196279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés biológiai vagy egyéb szemcsés halmazok, főleg mezőgazdasági szemestermény energiatakarékos állagmegóvó tárolására

1 196 279 2 A találmány tárgya eljárás biológiai vagy egyéb szemcsés halmazok, főleg mezőgazdasági szemester­mény energiatakarékos állagmegóvó tárolására, vala­mint berendezés az eljárás foganatosítására. Magyarországon évente kb. 10 millió tonna sze­mesterményt tárolnak tárolókban ún. egyensúlyi ned­vességtartalmon, ill. ahhoz közel álló nedvességtarta­lomnál. ngyensúlyi nedvességtartalomnál magasabb nedvességtartalom esetén csak úgy lehet a terményt biztonságosan tárolni, ha tárolás közben környezeti levegővel, vagy hűtött levegővel szükség szerint szel­lőztetjük. Sok esetben azonban ez a módszer sem elegendő a romlási gócok kialakulásának elkerülésé­hez. A tárolók döntő többségénél azonban nincs lehető­ség a halmaz szellőztetésére. Ilyen esetekben a gyakor­latban a termény romlása ellen úgy védekeznek, hogy azt erősen túlszárílják. Ez nemcsak több tízezer tonna felesleges energiahordozó ráfordításával jár, hanem a tápérték romlásával is. Ennek ellenére előfordulhat, hogy az egyenetlen szárítás miatt romlásnak induló gócok alakulnak ki, amelyek terjednek és jelentős károkat okoznak anélkül, hogy az üzemeltető be tud­na avatkozni. Említést érdemelnek a biológiai halmazok esetében a törött, darabolódott szemcsék, a nem biológiai hal­mazok esetében az összetapadt agglomerátumok okozta nehézségek. A törölt szemcsék főként a betá­rolás helyén gyűlnek a halmazban össze. Ez a rész könnyebben romlásnak indul, továbbá szellőztetés esetén is nehéz levegőt átfúvatni rajta, miután na­gyobb légellenállású, mint az ép szemek halmaza. Ugyancsak nehézséget jelent, hogy a betárolásnál nem lehet egyenletes halmazvastagságot biztosítani. Végeredményben megállapítható, hogy nem ismert olyan tárolási módszer, amellyel biztonságosan el le­hetne kerülni a romlásnak induló gócok, nem bioló­giai anyagok esetén az összetapadt részek kialakulá­sát. Ezért kell a szellőztetéses eljárások hatékonysá­gát, biztonságát növelni. Találmányunk célja olyan módszer kidolgozása, amellyel a tárolt halmaz bizonyos időnként, ill. bizo­nyos paraméterek, pl. a terményhőmérséklet változá­sakor megmozgatható. Ezzel egyrészt a romlandó gócok kialakulása akadályozható meg, másrészt — ahol a rendszer lehetővé teszi a szellőztetést — a szellőztetés hatékonysága és biztonsága fokozható. A találmány szerinti módszer azon a felismerésen alapul, hogy a halmazba helyezett nem alaktarló fel­fújható tömlők sűrített levegővel való feltöltésével a halmaz megmozgatható és a tömlők megfelelő kikép­zésével átszellőztethető. Felismertük ugyanis, hogy a nem alaktartó, felfúj­ható tömlők attól függően maradnak helyben a hal­mazban - akár többszöri felfújás és leengedés után is —, hogy milyen a külső keresztmetszetük. Ha a tömlők keresztmetszete felfújt állapotban legfeljebb félkör vagy félellipszis, akkor a tömlők többszöri fel­fújás és leengedés után is a fenéken maradnak. Ha viszont a tömlők keresztmetszete kör, ellipszis, vagy a félkört, ill. félellipszist meghaladó alakú, akkor a tömlők többszöri felfújás és leengedés után a halmaz­ban felfelé elmozdulnak. Ennek az az oka, hogy a többszöri felfújás és leengedés után a halmaz szemcséi a tömlő alá áramlanak és felhajtó erőt fejtenek ki. Ha tehát célunk csak a halmaz mozgatása, akkor félkör vagy félellipszis külső keresztmetszetű tömlő­ket helyezünk a halmazba. Ha azonban azt akarjuk elérni, hogy a tömlő a halmazban többszöri felfújás során felfelé mozogjon, akkor kör, ellipszis, ill. gömb alakú tömlőket alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás feladata tehát, hogy a halmazban nem alaklartó felfújható tömlőket helye­zünk el, ezekbe időközönként sürített levegőt veze­tünk, majd a tömlőkből a levegőt leeresztjük. Szükség szerint a halmaz többszöri mozgatásához félkör, fél­ellipszis vagy félkörgyűrü keresztmetszetű, a halma­zon áthaladó tömlő céljára kör vagy ellipszis kereszt- ■ metszetű (ömlőket alkalmazunk. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy sűrí­tett levegő forráshoz csatlakozó elosztó csővezetéke és ebhez csatlakozó, nem alaktartó tömlői vannak. Fel­fújt állapotban a tömlők külső keresztmetszete kör vagy ellipszis, ill. félkör, félellipszis vagy félkörgyűrű. A tömlők keresztmetszete a tömlő hossziránya men­tén változó lehet. A tömlőn perforációkkal ellátott tömlőhej alkal­mazható, amelynek a tömlő falával képezett ürege sűrített levegő forráshoz van csatlakoztatva. A tömlő lehet gömbtömlő, amelyben, ill. amelyhez erősítve szükség szerint műszer érzékelője helyezhető el. Az. el­osztó csővezeték célszerűen alaklartó. A találmány szerinti eljárás egy példaképpeni foga­­natosítási módját a mezőgazdasági szemestermény halmaz állagmegóvására vonatkozólag ismertetjük, a találmány szerinti berendezés működésével kapcsolat­ban. A mellékelt rajzokon: az I. ábra a tárolótartályban elhelyezett berendezés távlati képet, a 2. és a 3. ábra az előzőt a tömlők különböző működtetési módjainak eseteire, a 4. és az 5. ábra a változó keresztmetszetű tömlők felülnézetét, ill. oldalnézetét, a 6. és a 7. ábra a perforációval ellátott tömlő felülnézetét, ill. keresztmetszetét, a 8. ábra a kör vagy ellipszis keresztmetszetű tömlő működését oldalnézetben, végül a 9. ábra a tömlő függőlegesen felfelé való mozgatá­sának mozzanatait ábrázolja. Az 1 szemcsehalmaz a 2 tárolót a 3 szintig tölti meg (1. ábra). A 2. tároló alján helyezkedik cl a nem alaktartó 4 tömlők sora, amely az. alaktartó 5 elosztó csővezetékekhez csatlakozik. Az 5 elosztó csővezeté­kek sűrített levegő forráshoz csatlakoznak és a 4 töm­lek sűrített levegővel való feltöltésére szolgálnak. A 4 tömlők keresztmetszete lehet 4a félkör vagy körszelet, ill. 4b félkörgyűrü. A 4 tömlők sűrített levegővel való fcltöllésc történ­het egyszerre (1. ábra), vagy váltakozva minden má­sodik (2. ábra), vagy váltakozva az 5 elosztó csőveze­tékek egyik, ill. másik oldalán (3. ábra), vagy bármely más program szerint. A 4 tömlő keresztmetszete lehet a hossztengely irá­nyában állandó, vagy változó, pl. oly módon, hogy félkör keresztmetszetű és félgömb alakú szakaszok Virítják egymást (4., 5. ábra). Az I szemcsehalmaz átszellőztctéséhcz a 4 tömlőn a 6 perforációkkal ellátott 7 tömlőhéj alkalmazható, amelynek belső 8 ürege is a sűrített levegő forráshoz csatlakozik (6., 7. ábra). A 4 tömlő és a 7 tömlőhéj 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom