196282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony szerves hulladékok közömbösítésére és hasznosítására
1 196 282 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés folyékony szerves hulladékok, főleg nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hígtrágya közömbösítésére és hasznosítására, amely során a folyékony szerves hulladékot a keletkezési helyéről eltávolítjuk, a környezettől elkülönítve trágyatérben összegyűjtjük, tároljuk és érleljük, az érett trágyát pedig előnyösen a mezőgazdaságban hasznosítjuk. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is. A mezőgazdaságban, főleg a nagyüzemi állattartó telepeken általános eljárás a trágyának vízzel való továbbítása. Az így keletkezett hígtrágya nagy szervesanyag tartalma miatt sok helyen környezetvédelmi problémát okoz. Az ismert hígtrágya kezelési eljárások közül a legáltalánosabban elterjedt a homogenizálás, amelynek a lényege; hogy a trágyacsatornából vízöblítítéssel eltávolított trágyát az év minden szakaszában a keletkezés napján teljes mennyiségben elöntözik. A hígtrágyát a szántó területeken esőztető öntözési módszerrel juttatják a talajra. Tartalék elhelyező területként nyárfást telepítenek, és a fasorok közé bakhátas öntözési módszerrel juttatják a keletkezett hígtrágyát. A kiöntözés során külön keverő szivattyúval homogenizálják a legfeljebb néhány órás tározás során szétosztályozódó hígtrágyái. Az eljárás hátránya, hogy a kis tárolókapacitás miatt mindennapos öntözést tételez fel télen és esős időben egyaránt. Egy másik ismert eljárás szerint a hígtrágya a kezelőtelep gyűjtőaknájába érkezik, ahonnan töltővezetéken át szivattyú emeli a fázisbontó toronyba. A toronyból a kiülepedő iszapot a csapoló tömlőszelepeken eresztik le, a híg fázis pedig túlfolyó vezetéken át jut a tároló medencébe. A sűrű fázis az alsó szikkasztó műtárgyban szalmabála falon át adja le fölös víztartalmát és a szűrlemény a gyűjtőaknába folyik vissza. A híg fázist 1 - 3 havi tározás után szakaszosan kiöntözik, a szilárd trágya pedig a mezőgazdásági üzem ben felhasználásra kerül. Az eljárás hátránya, hogy a híg fázis a szennyezőanyagok 70-80 %-át oldat formájában tartalmazza, emiatt a környezetszennyezés lehetősége továbbra is fennáll. Ugyanis az öntözési kényszer jelentkezik a növények által igényelt trágyázási időszakon túl is, amikor a híg fázis hasznosulása elmarad és környezetszennyezővé válik. Az ismertetett fázisbontásos eljárás egy másik megvalósítási módjánál a sertéstelepről a nyers hígtrágya a fogadóaknába folyik össze, ahonnan tolózárral ellátott csövön át a légnyomásos továbbítóba jut. Innen szalmafallal körülvett szűrőtérre vezetik, ahol fölös víztartalmát leadja, és a kiszikkadt szilárd trágya viszszamarad. A szűrőfalon átszivárgó szűrlemény az öntöző telepre jut. A szűrőmezökön beérett szilárd részt szerves trágyaként használják fel. A megoldás a keletkező szűrlemény állandó elöntözése miatt a növények által igényelt trágyázási időszakon túl szintén környezetszennyező. A hígtrágyák hasznosítására további lehetőség a biogázos kezelés. Az eljárás folyamatosan éghető metángázt szolgáltat és eközben az eredeti anyagban lévő értékes alkotóelemeket a visszamaradó komposzttrágyában megőrzi. A megoldás hátránya, hogy a biogáz előállítására csak a sűrű fázisokat lehet felhasználni, a híg fázist az ismert módon tározásos vagy folyamatos öntözéses eljárással kel! hasznosítani, esetleg biológiailag tisztítani és visszaforgatni. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a környezetszennyezést csak akkor lehet kizárni, ha híg fázis nem keletkezik. Ez azonban csak a sok kézi munkát és szalma felhasználást kívánó almos tartással valósítható meg, ami nagyüzemekben gazdaságosan nem alkalmazható. A hígtrágya esetleges tisztítására bonyolult technológiát igénylő, gazdaságtalan módszer, hiszen értékes növényi tápanyagokat semmisít meg költséges módon, cs emellett a teljes tisztítás folyamata a mai napig technikailag még nincs kellően megoldva. A találmány célja olyan eljárás és berendezés kifejlesztése, amely alkalmas az állattartó telepeken keletkező teljes trágyamennyiség (folyékony és szilárd) feldolgozására érett istállótrágyává. A célkitűzéshez tartozik az is, hogy az eljárás víztakarékos és maximálisan környezetkímélő legyen. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a célul kitűzött feladatot úgy oldhatjuk meg, ha az álla tartó telepen belül hígtrágyás megoldást alkalmazunk, míg a telepen kívül a hígtrágyát almos trágyaként dolgozzuk fel. A felismeréshez tartozik az is, hogy a víztakarékosság érdekében csak az istállóból eltávolított trágya továbbítása történik vízöblítéssel6, a szállításra felhasznált vízmennyiséget pedig visszaforgatásra alkalmas állapotban tartjuk. A kitűzött célnak megfelelő a találmány szerinti eljárás folyékony szerves hulladékok, főleg nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hígtrágya közömbösítésére és hasznosítására, — amely során a folyékony szerves hulladékot a keletkezési helyéről eltávolítjuk, a környezettől elkülönítve a trágyatérbe összegyűjtjük, tároljuk és érleljük, az érett trágyát pedig előnyösen a mezőgazdaságban hasznosítjuk - azon alapul, hogy a trágyatérbe nedvszívó anyagot, célszerűen aprított szalmát juttatunk, a folyékony szerves hulladékot ülepítjük, a keletkező sűrű fázist és uszadékot tartalmazó folyékony trágyát a trágyatérbe továbbítjuk, a nedvszívó anyagra rálocsoljuk, a folyamatot a trágyatér feltöltéséig ismételjük, a szerves anyagot az érési folyamat befejezéséig a trágyatéren belül ún. trágyaszarvasban tároljuk, miközben a csurgalékvizet a trágyaszarvas hőmérsékletének és nedvességtartalmának beállítására előnyösen a trágyaszarvas megfelelő érési állapotban lévő szakaszára juttatjuk vissza. Találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy az istállóban keletkezeti hulladékot mechanikus trágyakihúzóval vagy nagynyomású mosóberendezéssel aknába juttatjuk, ahol visszaforgatott öblítővízzel keverjük, gravitációs vezetéken és átemelőn keresztül ülepítőbe vezetjük, ahol a sűrű és híg fázist szétválasztjuk, miközben az ülepítőben 0,1 — 5 kg/m3 meszet adagolunk, a híg fázist pedig visszaforgatott öblítővízként hasznosítjuk. Az ülepítőből a trágya térbe vezetett folyékony trágya víztartalmát 90 — 96 %-ra állítjuk be, a nedvszívó anyagot a trágyatérben 0,3-0,5 m vastag rétegben helyezzük el, a folyékony trágyához pedig 50-500 kg/m3, előnyösen 150 — 250 kg/m3 arányban keverjük hozzá. A nedvszívó anyaghoz és/vagy a folyékony trágyá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
