196171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-etanolamin-származékok és hatóanyagként a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 196171 4 A találmány tárgya eljárás szívműködést elősegítő és értágltó hatású fenil-etanolamin­­-származékok, és hatóanyagként a fenti ve­­gyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények .előállítására. A fenti gyógyszerkészítmények szív-rendellenességek kezelésére használha­tók. A Bziv-rendellenességek jellemzője, hogy a szív képtelen a test igényeinek megfelelő mennyiségű vért továbbítani. Ennek eredmé­nyeként fokozódik a szimpatikus eredetű, szívre és érrendszerre irányuló reflex, amelynek következtében fokozódik a szívve­rés és az összehúzó erő, és megnövekszik az érrendszeri ellenállás. A megnövekedett el­lenállás még inkább akadályozza a már ősz­­szehúzódott szivet, és kialakul egy kölcsön­hatás, ami által az ellenállás fokozódása (ami az agyi véráram fenntartása miatt alakul ki) progressziven súlyosbítja a helyzetet. A szív-rendellenességeket általában úgy gyógykezelik, hogy növelik a szív összehúzó erejét, vagy csökkentik a perifériás érrend­szer ellenállását. A leggyakrabban használt szívgyógyszerek ezidáig a digitális glükozi­­"dok, amelyek a szív összehúzó erejét, azaz a "szív szivattyúzó hatását fokozzák. A fenti szívműködést elősegítő szerek hátránya, hogy nemkívánatos mértékben toxikusak. Mas szerek, például a dopamin és dobutamin hát­ránya, hogy azok - az izoprenalinhoz, adre­nalinhoz és noradrenalinhoz hasonlóan - rö­vid ideig hatnak, és orális alkalmazás esetén nem hatásosak, vagy nemkívánatos mellékha­tásokat okoznak. Újabban kimutatták, hogy a perifériás érellenállás csökkentésére alkalmas értágítók - amelyek csökkentik a vérerek ellenállását a szív szivattyúzó hatásával szemben - sziv­­-rendellenességek kezelésére is alkalmasak. Azonban az ismert értágltó szerek - például nitroprusszid és hidralazin - szokásos hátrá­nya, hogy nemkívánatos mellékhatásokat, így fejfájást vagy reflexes tachycardiát (szapora szívverést) okoznak. A szív-rendellenességek kezelésében rendkívül előnyős, ha egy szívműködést eló­­' segítő szert és egy értágltó szert kombinál­nak. A fenti gyógyszerkombináció alkalmazá­sánál kivánatos, ha a két szer hasonló far­­makokinetikaí profillal rendelkezik, azaz mindkét hatóanyag azonos ideig hat. Ezt a kívánalmat gyakran igen nehéz teljesíteni ’különböző szerkezetű vegyületek esetén. A szív-rendellenességek kezelésére te­hát olyan hatóanyagokat kellene alkalmazni, amelyek alacsony toxicitásúak, fokozzák a szív összehúzó erejét és csökkentik a peri­fériás érrendszeri ellenállást, anélkül, hogy a szívverést túlzottan megváltoztatnák, és ame­lyek hatása hosszú időn át érvényesül. Orá­lis alkalmazás esetén szintén hatásosnak kell lenniük. A fenilgyűrűn vagy az aminocsoporton különféle szubsztituenseket tartalmazó fe­netanolaminok ismertek. A fenti vegyietek­nek számos különféle hatását is ismertették, például ő-adrenoreceptor-blokkoló, értágitó, hörgótágító és helyi érzéstelenítő hatással rendelkeznek. A fenti vegyieteket számos betegség, így magas vérnyomás, sziv-aritmia, szívelégtelenség, angina, asztma és glaukoma kezelésére alkalmazzák. Az A-6735 számú európai szabadalmi le­írásban ismertetett fenil-etanolamín-szárma­­zékok elhízás elleni és/vagy antihipergliké­­miás hatással rendelkeznek. Eltérő hatásukon kívül szerkezetükben is különbőznek a talál­mány szerinti eljárással előállított vegyie­tektől, amennyiben a fenilgyűrűn lévő sav­­amidcsoport közvetlenül kapcsolódhat csak a fenilgyűrűhöz, előnyösen para-helyzetben, míg a találmány szerinti vegyietekben a savamidcsoport orto-helyzetben, 1-2 szénato­mos alkiléncsoporton keresztül kapcsolódik a fenilgyűrűhöz. Megállapítottuk, hogy a fenil-etanolami­­nok egy kis csoportja - amelyek a fenilgyű­rűn és az aminocsoporton meghatározott mó­don szubsztituálva vannak - növelik a szív összehúzó erejét és csökkentik a perifériás érellenállást. A fenetanolaminok e fenti cso­portja új, és szívműködést elősegítő és értá­gító hatással rendelkezik, így szív-rendelle­­nességek kezelésére használható. A találmány szerinti eljárás tehát az (I) általános képletű vegyületek - a képletben R jelentése hidrogénatom vagy 1-3 szén­atomos, egyenes szénláncú alkilcsoport, "és n értéke 1 vagy 2 -és fiziológiásán elfogadható savaddíciós sóik, szolvátjaik előállítására vonatkozik. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek aszimmetriás szénatommal rendel­keznek - a -CH(OH)- molekularész szénatomja aszimmetriás -, így az (I) általános képletű vegyületeknek két optikailag aktív enantio­­merje van. A találmány szerinti eljárás mind az egyes izomerek, mind az izomerelegyek előállítására vonatkozik. A fiziológiásán elfogadható savaddíciós sókat szerves vagy szervetlen savakkal állít­hatjuk elő az (I) általános képletű vegyüle­­tekből. A fenti sók például hidrogén-klori­­dck, hidrogén-bromidok, szulfátok, foszfátok, benzoátok, p-toluol-szulfonátok, metánszulfo­­nétok, szulfamátok, aszkorbátok, tartarátok, citrátok, maleátok, szalicilátok, fumarátok, szukcinátok, laktátok, glutarátok, glutakoná­­tok, acetátok vagy ß-karboxi-glutarätok le­hetnek. Előnyös savaddíciós sók a hidrogén­­-kloridok, fumarátok és foszfátok. A talál­mány szerinti eljárással előállíthatok továbbá az (I) általános képletű vegyületek szolvát­­"jái, különösen a hidrát formában lévő (I) ál­­"talános képletű vegyületek. Fiziológiásán elfogadható, metabolitiku­­san labilis észterek állíthatók elő az (I) ál­talános képletű vegyület bármely hidroxilcso-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom