196245. lajstromszámú szabadalom • Sínleszorító GEO alátétlemezes sínleerősítéshez
1 196245 gát. Ez úgy vált lehetővé, hogy a karokat nem csupán visszahajlítva alakítottuk ki, hanem a vízszintes szerelösík után előbb felfelé, majd lefelé hajlítottak, ami azt jelenti, hogy hosszuk nagyobb lehet, mint a leszorítócsavar és a sínprofil fala közötti távolság kétszerese. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti sínleerősítés lemezrugójának felülnézete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott lemezrugó II—II metszete, a 3. ábra csavarrögzítésű sínleszorító, a tuskóra hézaggal rögzített állapotban és a 4. ábra csavarrögzítésű sínleszorító a tuskóra hézag nélkül, mereven rögzített állapotban. Az 1. és 2. ábrán látható leszorító 60S minőségű rugóanyagból készült; az edzése 830— 860°C-ról történt, a hűtést olajban végeztük. A megeresztést 450°C-on végeztük, majd levegőn hűtöttük. Az ábrán látható, hogy a rugó 1 leszorítókarral és 2 támasztókarral van kialakítva. A 2 támasztókaron 3 kivágás van az alátétlemez önálló szerelhetősége érdekében. Középen, a vízszintes szerelősíkon 4 furat van. Az 1 leszorítókar R visszahajlítási sugarának és a lemez v vastagságának hányadosa: R/v=2,14. Az 1 leszorítókar talpa és a szerelősík közötti H távolság, valamint az 1 leszorítókar és a szerelősík közötti h hézag hányadosa: H/h=1,48. A találmány szerinti megoldásnál az optimális rugalmasság a leszorítási pontban mért körülbelül 10 rnm-nyi elmozduláshoz tartozik. Ez az említett R/v=2,2 aránynál biztosítható. Ha az R/v arány csökken, a merevség növekszik, ami a sínleszorítás szempontjából — mint már említettük — kedvezőtlen. Ha az R/v arány növekszik, a rugalmasság ugyan szintén növekszik, de az alsó szár már felütközhet a felső száron, ami a leszorítóerőt kedvezőtlenül befolyásolja. Mindezek figyelembevételével határoztuk meg az optimális 2 és 2,5 közötti tartományt. Ugyancsak a kellő leszorítóerőt és rugalmasságot befolyásolja a H/h arány. Ennek növekedésével a rugó rugalmassága növekszik, de jelentős elmozdulás mellett is csak kisebb leszorítóerő biztosítható. Ezért szükséges H/h 1,4—1,5 érték betartása. A 3. ábrán látható az 1. és 2. ábrán bemutatott lemezrugó GEO alátétlemezes sínleerősítéshez Hézaggal szerelt állapotban. Az 5 sín 6 GEO alátétlemezre van 7 műanyag alátét közbeiktatásával elhelyezve. A 6 GEO alátétlemezt 8 síncsavar fogja le. 1 A rugó a 9 tuskóra van szerelve 10 szorítócsavar és 11 anya segítségével. A bemutatott megoldásnál az 1 leszorítókar R visszahajlítási sugara 9 mm. A leszorítókar H nyílása 17,3 mm. A 4. ábrán bemutatott megoldás abban különbözik a 3. ábrán látottól, hogy a rugó a 9 tuskóra mereven van lefogva. A bemutatott példákból jól látható, hogy a találmány szerinti sínleszorító jól alkalmazható a GEO rendszerben és különböző változatokban. Gyártása és szerelése egyszerű, alkalmazása biztonságos. Előnyei közül megemlítjük példaként, hogy a leszorító geometriai formája olyan, hogy annak kézi vagy gépi szerelésénél a rugó nem fordul el, így az előírásos helyzet megvalósítása nem igényel különösebb felszereltséget vagy külön munkaerőt. Másrészt a leszorító szerelésénél héz?gmérő; nem kell alkalmazni, a csavaranyát teljesen meg kell húzni és ezzel az ellenőrzés szükségtelenné válik. Jóllehet, a kiviteli példák több változatot is bemutatnak, nyilvánvaló, hogy ezektől eltérő további változatok is készíthetők a találmány kereten belül. Például az 1,2 leszorító karok szélessége lehet azonos és eltérő, lehet kivágással kivitelezett a kellő merevség és szerelhetőség biztosításához. Az 1, 2 leszorító karok közel azonos és eltérő hosszúak lehetnek. Szabadalmi igénypontok 1. Sínleszorító GEO alátétlemezes sínleerősítéshez, amely hajlított kétkarú lemezrugóként van kialakítva, amelynek 'risszahajlított leszorítókarja és támasztókarja van, azzal jellemezve, hogy a leszorító és a támasztó karok (1, 2) között két oldalról alátámasztott és rögzítófurattai (4) ellátott vízszintes szerelősík van kialakítva, a leszorító és támasztó karok (1,2) a szerelősíkhoz előbb felfelé, majd lefelé és visszahajlítva vannak csatlakoztatva oly módon, hogy végeik domborúan ívelt szakaszok, ahol a leszorítókar (1) visszahajlási sugara (R) és a lemezrugó anyagvastagságának (v) hányadosa: R/v=2,0—2,5, továbbá a leszorítókar (1) talpa és a szerelősík közötti távolság (H), valamint a leszorítókar (1) és a szerelősík közötti hézag (h) hányadosa H/h=1,40—1,50. 2. Az 1. igénypont szerinti sínleszorító azzal jellemezve, hogy a lemezrugó a tuskóra (9) hézag nélkül van lefogva és egykarú emelőként van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti sínleszorító azzal jellemezve, hogy a lemezrugó a tuskóra (9) hézaggal, kétkarú emelőként van lefogva. f 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2 db ábra
