196218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin-karbonsav-bórsav-anhidridek előállítására

3 HU 198218 B 4 azok az erősen savas kationcser élők, melyek funkciós csoportként szulfocsoportot, különö­sen szulfo-propilcsoportot (-CH2-CH2-CH2- -SO3H) tartalmaznak, pl. hidrofil, hidroxicso­­portot tartalmazó vinilpolimer (pl. <*>Fracto­­gel TSK, gyártó cég Merck, Darmstadt), ak­­ril-kopolimer (pl. SP <B) Trisacryl M, gyártó cég Réactifs IBF, Villeneuve-la-Gavenne, Franciaország) mátrixon vagy térhálós agaróz részt tartalmazó géleken (pl. S-**> Sepharo­­se, gyártó cég Pharmacia, Upsala, Svédor­szág); különösen előnyös az S-Sepharose. Közvetlenül a hasitási keverék felvitele előtt az erősen savas kationcserélőhöz puf­­feroldatot kell adni. A pufferoldat előnyösen viz és 1-4 szénatomos alkohol keveréke, melyben az alkohol mennyisége előnyösen kb. 10-50 térfogata, célszerűen kb. 20-40 térfo­gatai, különösen kb. 30 térfogata. Előnyben részesülnek az etanol és az izopropanol, kü­lönösen az izopropanol. A pufferoldathoz to­vábbi adalékanyagok adhatók, pl. só, előnyö­sen fiziológiásán elviselhető ásványi sók, egy vagy több tetszés szerinti szerves sav, elő­nyösen tejsav, valamilyen bázis, előnyösen NaOH, és/vagy konzerváló anyagok. A puf­feroldat előnyős pH-értéke kb. 2,5-5,5 között, különösen kb. 3,5-4,0 között van. Az erősen savas kationcserélöre való felvitelhez a hasitási keveréket egy pufféról­­datban - előnyösen az előbbiekben leirt ösz­­szetételben és a megadott pH értéken - old­juk és az Így kapott oldatot az erősen savas kationcserélővei érintkezésbe hozzuk. Az eluáló oldat - melynek lényegében az előbb leirt pufferoldattal azonos összetétele van - pH-értéke előnyösen 3,5-4,0 között van. Különösen olyan elúciós eljárás minősül előnyösnek, melynél az eluáló oldat előnyösen lineáris felfutású sókoncentráció-gradienst mutat. Ez a koncentráció-gradiens például úgy hozható létre, hogy az eluálás kezdetén az eluáló oldat sókoncentrációja csekély (határ­esetben közel O) és az eluciós folyamat során a sókoncentrációt növeljük. Ezen a módon a proteinkeveréket különösen hatékonyan lehet szétválasztani. Az előnyös sókoncentráció­­gradiens a közel 0 mól só/1 (az eluálás kez­dete) és a kb. 1 mól só/1 (az eluálás vége, között váltakozhat, különösen előnyös a kb. 0,15 (az eluálás kezdete) és a 0,35 mól/1 (az eluálás vége) közötti érték. Sóadalékként számos szerves és szervetlen só jöhet számí­tásba. Előnyösek a fiziológiásán elviselhető sók, mint az ammónium- és alkáli-sók, célsze­rűen nátrium-sók, különösen a nátrium-klo­­rid. A találmány szerinti szétválasztási eljá­rást különböző módon, előnyösen oszlopon vagy szakaszosan valósíthatjuk meg. A hő­mérsékletet - amelyet az ioncserélő-kroma­­tográfiában előnyösen konstante értéken kell tartani - széles körben variálhatjuk. Előnyös a kb. -10 °C-50 °C közötti, különösen a 15- -20 °C közötti hőmérséklet-intervallum. Az alábbi_ kiviteli példában (A) a talál­mányt közelebbről mutatjuk be. Az utána kö­vetkező összehasonlító példával (B) a talál­mány szerinti eljárás előnyeit kívánjuk bizo­nyítani a technika állásához tartozó (26 29 568 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás), inzulin tisztítására vonatkozó eljárással szemben. A) példa a találmány szerinti eljáráshoz 50 mmól/1 tejsavat, 30 tömegX izopropa­­nolt és 1 möl/1 nátrium-kloridot tartalmazó kb. 3,5 pH-értékű vizes pufferoldatban 6 1 S-Sepharose-t feliszapolunk és kb. 80 cm magasságban 10 cm átmérőjű oszlopba töl­tünk. Az oszlopot 10 1 vizes start-pufferol­­dattal (50 mmól/1 tejsav, 30 tömegX izopropa­nol, 0,15 mmól/1 nátrium-klór id, pH-érték kb. 3,5) tartjuk egyensúlyban. Pre-prohumánin­­zulin tripszinnel végrehajtott hasításából származó, 6,2 g inzulin-Arg-B31-32-t, 3 g in­­zulin-Arg-B31-t és inzulin-Des-Thr-B30-t, valamint ismeretlen hasítási intermediereket és származékokat tartalmazó kristályos hasí­tási keverékből 15 g-t 3 1 start-pufferben oldunk és az oszlopra felvisszük. Utána 50 mmól/1 tejsavat és 30 tömegX izopropanolt tartalmazó, 3,5 pH-értéken (NaOH-val beállí­tott) vizes oldattal és 0,15 mól/1-0,35 mól/1 gradiensű nátrium-koriddal eluáljuk. Az eluáló oldat tömege 2 x 20 1. Az átfolyási se­besség 1,5 1/óra. Azokat a frakciókat, melyek inzulin-Arg-B31-32 tartalma HPLC (High Pressure Liquid Chromatography = nagynyo­mású folyadék-kromatográfia) szerint 90% fö­lött van, összegyűjtjük, 1:1 arányban vízzel hígítjuk, majd 10 ml 10%-os ZnCLr-oldat/l ol­dat hozzáadásával és a pH 6,8-ra való beállí­tásával kicsapjuk. A hozam 5 g inzulin-Arg­­-B31-32, ami az ínzulin-Arg-B31-32-re vonat­koztatva 80% oszlophozamnak felel meg. B) összehasonlító példák Az I összehasonlító példát a 26 29 568 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás, és a II pél­dát a találmány szerint hajtottuk végre. Az 1. táblázatban az eljárási paramétereket és az elért eredményeket állítottuk egymással szembe. Az 1. ábra az I összehasonlító példá­nál, a 2. ábra a II, a találmány szerinti eljá­rásnál felvett elúciós profilt mutatja. Az A abszorpciót az UV-tartományban 278 nm hul­lámhosszúságnál (A27s), szemben az elúciós idővel illetve a frakciók száméval vittük fel. Az elúciós profilok mutatják, hogy a talál­mány szerint jobban szétválaszthatok a bázi­­kus proteinek, mint a 26 29 568 sz. NSZK­­-beli szabadalmi leírásban ismertetett eljá­rással. Ennek megfelelően a találmány szerin­ti eljárás nagyobb hozamot és a termék na­gyobb tisztaságát is eredményezi (1. 1. táblá­zat). 5 LÓ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom