196276. lajstromszámú szabadalom • Motoros kézi talajművelő eszköz

1 195 276 2 A találmány kézi talajművelő eszközre vonatkozik, melynek motorikus erőforrása és művelő szerkezete van. A talajművelő szerkezet talajlazító-porhanyíló, sara bőin és egyben gyomirtó munkaeszköz, munka­­szerszám. A motoros kertigépek mindjobban elterjedtek a kertek, szőlők, gyümölcsösök kisüzemi művelődésé­ben. Valamennyi eszköz közös jellemzője, hogy forgó rotációs elven működnek, ritkább esetben saraboló eszközökkel vannak ellátva. A forgalomban lévő ismert kertigépek talajművelés során nagy mértékben forgatnak, a talaj szerkezetét elporosítják és egyben ezzel egyidejűleg nagymértékű talajnedvesség veszteség áll elő. A gyomirtás tökéletes elvégzése érdekében a talajszerkezet romboló hatását kiküszöbölni nem lehet. Az üzemelő ismert kerti gépeknek - hasonlóan a hagyományos lóvontatású ekéhez , kel tartószáruk van, amelynél fogva a művelést végző személy irányít­ja a gépet a müvelősorok között. A sorok közötti művelést végző rotációs eszközök, kapák munka szé­lessége a legkisebb fogás szélesség vonatkozásában behatárolt, azaz mintegy 50 em-ncl kisebb nem lehel, és ez sok esetben csak ennél nagyobb sortávolságú növények közötti művelésre alkalmasak. A rotációs kapák megfelelő minőségű munkájának elvégzéséhez az önsúly szükségessége miatt - a művelés minőségi követelmények következtében - magas az önsúly hor­dozására fordított energia felhasználás. Az alacso­nyabb, könnyebb súlyra való törekvés csökkenti az ilyen rotációs eszközök stabilitását és ezért a fent említeti súly, illetve energia többletfelhasználás min­denképpen jelentkezik. Az említett okok miatt rotáci­ós kapák súlya, terjedelme következtében szállításuk, mozgatásuk, üzemeltetésük bizonyos korlátokat je­lent. A rotációs kapák a determinált sortávolságban és az alacsonyabb növekedésű kultúrákban a modern alacsony koronású gyümölcsösökben nem alkalma­sak a növény körüli talajmüvelésre, és a kézi művelést kiegészítésképpen igénylik. Az említett növényi kultú­rákban mindenképpen felmerül a növényállomány tő körüli művelése, de ugyanakkor a keskenyebb sortá­volságéi kapás növények vagy virágágyások talajmű­velése, növényápolásának igénye is, mely igény az ismert rotációs gépekkel nem oldható meg, ennél fog­va a kézi művelés szükségessége mindenképpen fenn­áll. A találmány célja a meglévő igények és szükségle­tek kielégítése, vagyis olyan gépi talajművelő kézi eszköz biztosítása, mely a legkisebb sortávolság ese­tén is alkalmas a sorközök és a tövek körüli talajmü­velésre is a növény károsítása nélkül. Célja továbbá, hogy a keskeny sortávolságú, vala­mint az egyedi alacsony törzsű növények körüli talaj­­művelést, gyomirtást megoldhatóvá tegye és így együttesen a sortávolság szélességétől független teljes terület könnyűszerrel megművelhető. Gyakorlatilag minden növényi kultúra talajműve­lésére, növényápolására, gyomirtására alkalmas. A találmány előnye a talaj szerkezetét nem roncsol­ja, talajkímélő, környezetvédő, mivel a robbanómoto­ros meghajtás helyett villamosmotoros erőforrással is működtethető, könnyűszerrel mozgatható, szállítha­tó. A fent említett kitűzött célokat a találmány úgy oldja meg, hogy a motorikus meghajtással alternáló­­vibrációs mozgást végző talajművelő, talajlazító, növényi póló, saraboló műveletet egyenletes kapáló­mozgással valósítja meg. Az alternáló-vibrációs mű­veletet a meghajtó szerkezetről egy „L” alakban kép­zett müvelőtest végzi, és az alternáló mozgásból eredő talajművelés minőségét az üzemelő irányító ember szabályozza. Az cgyhclybcni működtetés ideje függ a talaj szerkezetétől, talaj állapotától, és a gyomosság­­lól. Ezen alternáló-vibrációs üzemeltetéssel a talajlazí­tás, porhanyítás, a talajszerkezet rombolása nélkül nem végezhető el. Minimális a talajforgatás, a talaj vízháztartását kedvezően szabályozhatjuk, úgyneve­zett vízgazdálkodást kímélő talajmunkát végezhe­tünk. A művelőtestek hosszával szabályozható a talajmü­­vclés mélysége, míg a munknszélcsség a kapatcstck mérete mellett a művelés közbeni kézi szabályozással, mozdulattal, a munkaszélességet minimálisra lehet csökkenteni. A kapálógép a kiskert művelés igen fon­tos igényéi elégíli ki, üzemeltetése különösebb fizikai erőt nem igényel. Az alternáló mozgás következtében a művclötcslck mintegy lépegető mozdulattal önma­gát viszi a művelés irányában előre, és szinte félkézzel lehet az oldalirányú mozgásokat is szabályozni. A kis súly következtében jól alkalmazható a növényházak­ban még az esetben is, ha a talaj a művelő útnál magasabb. További előnye, hogy villamos meghajtás következtében zárt térben is alkalmazható, nem zajos, csendes járású, alacsony üzemköltségű. A találmány motorhajtású kézi talajművelő eszköz, melynek zárt vázszerkezete, gépházat tartókarral van ellátva. A lartókar oldható módon van a gépházhoz rögzítve, így a szállítás, mozgatás leegyszerűsödik. A tartókar olymódon van kiképezve, hogy a kézi fogantyúval a munkagép könnyen irányítható, moz­gatható és az indítókapcsoló a tartókaron úgy helyez­kedik el, hogy üzemelés közben minden pillanatban kikapcsolható. A zárt gépházban elsősorban villamosmotor, de villamos energiaforrás hiányában robbanómotor is elhelyezhető, mely nyomaték átvivő szerkezettel ékszíj és ékszíj tárcsapár, vagy egyéb átviteli szerkezet útján kulisszás hajtóműhöz van kapcsolva. A kulisszás haj­tóműhöz két féltengely kapcsolódik, melyekre a mű­veletet végző munka szerszámpár van állítható mó­don felerősítve. A hálózatról történő működtetés esetén a csatlako­zó kábel rövid és ennek következtében üzemzavar vagy egyéb közbejött akadályok miatt az üzemen kívüli helyezés a villásdugó kihozásával is könnyen megoldható. Az áramlalanítás a kapcsolószerkezeten túl a megoldással is biztosítható. A motoros kézi talajművelő eszköz üzemeltetése hasonlít a fűnyíró gépekhez, mint a rotációs kapák­hoz, ugyanakkor minden növényi kultúra, szőlő, gyü­mölcs, zöldség, virág, dísznövény stb. növényápolásá­ra alkalmas. Sokrétűsége, univerzális alkalmazható­sága eddig ki nem elégített igényeket teljesít. Üzemeltetéskor védőszemüveg használata munka­védelmi szempontból indokolt, a legkisebb valószínű­ség szerint elszórt kövek, kavicsok esetleg felpattan­hatnak. Biztonsági okokból védőszemüveg használa­tát a minősítéskor figyelembe kell venni. A találmány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom