196241. lajstromszámú szabadalom • Biotechnológiai eljárás kobamid származékok előállítására

1 196241 2 A találmány tárgya eljárás 5-hidroxi-benzimida­­zoiil-kobamid koenzim vagy 5-hidroxi-benzimida­­zolil-kobamid, kívánt esetben 5,6-dimetil-benzi­­midazolil-kobamid koenzimmel, vagy 5,6-dimetil­­-benzimidazolil-kobamiddal való együttes előállí­tására részben ismert prekurzor(oka)t tartalmazó tápközegben 24 A 1 jelzésű Corynebacteriiim sp., 239 A,/6 jelzésű Propioni bacterium sp. és MC— 017 jelzésű Metanococcus sp. fajokból álló mezo­­fil, metántermeló vegyes mikropopulációval anae­rob, szeptikus körülmények között végzett fer­mentálás útján. Az 5-hidroxi-benzimidazolil-kobamid koenzim (a továbbiakban: IH. faktor koenzim) és az 5-hid­­roxi-benzimidazolil kobamid (a továbbiakban: III. faktor), hasonlóan az 5,6-dimetil-benzimidazolil­­-kobamid koenzimhez (a továbbiakban: Bl2 koen­zim), valamint az 5,6-dimetil-benzimidazolil-ko­­bamid (a továbbiakban: BJ2 vitamin) biológiailag aktív molekulák. Hatásukat mind emberi, mind állati szervezetben vizsgálták és bizonyították (R. Ammon, W. Dirscherl: Fermente Hormone Vita­mine IIÍJ2. W. Friedrich: Vitamin Bn und ver­wandte Corrinoide, 182,290,305, 306 /Í975/). AIII. faktor koenzim — szerkezetét tekintve — csak abban különbözik a B12 koenzimtól, hogy a nukleotid bázisa nem 5,6-dimetil-benzimidazol, hanem 5-hidroxi-benzimidazol. AIII. faktor koen­zim és a B|2 koenzim központi kobaltatomjához dezoxi-adenozilcsoport kapcsolódik, ezzel szem­ben a III. faktor és a B,2 vitamin a dezoxi-adenozil­csoport helyett cianidcsoportot tartalmaz. AIII. faktor (cianid-komplex alakjában) először rothasztott szennyvíziszapból izolálták (W. Fried­rich, K. Bemhauer: Angew. Chem., 65 . 627, 1953.), ekkor azonban a szerkezete még nem volt ismeretes,, ezt csak néhány év múlva W. Friedrich és munkatársai derítették fel, illetve igazolták (W. Friedrich, K. Bemhauer: Z. Naturforschg., 11b. 68.1956.). Ismeretes, hogy az anaerob rothasztás során keletkező biogáz energiaforrásként történő hasz­nosítása napjaink fontos kérdése és megoldandó feladata. Ezért egyre több publikáció foglalkozik azzal a témával, hogy a különböző szerves vegyüle­­tek, illetve petrolkémiai termékek milyen hatást gyakorolnak a pietanogén populációkra, össze­függést keresnek a molekulaszerkezet és a metano­­génekre kifejtett toxicitás között (R. E. Speese: Toxicity in anaerobic digestion Fourth internatio­nal Symposium on Anaerobic Digestion Guangz­hou, Kina, 1985.). Ismeretes az is, hogy mintegy két évtizeddel ezelőtt a B12 koenzimet a szennyvíziszapban jelent­kező tápanyagokból, az ott jelenlevő mikroorga­nizmusok útján fermentációs eljárással állították elő. Adott esetben a szennyvíziszapot különféle további tápanyagokkal egészítették ki. Az eljárás­nak nagy előnye, hogy a fermentálás szeptikus körülmények között végezhető, hátránya viszont, hogy minden egyes fermentáláshoz nagymennyi­ségű szennyvíziszapot kell a szennyvíztelepről a fermentáló üzembe szállítani, a szennyvíziszap összetétele, baktérium populációja ingadozó volt és nem utolsósorban ezen esetben a szennyvíz­­iszapba „vad törzsek” is kerülhettek, amelyek lehetetlenné tették egy stabil baktériumpopuláció kialakulását, helyesebben kialakítását. A 153740. számú magyar szabadalmi leírás új eljárást ismertet a Bu koenzim anaerob, szeptikus előállítására, amelynek lényege, hogy megfelelő tápanyagokat tartalmazó tápközeghez csupán egy ízben adnak szennyvíziszapot, majd legább ötszöri átoltás után olyan vegyes populáció dúsul fel, amely már önmagában képes átvenni az inokulum szerepét és B,2 koenzimet termelni mintegy 6— 6,2 mg/1 fermentlémennyiségben. Azún. „szenny­víziszap mentes” eljárás hátránya azonban, hogy legalább ötszöri átoításra van szükség, tehát a szennyvíziszapban jelenlévő mikroorganizmusok Bn koenzim termelésére szolgáló adaptálása hosz­­szadalmas, kevés B12 koezimet termelnek és igen sok fajta tápanyagot igényelnek, ezért az eljárás drága. A Bi2 koenzim anaerob, szeptikus módon, ve­gyes mikropopulációval végzett előállítására, ho­zamának fokozására számos további módszer is­meretes (például a 167658. és a 168293. számú magyar szabadalmi leírások: amerikai egyesült államokbeli ekvivalensei a magyar lajstromszámok sorrendjében: 3,954,971 és 3,979,258), amelyek egyedüli célja a fent idézett „szennyvíziszap men­tes” eljárás intenzifikálása. A 167 658 számú magyar szabadalmi leírás is­mertet első ízben egy mezofil, metántermeló ve­gyes mikropopulációt, amely az Országos Köz­egészségügyi Intézetben 00076, 00077, 00078 és 00079 szám alatt deponált Corynebactcrium sp. (jelzése 24 A1) Corybacterum sp. (jelzése 62 B 9), Lactobacillus sp. (jelzése 224 B/01) és Propioni­bacterium sp. (jelzése 239 A,/6) törzseket tartal­maz. Ez az anaerob, mezofil, metán termelő vegyes mikropopuláció azonban nehezen adaptálható a megszokottól eltérő tápanyagokat tartalmazó táp­közeghez, 6—7 átoltást igényel és egy-egy átoltasi ciklus mintegy hét napot vesz igénybe, azaz 40—50 napra van szükség egy új, a fenti vegyes mikropo­­puláción alapuló fermentáció nagyüzemi átállítá­sára. Mindez tehát hosszú időt és nagy költségrá­fordítást jelent. Az eddig ismert B12 koenzimet előállító anae­rob, mezofil, metántermelő vegyes mikropopulá­ciót alkalmazó eljárások közös jellemzője, hogy a fermentáláshoz sokféle (mintegy 18—20) és nagy mennyiségű tápanyagot használnak fel, továbbme­­nóleg a tápanyagok egy része természetes eredetű, mint a melasz, a sörélesztó hidrolizátum, az ipari máj-extraktum, a kukoricalekvár és a szulfitlúgpor stb., melyek összetétele eredetüktől függően vál­tozó. Ez a tény a B12 koenzim termelést kiküszö­­bölhetetlenül ingadozóvá teszi. A tápanyagok má­sik része, mint a glicin és a borostyánkősav, drága. Az előzőkben említett hátrányokat a nyomtatás­ban még meg nem jelent 188954. és 188955 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás küszöböli ki (a két szabadalmi bejelentés közzété­teli száma: (T/35 285 ésT/35286). Lényegük abban foglalható össze, hogy a tápanyagok számának és fajlagos mennyiségüknek csökkentésével, vala­mint a természetes eredetű tápanyagok nagy részé­nek (például a sörélesztő hidrolizátumnak, az ipari máj-extraktumnak, a melasznak és a szulfitlúgpor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 35 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom