196283. lajstromszámú szabadalom • Önetető berendezés kisállatok tartásánál porszerű takarmány etetéséhez

3 196 283 4 ként laboratóriumi rágcsálók ketreces tartásánál por­­szerű takarmány etetéséhez alkalmazható önetetö be­rendezést hozzon létre, amely alkalmas ketrecben egyesével vagy néhány fős csoportban tartott állatok veszteségmentes, higiénikus, folyamatos etetésére.! Ehhez kettős feltételt kell teljesíteni: egyrészt arról kell gondoskodni, hogy a takarmány akadálytalanul eljusson az clctőtérbc, ne boltozódjék, ne legyen a: takarmánytároló térben holttér, másrészt arról, hogyj az állat ne tudja kitúrni, kikaparni a takarmányt azj etetőberendezéseken kívülre. A találmány értelmében a kitűzött feladatot olyan,! kisállatok, főként laboratóriumi rágcsálók ketreces j tartásánál porszerű takarmány etetéséhez alkalmaz­ható önetető berendezés létrehozásával érjük el, amely a ketrec oldalához csatlakoztatható és amely­nek fölül nyitott takarmánytároló tere és a takar­mánytároló térbe benyúló, egy férőhelyes eletőteret meghatározó terelőlapja van, az etetőtér befelé hajló peremű küszöbbel van ellátva, és a takarmánytároló tér alul fenéklcmczzcl van lezárva, és amelynek az a lényege, hogy a takarmánytároló tér lefelé bővülő palásttal van határolva, és ugyancsak lefelé bővülő keresztmetszetű teret határoló terelőlapja van. Elő­nyös, ha a terelőlap olyan lefelé bővülő kúp- vagy csonkákúp-szelet, amelynek kúpszögc kisebb, mint a palást kúpszöge és alapja olyan parabolával határolt Idom, amely az etetett rágcsáló fejének körvonalához igazodik. Annak érdekében, hogy az állat csak a táp­lálkozáshoz szükséges mértékben férhessen az etető­térbe, célszerű, ha az etetőtér külső széle és a terelőlap közötti legnagyobb távolság lényegében az etetett ál­lat tarkójától az orrcsúcsáig terjedő távolsággal azo­nos. Célszerű továbbá, ha a terelőlap alsó széle és a fenéklemez közötti távköz kisebb, mint az etetett állat legnagyobb fejszelvénye. A találmány egy előnyös kiviteli alakjának az etetötéren keresztben átvezetett, a terelőlapban billenőmozgást megengedő módon rögzített, a takarmánytároló térbe benyúló boltoso­­dásgátló eszköze van. Végül célszerű, ha a találmány szerinti önetető berendezésnek az etetőtér elé kap­csolt, lábráccsl és védőráccsal ellátott takarmánygyűj­tő tere van. A találmányt a továbbiakban célszerű kiviteli vál­tozatok kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti önclető berendezést vázlatos hosszmetszetben mutatja; a 2. ábra az 1. ábra szerinti A-A metszet; a 3 ábra a találmány szerinti önetető berendezés egy eltérő kiviteli alakját mutatja, amely takarmány­­gyűjtő térrel is el van látva; a 4. ábra egy, a 3. ábra szerintihez hasonló kiviteli alakot perspektivikus nézetben ábrázol; az 5a — c ábrák a találmány szerinti boltosodásgátló egy lehetséges kialakítását mutatják elölnézetben, ol­dalnézetben, ill. fölülnézetben. A találmány szerinti önetetö berendezés legegysze­rűbb kiviteli alakja az I. és 2. ábrákon látható. Az ön­­etető berendezésnek fölül nyitott takarmánytároló íere van, amelyet lefelé bővülő 2 palást vesz körül. A 2 palás? az 1. és 2 ábrákon látható esetben egyik olda­lán begyűr! csonkakúp. aholis a begyűrt rész 7 terelő­lap it alkot és lefelé bővülő 6 etetőteret határoz meg, mivel a 7 lerelölap lényegében kúpszelet alakú. A 2 pal \stot alkotó csonkakúp ß kúpszöge nagyobb mint a 7 terelőlapot alkotó kúpszelet a kúpszöge és a 7 terdőlap vízszintes szelvénye lényegében parabola alakú, mivel ez felel meg legjobban a rágcsálók fejfor­májának. A 6 etelöteret elöl egy befelé hajló peremű 9 küszöb határolja. A 7 terelölap 8 alsó széle a begyü­­résből adódóan hátrafelé ferdén emelkedik, azonban úgy van kialakítva, hogy legmagasabban fekvő pontja is lejjebb helyezkedik el, mint a 9 küszöb szintje. A 6 eletőtérnek a 9 küszöb által meghatározott külső széle és a 7 terclőlcmcz közötti legnagyobb a távolság úgy va í beállítva, hogy az. állat csak a táplálkozáshoz szükséges mértékben tudjon benyúlni az etetőtérbe. Érnek a feltételnek olyan a távolság felel meg, amely lényegében a mindenkori etetett állal tarkójától az orrcsúcsáig mérhető távolsággal azonos. Az 1 takar­mánytároló teret alul 4 fenéklemez zárja le, amely lehet vízszintes, vagy enyhén az etetőtér irányában lejtő. A 7 terclőlcmcz 8 alsó széle és a 4 fcnéklcmcz közötti legnagyobb h távolság úgy van megválasztva, hogy a nyíláson keresztül az állat ne férjen át. Ennek a feltételnek olyan b távolság felel meg, amely kisebb, mint az etetett állat legnagyobb fejszelvénye. (Figye­lembe kell venni ugyanis, hogy a találmány szerinti önetetö berendezést főként laboratóriumi rágcsálók, többek között patkány etetéséhez alkalmazzuk, és ezeknek az állatoknak sajátossága, hogy kaparnak, sőt igyekeznek akár a takarmányon keresztül is kirág­ni magukat a zárt térből.) Itt jegyezzük meg, hogy az önetető berendezés mé­reteit annak az állatnak a testméreteihez kell igazítani, amelyet etetni kívánunk; nyilvánvaló, hogy az állat testméreteihez igazodó a és b távolságokkal arányo­san az önetető berendezés összes többi méretét is kisebbre kell választani pl. egér tartásához és na­gyobbra pl. patkány tartásához. Célszerű az önetető átmérőjét úgy megválasztani, hogy az állat mellső ! ibával a takarmánytárolótér aljának minden pontját elérje, a takarmányt így teljesen ki tudja kaparni, nem marad holt tér. Az önetető berendezés magasságával kapcsolatban semmiféle megkötés nincs, ill. csak attól függ, hogy milyen takarmánymennyiséget akarunk egyszerre beletölteni. Laboratóriumi körülmények között ez a kísérleti időtartam hosszától függ, mely ehet csupán néhány óra, de lehet több nap is. Mivel rélszcrü. ha a teljes kísérleti időtartamra szükséges takarmányt egyszerre tudjuk betölteni, a több napos időtartamhoz természetesen nagyobb takarmánytáro­ló térre van szükség, amit a magasság növelésével biztosíthatunk az ésszerűség keretei között. Az I. és 2. ábra szerinti önclető berendezésnek a ketrechez kapcsolását bármilyen erre alkalmas mó­don megoldhatjuk, csupán az szükséges, hogy a ketrec oldalán megfelelő nyílás legyen kiképezve, amelyen át az állat az etetőtérhez juthat. A 3. ábrán olyan önetető berendezést tüntettünk fel, amelynek palástja fél-csonkakúp alakú és elöl függőleges sík 3 homloklappal van lezárva. A 3 hom­loklapban 5 clctönyilás van kialakítva, nmelynek alsó szélét a 9 küszöb bchajlitott pereme alkotja. A 7 terelőlemez itt egy különálló kúpszelet, amelynek 8 alsó széle vízszintes, és amely a 6 etetőteret körülfogó módon a 3 homloklaphoz van rögzítve. A 6 etetőtéren 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom