196162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eritro-diolok előállítására

1 2 szobahőmérsékleten vagy ahhoz közel eső hőmérsék­leteken (így 15—35 °C-on) tartjuk. A reagensként felhasznált ilideket ismert módon állíthatjuk elő, például úgy, hogy az (R(j)3P+-CH2- -Y-COOH.Z' általános képletű foszfónium-haloge­­nideket - â képletben R^ és Y jelentése a fenti és Z halogénatomot képvisel - oldószerben, előnyösen a Wittig-reakcióhoz felhasználttal azonos oldószerben, erős bázissal, például nátrium-hidriddel, lítium-di­­-izopropil-amiddal, kálium-terc-butoxiddal vagy butil-lítiummal reagáltatjuk. Az ilideket előnyösen közvetlenül a találmány szerinti szintézis végrehajtá­sa előtt állítjuk elő, és képződési reakcióelegyeikben használjuk fel. Feltételezésünk szerint a bázikus reakcióelegyben a (Ha) általános képletű (2,3-transz)-tetrahidro-5- -hidroxi-3-(hidroxi-metil)-2-fenil-furán-származékok furángyűrűje felhasad, és az így képződő (II) általá­nos képletű aldehidek, illetve azoknak a jelenlévő bázissal képezett sói reagálnak az (R(j)3P=CH-Y­­-COOM általános képletű ilidekkel. A (Ha) általános képletű (2,3-transz)-tetrahidro-5- -hidroxi-3-(hidroxi-metil)-2-fenil-furán-vegyületek újak. A (Ha) általános képletű vegyületeket úgy állít­hatjuk elő, hogy a (IV) általános képletű (2,3-transz)­­-laktonokat — a képletben a B-vel jelölt benzolgyűrű jelentése a fenti — szelektíven redukáljuk. Redukálószerként a laktonok karbonilcsoportjá­­nak szelektív redukálására alkalmas bármilyen ismert redukálószert felhasználhatunk. Redukálószerként rendszerint di-izobutil-alumínium-hidridet vagy nát­­rium-(terc-butoxi)-bisz(2-metoxi-etoxi)-alumínium­­-hidridet alkalmazunk. A redukciót rendszerint oldó­szerben vagy hígítószerben, például éter-típusú oldó­szerben, így dietil-éterben, 1,2-dimetoxi-etánban vagy tetrahidrofuránban végezzük, az éter-típusú oldószert rendszerint szénhidrogén-típusú oldószerrel, így ben­zollal, toluollal vagy xilollal hígítjuk. A reakció hőmérséklete például —80 °C és + 20 *C közötti érték lehet. A (IV) általános képletű laktonokat az (V) általá­nos képletű transz-karbonsavak — a képletben a B-vel jelölt benzolgyűrű jelentése a fenti — szelektív reduk­ciójával állítjuk elő. Kiindulási anyagokként az (V) általános képletű vegyületek származékait is felhasz­nálhatjuk. Redukálószerekként minden olyan ismert reagenst felhasználhatunk, amely lakton-karbonilcsoport jelen­jében alkalmas a karbonsavak karboxilcsoportjának szelektív redukálására. Redukálószerekként például diboránt vagy alkálifém-bórhidrideket (így nátrium­­-bórlúdridet) alkalmazhatunk Lewis-sav, például ón(IV)-klorid jelenlétében. Az (V) általános képletű karbonsavak származékai például a megfelelő sav­­halogenidek, így a savkloridok és savbromidok lehet­nek. A redukciót előnyösen oldószer vagy hígítószer jelenlétében végezzük, 0-35 °C hőmérsékleten. Oldó­szerként vagy hígítószerként például a (II) általános képletű vegyületek előállításánál felsorolt folyadé­kokat használhatjuk fel. Az (V) általános képletű karbonsavak és a (IV) általános képletű laktonok egy része új vegyület. Az (V) általános képletű karbonsavakat a (VI) általános képletű benzaldehid-származékok — a kép­letben a B-vel jelölt benzolgyűrű jelentése a fenti — és borostyánkősav-anhidrid bázikus katalizátor jelen­létében végzett reakciójával állíthatjuk elő. Bázikus katalizátorként például nátrium-acetátot vagy cink-klorid — trietil-amin komplexeket használ­hatunk, azonban a rokonszerkezetű ismert vegyüle­tek előállításában felhasznált lcatalizátorokat is al­kalmazhatjuk. A reakciót oldószer vagy hígítószer, például metilén-klorid jelenlétében végezhetjük, oldószer felhasználására azonban nincs feltétlenül szükség. A reakció hőmérséklete például 10—130 °C lehet. A reakció során — az alkalmazott reakciókörülmé­nyektől függően - a kívánt 00 áltlalános képletű vegyületek mellett (Va) általános képletű cisz-izome­­rek is képződhetnek. Ezeket a vegyületeket erős sav­val kezelve egyszerűen átalakíthatjuk a termodina­mikailag stabilabb (V) általános képletű transz-izo­merekké. Erős savként például ásványi savakat, így kénsavakat vagy foszforsavat, vagy szerves savakat, így p-toluol-szulfonsavat vagy trifluor-ecetsavat használhatunk fel. Amennyiben optikailag aktív (III) általános kép­letű vegyületeket kívánunk előállítani, eljárhatunk úgy, hogy optikailag aktív (V) általános képletű ve­­gyüjetekből indulunk ki, és ezekből állítjuk elő a kí­vánt (III) általános képletű vegyületeket a megfelelő, optikailag aktív (IV) és (Ha) általános képletű köz­benső termékeken keresztül. Megjegyezzük, hogy a képződött közbenső termé­kek elkülönítésére és tisztítására nincs minden eset­ben szükség, a közbenső termékeket képződési reak­cióelegyeikben tovább reagáltathatjuk. A (III) általános képletű vegyületeket úgy alakít­hatjuk át biológiailag aktív, 4,5-cisz konfigurációjú (I) általános képletű 1,3-dioxán-származékká, hogy a (III) általános képletű vegyületeket RaRjjCO általá­nos képletű karbonilvegyületekkel — a képletben Ra és Rn az (I) általános képletű vegyületek meghatá­rozásánál közölt csoportokat jelenti — vagy azok acetáljaival, hemiacetáljaival vagy hidrátjaival reagál­tatjuk. Az így kapott, Rc helyén hídroxilcsoportot tartalmazó (1) általános képletű karbonsavakat kívánt esetben ismert észterezési vagy szulfonamidálási módszerekkel a megfelelő, Rc helyén 1—6 szénato­mos alkán-szulfonamido-csoportot tartalmazó szárma­zékokká alakíthatjuk. Kívánt esetben a B-vel jelölt benzolgyűrűn alkoxicsoportot hordozó (I) általános képletű vegyületekből az alkilcsoport lehasításával­­olyan (I) általános képletű származékokat állíthatunk elő, amelyekben a B-vel jelölt benzolgyűrűhöz hidr­­oxil-szubsztituens kapcsolódik. Kívánt esetben az (I) általános képletű vegyületek viniléncsoportját katali­tikus hidrogénezéssel telíthetjük, ekkor A helyén etiléncsoportot tartalmazó (I) általános képletű szár­mazékokhoz jutunk. Ezt a reakciót a kiindulási (III) általános képletű eritro-diolokon is elvégezhetjük. Amennyiben optikailag aktív (I) általános képletű' vegyületeket kívánunk előállítani, a megfelelő opti­kailag aktív (III) általános képletű eritro-diolokból indulunk ki. Az Rç helyén hídroxilcsoportot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületek optikailag ak­tív izomeijeit azonban ismert rezolválási módszenei (diasztereoizomer sópár képzése, az egyedi kompo­nensek elkülönítése, majd az optikailag aktív karbon­savak felszabadítása) is elkülöníthetjük az izomerek elegyéből. 196.162 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom