196142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsősorban öntődei füstgázok egészségre ártalmas alkotórészeinek megkötésére szinergetikus (kombinációs) hatású szűrőbetéttel

1 2 A találmány tárgya eljárás elsősorban öntödei füstgázok egészségre ártalmas alkotórészeinek meg­kötésére szinergetikus (kombinációs) hatású szűrőbetéttel, amelynek folyamán a füstgázokat áramlásirányban egymást követően több szűrőbetét rétegen fizikai abszorpciónak, illetve kemiszorp­­ciónak kitéve átvezetjük. Ismeretes, hogy az öntödei füstgázokban sokféle olyan szennyező anyag fordul elő, amelyek az egész­ségre ártalmasak, így pl. a szénmonoxid, széndioxid, benzol, toluol, hidrogén-cianid, nitrogénoxidot, formaldehid, fenol. Ismeretes továbbá, hogy a gázhalmazállapotú szennyezőanyagok megkötésére különböző eljáráso­kat dolgoztak ki. Ilyenek pl. a nedves gázelnyelő tu­lajdonságú folyadékokkal működő megoldások, me­lyek hiányossága, hogy a magas leválasztási hatásfok ellenére csak 1 — 1 komponens szelektív megkötésére alkalmasak. Konkrét példa a káliumpermanganátos oldat fenol eltávolítására 90%-os hatásfokkal (Giesserei, 1977. 64.f. jún.9.12.). A technika állása szerint a fent említett egészségre ártalmas alkotórészek megkötésére ismeretesek to­vábbá az ún. száraz eljárások. Az ún. száraz eljárások­nál az egészségre ártalmas mérgező gázok és gőzök megkötése szilárd anyagok felületén történik. Az ártalmas alkotórészek megkötését elsősorban a szi­lárd anyag pórusainak belső felületén hozzák létre fizikai abszorpció, illetve kemiszorpció révén. Az abszorbens szilárd anyagok felületi tulaj­donságaiknál fogva, illetve vegyi szerkezetük által alkalmasak különböző gázmolekulák megkötésére (Himija i industrija 1978. 5.A.50.), továbbá (The Oil and Gas Journal 1975.február 24.), illetve egyéb szakirodalmi források. Az itt említett irodalmi hivatkozásoknál lezajló gáz-szilárd anyag közötti vegyi reakció jelentősen befolyásolható fizikai állapotváltozó módosításával úgy, mint pl. a nyomás, az áramlási sebesség, a tartózkodási időtartam szabá­lyozásával. A technika állása szerint ismert egészségre ártal­mas alkotórészeket megkötő eljárások mindegyiké­nek hiányossága, hogy azok legfeljebb két komponens megkötésére alkalmasak. A technika állása szerint ismert legtöbb eljárást kéndioxid, szénmonoxid és nitrogénoxidok megkötésére dolgozták ki. A kéndioxid megkötésére ismeretesek az alábbi eljárások: barnaszén-, félkoksz adszorbens (Himicsesz­­kaja Promüslennoszt, 50. k. 3.sz. 1974. ápr.) aktív szén-aktivált alumíniumoxid (Wasser Luft und Betrieb-19.k.7.sz. 1975.) mészkőőrlemény (MIKÖV, 1980. 18. sz.), természetes zeolit (Himija i Industrija 1978. 5.SZ. 50.). Ismeretes, továbbá az 596.272. sz. szovjet szaba­dalom szerinti megoldás, amelynél sóoldattal aktivált zeolittal kötik meg a kéndioxidot, mintegy 200 °C technológiai hőmérsékleten. A 169.351. sz. magyar szabadalom kálciumhidr­­oxid szuszpenziót alkalmaz gőzzel befúvatva gázáram­ba és Oymódon köti meg a kéndioxidot. Ismeretes továbbá a technika állása szerint a mangán­­oxid adszorbens fenol megkötésére (Giesserei, 1977. 64.f. jún. 19.12.). Ismeretesek továbbá formaldehid megkötésére a mangánoxid adszorbensként való felhasználása (MIKÖV. 1979. 3,sz.). A nitrogénoxid gázok megkötésére aktív szén és szilikagél adszorbens felhasználó megoldás ismeretes (MIKÖV, 1979. 12. sz.). Ismeretes továbbá ugyaner­re a célra az osztrák 343.610. sz. szabadalom, amely variádium katalizátort alkalmaz alumíniumoxid hor­dozón. Szénmonoxid ' megkötésére CaNaY típusú zeoli­­tot alkalmaznak (Premysl Chemiczny. 1981. 60. k. 6. sz. szakirodalmi forrás szerint). Ismeretes továbbá a 603.414. sz. szovjet szabada­lom, amely CaA és CaX típusú zeolitot használ fel 40 °C-os reakcióhőmérséklettel, a 4.043.934. sz. USA szabadalom palládium szulfátot és szilikagél­­ben abszorbeált ammónium-molibdenátot alkalmaz. A 122.854. sz. USA szabadalomban porított aktíváit szenet impregnálnak palládiummal vagy ruténium, rócium és platina kombinációjával és Oymódon kö­tik meg a szénmonoxidot. Benzol megkötésére zeolitot ajánl a szakirodalom (Himija i Technologija Tezliv Manel 1972. 6.sz.) az osztrák 345.255. sz. szabadalom a szerves anyagok oxidáció útján való megkötésére vanádiumpentoxid­­dal aktivált titándioxidot alkalmaz. A technika állása szerint fentebb ismertetett összes megoldások közös hiányossága, hogy azok egy­idejűleg csupán egy-két egészségre ártalmas, mérgező alkotórész megkötésére alkalmasak és az eljárások zöménél költséges kémiai aktiváló anyagokat hasz­nálnak fel. A találmány célja az említett hiányosságok kikü­szöbölése, azaz elsősorban az öntödei füstgázok egészségre ártalmas alkotórészeinek megkötésére olyan eljárás kidolgozása, amely lényegesen jobb ha­tásfokkal jellemezhető, mint az ismert megoldások. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, elsősorban öntödei füstgázok egészségre ártalmas al­kotórészeinek megkötésére, amely az öntődében fel­szabaduló mérgező gázokat (kéndioxid, szénmonoxid, nitrogénoxidok, hidrogéncianid; széndioxid, form­aldehid, fenol, etanol, benzol) egyidejűleg egy műve­leti lépésben, költséges kémiai aktiváló anyagok fel­­használása nélkül megköti. \ találmány alapja az a felismerés, hogy az öntö­dei füstgázok egészségre ártalmas alkotórészeinek megkötése olyan eljárással valósítható meg, amelynek során a füstgázokat áramlásirányban egymást követően több szűrőbetét rétegen adszorpciónak, il­letve kemiszorpciónak kitéve átvezetjük. Az egyes szűrőbetét rétegeket olyan sorrendben és elválasztó elemekkel képezzük ki a szűrőben, továbbá a szűrőbetét rétegeket olyan anyagokból alakítjuk ki, amelyek a rajtuk átáramló mérgező füstgáz alkotórészeket adszorpcióval vagy vegyi reakcióval megkötik. A kitűzött feladatot, azaz az öntödei füstgázok egészségre ártalmas alkotórészeinek megkötését szi­nergetikus hatású szűrőbetéttel, amelynek folyamán a füstgázokat áramlásirányba egymást követően több szűrőbetét réteg fizikai adszorpciónak, illetve kemiszorpciónak kitéve átvezetjük, a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a levegővel elkevert füstgázokat áramlásirányra merőlegesen elhelyezett káliumpermanganáttal aktivált perlit, kálciumklorid­­dal aktivált zeolit, őrölt kálciumhidroxid, valamint szihkagéllel elkevert perlit sorrendben elhelyezett, egymástól sűrűszövésű hálóval elválasztott, illetve le­196.142 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom