196131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polipeptid vakcina előállítására

1 2 mivel az immunprotektiv válasz a HA fehérje ellen törzsfajlagosnak látszik. Az ilyen, HA2 immunogén determinánst hordozó vakcina-polipeptid kifejeződésénél E. coli ban elő­nyös, ha az a polipeptid, amely lehetővé tesz egy im­mun-választ a HA2 determinánsra, az NS1 influenza vírus fehérje N-terminálisa. Ennek egyik tényleges és előnyös kiviteli formája az a fehérje, amelyet itt Cl 3- nak nevezünk. A C13 fehérje az NS1 fehérje első 81 aminosavához HA1 eredetű szerinen és argininen át hozzákapcsolva a teljes HA2 alegységgel rendelkezik. A találmány szerinti vakcina-polipeptidet kémiai szintézis útján elő lehet állítani. Előnyös azonban az ismert rekombináns technikákkal előállítani, a poli­­peptidet kódoló szekvenciát hordozó DNS fregmens klónozásával és kifejeződésével E coli gazda-mikroor­ganizmuson belül. E. coli gazdaszervezetet nagy mennyiségű kívánt fehérje biztonságos és olcsó elő­állítására lehet alkalmazni. A HA2-t, NSl-et és az influenza-vírus más fehér­jéit kódoló szekvenciákat szintetikusan lehet elő­állítani, vagy vírus DNS-ből lehet kialakítani ismert technikákkal, vagy a rendelkezésre álló cDNS-tar­­tabnú plazmidokból lehet előállítani. így pl. a fen­tebb idézett irodalmi hivatkozásokon kívül egy HA-t kódoló DNS szekvenciát az A/Japan/305/57 törzsből klónoztak, és szekvencia-;,analízisnek vetettek alá Gething és munkatársai, amint erről beszámoltak a következő irodalmi helyen: Nature, 87, 201—306 (1980). Az A/NT/60/68 törzshöz tartozó HA kódoló szekvenciát klónoztak Sleigh és munkatársai, vala­mint Both és munkatársai, amint erről mindkét mun­kacsoport beszámolt a Developments in Cell Biology című kiadványban (kiadó: Elsevier Science Publishing Co. 1980), a 69-79., illetve 81-89. oldalon. Az A/WSN/33 törzshöz tartozó HA kódoló szekvenciát klónoztak Davis és munkatársai, valamint Hiti és munkatársai, amint erről a következő irodalmi helye­ken beszámoltak: Gene, 10, 205—218 (1980), illetve Virology, 111, 113—124 (1981). Szárnyas pestis ví­rushoz tartozó HA kódoló szekvenciát klónoztak Porter és munkatársai, valamint emtage és munkatár­sai, amint erről mindkét munkacsoport beszámolt a Developments in Cell Biology című kiadványban (lásd fentebb), a 39-49., illetve 157—168. oldalon. Influenzavírusok, beleértve egyéb törzseket, altípusokat és típusokat, rendelkezésre állnak klini­kai mintákból és a köz számára nyitott deponáló he­lyekről, ilyen pl. az American Type Culture Collection, Rockville, Maryland, Amerikai Egyesült Államok. A vakcina-polipeptidek klónozásához és kifejező­déséhez szolgáló rendszerek különböző mikroorga­nizmusokban és sejtekben, pl. E. coli-ban, Bacillus­­-ban, Streptomyces-ben, Saccharomyces-ben, emlős- és rovarsejtekben ismertek és rendelkezésre állnak magán- és állami laboratóriumokban és letéti helye­ken, és kereskedelmi eladóknál. A találmány szerinti vakcina tartalmaz egy vagy több találmány szerinti vakcina-polipeptidet, és egy hozzá tartozó hordozót vagy hígítót. így pl. egy ilyen vakcina tartalmazhatja lényegében a teljes HA2 alegységet a különböző altípusok mindegyikéből, mindegyiket az NS1 fehérje N-terminális aminosavai­­hoz fuzionálva, ezek nagy mértékben konzervált ál­lapotban vannak normál fiziológiás sóoldatban vagy más fiziológiás oldatban. Adjuváns, pl. alumínium­­-hidroxid, hasznosnak bizonyulhat. Egy előnyös vak­cina magában foglalhat három vakcina-polipeptidet, amelyek mindegyike tartalmazza lényegében a tel­jes HA2 alegységet a Hl, H2 és H3 altípusok egyiké­ből, bármilyen NS1 fehérje első 80 aminosavához fuzionálva, mint a C13 fehérje esetében. Egy másik módszer szerint polivalens vakcinát lehet készíteni a találmány szerinti egy vagy több polipéptidből, kom­binálva influenza vírusból vagy más patogénekből származó további immunogénekkel, mint pl. alegy­ség- vagy polipeptid antigének vagy elölt vírusok vagy baktériumok, így olyan vakcinát álh'tva elő, amely vé­delmet stimulálhat influenza vírus ellen, valamint más támadó organizmusok vagy vírusok ellen. Az ilyen vakcinák kiszerelési technikái ismertek. így pl. a vakcina-polipeptidet, és más immunogéneket kom­binált vakcinák esetében, Iiofitezni lehet ezt követő rehidrálás céljaira fiziológiás sóoldatban vagy más fiziológiás oldatban. Az adagolási és beadási műveleteket a standard vakcinálási gyakorlattal összhangban lehet optimali­zálni. Tipikusan a vakcinát intramuszkulárisan adjuk be, bár a beadás más útjait is lehet alkalmazni, mint pl. orális, szemen belüli vagy orron belüli beadást. Arra alapozva, amelyet más polipeptid vakcinákról ismerünk, várható, hogy egy hasznos egyszeri ada­golás felnőtt embernek 1,5—150 mikrogramm, előnyösen 10-10 mikrogramm közti tartományban van. A vakcinát kezdetben késő nyáron vagy kora ősszel lehet beadni, és újabb adagot lehet be­adni 2-6 héttel később, ha szükséges, vagy idősza­konként is lehet beadni, mint immunitás-szinten­­tartót, pl. minden 2-5 évben. Az itt következő példák csak a bemutatás célját szolgálják, és nem céljuk a találmány oltalmi körének korlátozása. 1. példa pM30 plazmid A pAPR701 plazmid egy pBR322 eredetű kló­nozó vektor, amely hordozza az Ml és M2 influen­za vírus fehéijék kódoló területeit (A/PR/8/34). Ezt Young és munkatársai írták le a „The Origin of Pandemic Influenza Viruses” (A járványos influen­zavírusok eredete) című kiadványban (szerkesztő: W. G. Laver, kiadó: Elsevier Science Publishing Co. 1983.). A pAPR 801 plazmud pBR322 eredetű klónozó vektor, amely az NS1 kódoló területet (A/PR/8/34) hordozza. Ezt Young és munkatársai írták le a fen­tebb idézett munkájukban. A pASl plazmid pBR322-eredetű kifejeződő vek­tor, amely tartalmazza a PL promotort, egy N hasz­nosító helyet (hogy csökkentse az átírási polaritási hatásokat az N fehérje jelenlétében) és a CII riboszó­­ma kötőhelyet, beleértve a cll transzlációs iniciációs kodont, amelyet közvetlenül egy BamHI hely követ. Ezt Rosenberg és társai írták le: Methods Enzymol. 101, 123-138(1983). A pASldeltaEH plazmidot a pBR322 origó egy nem esszenciális EcoRI-HindlII területének kiiktatá­sával nyerjük pASl-ből. A pAPR 801 1236 bázis-, páros BamHI fragmensét, amely tartalmazza az NS1 kódoló területet a vírus eredetű 861 bázispáron be­196.131 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom