőjű cserepekbe egyenként 4 szem Waldron búza fajtát ültettünk el. A kedvező üvegházi környezetben hagytuk a búzát növekedni és a növényeket három ízben kezeltük valamely vizsgálandó anyaggal. Az első alkalmazás a mag elültetése után mintegy 22 nappal volt, a második és a harmadik alkalmazást az. elsőt 3, illetve 10 nappal követően végeztük. A vegyületet a vizsgálathoz oly módon formáltuk, hogy a vizsgálandó koncentráció függvényében két párhuzamost és háromszori kezelést figyelembe véve a megfelelő mennyiséget 5 ml 10 tf% poliszorbát 20-at tartalmazó 1 : 1 tf-arányú áceton : denaturált szesz elegyben oldottuk. A nem oldódó vegyületeket az oldószerben finoman diszpcrgáltuk. Ezután a szerves elegyet szobahőfokon ionmentes vízzel 30 ml-re hígítottuk és a vizes diszperziót egyenletesen a búzát tartalmazó cserepek levélzetére permeteztük. Minden kísérletben kezeletlen kontroll növényekről is gondoskodtunk. A kísérletek eredményeiről a következőkben számolunk be, megadva a kezelt növények által termelt kalászkák számát és a kalászkánkénti magok számát. Egy normális növényen a kalászkák átlagos száma 15 körüli, és a kalászkákban levő szemek száma 1,5 — 2,5 között ingadozik. Az alábbi táblázatban a párhuzamos kísérletek eredményeit átlagoltuk. Amikor valamely kísérlet eredménye nem tért cl az egyidejűleg nőtt kezeletlen kontroliétól, akkor a hatástalanságot mindössze „N”betüvel jelöltük. 11
