196128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epe helyettesítő, zsíremésztést elősegítő készítmények előállítására
1 2 kai. Az epesavak és a vérkoleszterin szintje közötti szoros összefüggés kontraindikálja azt, hogy a zsíremésztést a szervezetbe bejuttatott epesavakkal segítsük elő. Magas vérkoleszterin szint esetében — ami az arterioszklerózis velejárója, ill. előidézője — epesavaknak a bélcsatornából történő folyamatos eltávolítása a vérkoleszterin-szint csökkenést eredményezi. A cholestipol (cholestyramin) orális adagolása a bélcsatornában az epesavakat megköti, azok a széklettel folyamatosan kiürülnek, így recirkulációjuk csökkentett mértékű. Ez ahhoz vezet, hogy a máj az epetermeléshez a vér koleszterin tartalmát veszi igénybe. A gondolatmenet megfordításával arra lehet következtetni, hogy a kívülről bejuttatott epesav azt eredményezi — ha az epesavnak koleszterinné történő alakulása nem bizonyított —, hogy kevesebb koleszterint von el a vérből a máj az epesavak szintéziséhez. Amennyiben tehát a zsíremésztést epesavaknak a kívülről történő beadagolása nélkül is normalizálni tudjuk, akkor nem rontunk a májnak a koleszterint epesavvá átalakító tevékenységén. A hiperkoleszterinémia kezelése a már említett ioncserélő gyanták orális adagolásával történik. Ezek a bélcsatornában nemcsak az epesavakat kötik meg, hanem a megfigyelések szerint jelentős mértékben gátolják a zsíroldékony vitaminok felszívódását is. A K vitamin felszívódási zavara pl. hipoprotrombinémiát okozhat. Ilyen esetekben az eddig alkalmazott epesav tartalmú gyógyszerek orális adagolása nem jöhet számitásba, hiszen éppen azoknak a bélcsatornából történő eltávolítása a célja a kezelésnek. A cholestipol típusú ioncserélő gyanták említett epesav eltávolító hatását törvényszerűen kíséri a maiabszorpció, mint komoly panaszokat okozó mellékhatás. A zsíremésztést és felszívódást elősegítő gyógyszerre tehát szükség van, viszont az epesavak alkalmazása ilyen esetben számos hátránnyal jár. Ezért az epét célszerű lenne egészen eltérő típusú, nem a májon át kiválasztódó, illetve az epehólyagba ürülő vegyülettel helyettesíteni. Találmányunk lényege az a meglepő felismerés, hogy a különböző metilezett ciklodextrinek alkalmasak erre a célra. A keményítőt egy speciális keményítőbontó enzimmel, az ún. ciklodextrin transzglikoziláz enzimmel lebontva ciklikus szerkezetű dextrinek állíthatók elő. Ezek a 6,7 vagy 8 glükóz egységből felépülő ún. ciklodextrinek. Jellemzőjük, hogy vízben oldódnak és különböző alkalmas méretű apoláros ún. venijágmolekulákkal zárványkomplexeket képeznek. A zárványkomplexek vízoldékonysága kicsi. Korábban megfigyeltük azt, hogy parciálisán metilezett ciklodexirin vízoldékonysága jelentős mértékben megnövekszik és ugyanakkor a zárványkomplexeik vízoldékonysága is lényegesen jobb, mint a nem szubsztituált ciklodextrinek zárványkomplexeié. Részletesebb vizsgálatok igazolták azt, hogy vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldható anyagokból alkalmas metilezett ciklodextrin származékokkal olyan oldatok állíthatók elő, amelyek pl. injektálhatok is. A béta ciklodextrin parenterálisan beadva a szervezetbe súlyos vesekárosodásokat okoz. Ezzel szemben dimetil-béta ciklodextrin vesekárosító hatása olyannyira csökkent mértékű, hogy injektábilis karrier anyagként alkalmazása lehetséges. Az összes metilezett ciklodextrin származék közül a hepatisz-(2,6-di-0-metil)-béta ciklodextrin látszik legalkalmasabbnak a gyakorlati alkalmazásra. A kisebb, vagy nagyobb mértékben parciálisán metilezett ciklodextrinek oldékonysága kisebb. A heptakisz-(2,6-di-0-metil)-béta ciklodextrin, röviden dimetil-béta ciklodextrin' (a továbbiakban DIMEB), egy hideg vízben nagyon jól oldódó fehér por, amelynek különleges jellemzője az, hogy felmelegítés hatására a koncentráció viszonyoktól függő hőmérsékletnél hirtelen kikristályosodik, lehűtve újra feloldódik. Ez a hőmérséklet - a koncentrációtól függően - 45-60 °C között van. A metilezett ciklodextrinek, ezen belül a dimetil-béta ciklodextrin előállítása a béta ciklodextrin parciális metilezésével történik, erre különböző eljárások ismeretesek. így a béta-ciklodextrin Muskat-féle metilezése — (J. Am. Chem. Soc. 56, 693, 2449 /1934/) vagy a kuhn-féle metilezés — dimetil-formamidban metil-jodiddal bárium-oxid jelenlétében —, illetve ennek egy másik változata — dimetil-formamid és dimetil-szulfoxidban, bárium-oxid és -hidroxid jelenlétében dimetil-szulfáttal — (Tetrahedron, 24,803 /1968/). A 180.580. sz. magyar szabadalmi leírás a béta-ciklodextrin dimetil-szulfáttal történő metilezését ismerteti vizes oldatban alkálifém-hidroxid jelenlétében 50—100 °C-on. Vízmentes ciklodextrin primer Júdroxil-csoportjait dimetil-formamidban metil-jodiddal is lehet metilezni (Helv. Chim. Acta, 61, 2190 /Î 978/). A 190.584, sz. magyar szabadalmi leírás szerint a béta-ciklodextrint dimetil-szulfáttal metilezik —10—0 °C-on abszolút dimetil-formamidban porított nátrium-hidroxid jelenlétében. A 194.917. sz. magyar szabadalmi leírás béta-ciklodextrin metil-halogeniddel vagy dimetil-szulfáttal való metilezését úja le heterogén fázisban fázistranszfer-katalizátor és szilárd szervetlen bázis jelenlétében. A 195.524. sz. magyar szabadalmi leírásban leírják a béta-ciklodextrin metilezését dimetil-szulfáttal vagy metil-halogeniddel végzik dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid oldószerben katalitikus mennyiségű bárium-vegyület és szervetlen bázis alkalmazásával. A dimetil-béta-ciklodextrin szerves oldószerekben is oldódik. Az állatkísérletek szerint orálisan beadva nem szívódik fel, egereken 3000 mg/ttkg-ig nem sikerült megfigyelni toxikus jelenségeket. Intravénásán beadva 6 órán belül a vesén keresztül teljes egészében kiválasztódik. Meglepő módon azt találtuk, hogy a természetes epesavakat a dimetil-béta-ciklodextrin helyettesíteni képes mind in vitro (trigliceridek ligázzal végzett hidrolízisénél), mind in vivo körülmények között. In vitro kísérleteinknél azt figyeltük meg, hogy a ligáz hatása fokozódott. Az in vivo kísérleteink során műtéti beavatkozással meggátoltuk azt, hogy a kísérleti állatok (patkányok, nyulak stb.) saját epéjüket tudják használni az orálisan bejuttatott trig lice rú dek diszpergálására, illetve felszívódására. A DIMEB- et eddig vízben • rosszul oldódó hatóanyagok oldékonyságának fokozására és oldatban kevéssé stabil anyagok stabilitásának fokozására használták. Dimetil-béta-ciklodextrin egyidejű adagolásával az epét sikerült pótolni, az állatok zsírfelszívódása gyakorlatilag normalizálódott. A dimetil-béta-ciklodextrin (DIMEB) zsíremésztést fokozó hatásának alapja egyrészt az, hogy a 196.128 e. w 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
