196154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas szervesanyagtartalmú vizek arzéntartalmának eltávolítására

1 2 A találmány tárgya: Eljárás magas szervesanyag tartalmú vizek (pl. ivóvíz, szennyvíz) arzéntartalmá­nak eltávolítására, szervetlen koagulálószerek (pl. vas-só, alumíniumsó) és célszerűen oxidálószer (pl. klór, hypo) adagolással, továbbá szűréssel. A koaguláló szerekkel történő arzénmentesítés azon a tényen alapul, hogy a vas és/vagy alumínium sókból a természetes vizek pH tartományában pozi­tív töltésű, nagyfelületű hidroxid pelybek keletkez­nek, amelyek felületükön megkötik — nagyrészt fizikai adszorpció eredményeként — a vízben lévő arzenit, vagy arzenát molekulaionokat. A két arzén­forma közül — melyek különböző arányban talál­hatók a vizekben — az arzenát a V vegyértékű arzén fajta adszorbeálódik jobban. A két koagulálószer fajta közül a vas só a meg­felelőbb. Előnybe, hogy a hidrolizáló eredményeként keletkező vas(ÍII)-hidroxid fajlagos arzénmegkötő ké­pessége nagyobb, mint az alumínium-hidroxidé és nem igényli a nyersvíz előzetes, optimális koaguláció miatti pH korrekcióját. Ugyancsak előnyös a vas-só­val történő arzénmentesítés azért is, mert a nyersvizek — felszínalatti vizek — vastartalma rendszerint eléri vagy meghaladja a megengedett határértéket, így ennek eltávolítását is el kell végezni. Amennyiben ez nincs megoldva, úgy a tározóban vagy csőhálózatban kiválva a vízben maradó arzén egy részét adszorbeál­­ja, ami másodlagos szennyezettség kialakulásához vezet. Koagulálószerként használható bármely — az egészségügyi előírásoknak megfelelő — vas(II)-, vas(IIl)- és alumínium-só. A természetes vizek pH- ján a vas(II)-só hidrolízise nem teljes, ezért a vízhez történő adagolás előtt oxidálni kell, vagy az oxidáló­szerrel együtt kell az adagolást végezni. Sok eset­ben a nyersvizek eredeti vastartalma is eredményesen használható az arzéntartalom csökkentésére. A keletkező hidroxid csapadék morfológiai sajátos­ságát a nyersvíz minősége — elsősorban annak termé­szetes eredetű szervesanyag tartalma — jelentősen befolyásolja. A szervesanyag tartalom kedvezőtlen hatással van az arzén fajlagos adszorbciójára is. A képződött arzéntartalmú hidroxid csapadék el­különítése a víztechnológiában használatos szétvá­lasztással történik. A víztechnológiában széles körben használják a derítés elősegítésére a szerves és szer­vetlen koaguláló szereket. Ilyen megoldást ismertet a 613.917. számú svájci szabadalmi leírás, amely­nél a derítés hatásfokának növelésére koaguláló szer­ként Fe(II)- és/vagy Fe(III)-sókat alkalmaz oxidáló anyagok hozzáadásával. A szakirodalomban található egyik tecnhológia szerint (Röske, I. - Kormer, K., Acta hydrochím. hydrobiol. 7. 1979. 1. 115-121) vas(IH)-kloridot használnak bányavíz arzénmentesítésére. A víz ala­csony szervesanyag tartalma miatt a szükséges vas(III) -ion mennyiség 6—7-szerese a kiindulási arzénkon­centrációnak. A vas(IN)-hidroxid pelyhek elválasztása ülepítéssel és szűréssel történik. Ez a megoldás nagy — 6—8 g/m3 — huminsav tartalmú vízre nem al­kalmazható, mert a keletkező csapadékpelyhek kis méretűek és rosszul ülepednek. Mérési eredményeink szerint ugyanis a huminanyag adszorbeiót gátló hatása miatt kb. 40—70-szeres vas(III)-ion mennyiségre van szükség az arzén biztonságos eltávolításához (alumí­niumsó alkalmazása esetén az az érték még nagyobb: 70-120-szoros). Ezen vas(III)-ion mennyiségből képződő vas(III)-hidroxid a kismértékű ülepedés (20—25%) következtében olyan nagy szűrőterhelést jelent, hogy gazdaságos üzemmód — a szűrő gyakori eltömődése miatt — nem valósítható meg. Egy másik arzénmentesítésre kidolgozott techno­lógiával a (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 84/84/ /LXVII1, sz. témajelentés) szikes jellegű, alacsony szervesanyag tartalmú vize arzénmentesítését végzik. Vegyszerként vas(III)-kloridot nátriumkarbonátot és KMnO^-et adagolnak. A nátrium-karbonát az utóla­gos pH korrekció miatt szükséges. A vas(IlI)-hidroxid csapadék elválasztása egyrétegű szűrővel történik. Az eljárást költségessé teszi a nátriumkarbonát és a kálium permanganát alkalmazásának szükségessége. Ugyancsak hátrányt jelent a huminsav tartalmú víz esetében az egyrétegű szűrő alkalmazása is, amely­nek kicsi a fajlagos lebegőanyag visszatartó képessége és így rövid szűrési ciklusideje. Ismert olyan technológia is, amely kétrétegű szűrőt alkalmaz (1508/83. számú szabadalmi be­jelentés). Az első szűrő előtt történik a vas(III)­­-klorid és hypo adagolás. Az adagolt vas(III)-ion mennyisége 6 g/m3. A második szűrőréteg előtt — mely réteg mangándioxiddal van bedolgozva — KMn04 adagolást végeznek. Ezzel a technológiával a 0,09—0,12 g/m3-es arzén koncentrációt 0,03—0,05 g/m3 értékre lehet csökkenteni. Az eljárást költsé­gessé teszi a mangándioxiddal bevont töltet állandó „aktív’ formában való tartása, folyamatos KMnO* adagolással. Mérési adatok szerint mintegy 1,0—1,5 órás el iszűrési ciklus szükséges ahhoz, hogy a szűrt víz arzéntartalma elérje a 0,05 g/m3-es értéket. Drá­gítja az eljárást az alsó szűrőréteg ismételt bedolgozá­sának v egyszer igénye is. Itt is problémát jelent a nor­mál — felülről lefelé áramló — szűrő, a kis fajlagos Iebegőcnyag visszatartó képessége miatt. Az eljárás csak alacsony, ill. közepes arzéntartalma csökkenté­sére alkalmas. ' Ismeretes egy 3476/82. alapszámű szabadalmi beje­lentés, amelynél az adszorpciót alumíniumoxid gra­nulátumra felvett vas(III)-hidroxid réteg biztosítja. Ez elsősorban az előtisztított víz már gáz-, vas- és mangántalanított víz utótisztítására alkalmas, mivel a vízben előforduló szennyezés csökkenti az adszorb­­ciós felületet. Hátránya még az eljárásnak a költsé­ges szűrőanyag, a hordozó, valamint az adszorbeiós réteg rávitele és ismertetett regenerálása. Az említett technológiák vagy nem alkalmasak a nagy huminanyag tartalmú víz koagulálószerekkel történő arzénmentesítésére, vagy a szükséges koagu­lálószer mennyiségének a csökkentését más módon, de a fajlagos költség növelésével érik el. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely kiküszöböli az előzőekben ismertetett hátrá­nyokat, lehetővé teszi a nagy természetes eredetű szervesanyagtartalmú vizekből az arzén eltávolítást. A találmány alapja az a felismerés, hogy a felsorolt technológiákban problémát jelentő — és egyúttal nagyobb kiindulási arzén koncentrációjú víz kezelését is lehetővé tevő, fázis szétválasztást polielektrolit adagolással és alulról felfelé áramló szűrőberendezés­sel valósítja meg. A felszínalatti vizekben jelen­lévő h iminanyagok hatására a hidroxid csapadékok nagyrésze mikropelyhek formájában van jelen, ami megnehezíti mind az előzetes fázis szétválasztásukat 196.154 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom