196109. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként nitrometilén származékokat tartalmazó inszekticid, akaricid és nematocid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

7 196109 8 l-(4-piridil-metil)-2-nitrometilén)-tetrahidro­-piridin-p-toluol-szulfonàt, l-(4-piridü-metil)-2-nitro-metilén)-tetrahidro­­-piridinszukcinát és l-(4-piridil-metil)-2-niti'o-metilén)-tetrahidro­­-piridin-réz(II )-acetát. Az (I) általános képletü hatóanyagok vagy vízzel hígítva, vagy különböző készít­ményekként kiszerelve alkalmazhatók inszek­­ticid hatóanyagként. Az agrokémiai segéd­anyagokkal előállított készítmények alkalma­zása a mezőgazdasági gyakorlatban szokásos módszerekkel történik. A készítményeket vagy közvetlenül, vagy vizes hígítás után visszük fel a kezelendő felületekre. A fent említett agrokémiai segédanyagok lehetnek például hígitószerek (oldószerek, töltőanya­gok, hordozók), felületaktív anyagok (az ol­dódást elősegítő anyagok, emulgeáló, diszper­­gáló, nedvesítőszerek), stabilizálószerek, a tapadást elősegítő anyagok, aerosol-hajtógá­­zok, szinergizáló adalékok. Az oldószer lehet víz vagy szerves ol­dószer, például: szénhidrogének (n-hexán, petroléter, nafta, ásványolaj frakciók, így paraffinviasz, kerozin, könnyű, közepes és nehéz olajfrakciók, továbbá benzol, toluol, xilol), halogénezett szénhidrogének (például diklór-metán, diklór-etán, klór-etán, klór­­-benzol és kloroform), alkoholok (például me­tanol, etanol, propanol, és etilén-glikol), éte­rek (például etil-éter, etilén-éter, etilén-oxid és dioxán), alkohol-éterek (például etilén-gli­kol-monometilé ter), ketonok (így aceton és izoforon), észterek (etil-acetát és amil-ace­­tát), aminok (például dimetil-formamid és dí­­metil-acetamid), és szulfoxidok (például dime­­til-szulfoxid). A töltő- és hordozóanyagok példáiként az alábbiakat soroljuk fel: szervetlen porok, például kénpor, oltott mész, magnéziummész, gipsz, kalcium-karbonát, szilicium-dioxid, perlit, horzsakő, kalcit, diatómaföld, amorf szilicium-dioxid, aluminium-oxid, zeolitok és agyag ásványok (például pirofillit, talkum, montmorillonit, beidellit, vermikulit, kaolinit és csillám), növényi eredetű porok, például gabonaliszt, különböző fajtájú keményítő, fel­dolgozott keményítő, cukor, glükóz, aprított növényszárakból nyert por, porított szinteti­kus gyanták, igy fenol-gyanták, karbamid­­gyanták és vinilklorid-gyanták. Felületaktív anyagként például az aláb­biakat használhatjuk fel: anionos felületaktív anyagok, így alkilkénsavészterek (például nátrium-lauril-szulfát), arilszulfonsavas sók (például alkilaril-szulfonsav-sók és nétrium­­-alkil-naftalin-szulfonátok ), borostyán-kosav­­-sók; polietilénglikol-alkilarilét.erek kénsav­­észtereinek a sói; kationos felületaktiv anya­gok, igy alkilaminok (például lauril-amin, sztaril-trimetil-ammónium-klorid és alkil-di­­metil-benzilammóníum-klorid) és polioxietilén­­-alkilariléterek; nemionos felületaktív anya­gok, igy polioxietilén-glikoléterek (például polioxietilén-alkilariiéterek és kondenzációs termékeik), polioxietilén glikolészter (például polioxietilén-zsirsavészterek), és többértékü alkoholok észterei (például polioxietilén-szor­­bitán-monolaurát), valamint amfoter felületak­tív anyagok. Egyéb segédanyagok stabilizálóanyagok, a tapadást elősegítő anyagok (például mező­­gazdasági szappanok, kazein-mész, nátrium­­-alginát, polivinilalkohol, vinil-acetát típusú ragasztók, akrilragasztó), a hatást késleltető adalékok, a diszperz állapotot stabilizáló ada­lékok (például kazein, tragant, karboximetil­­cellulóz, polivinilalkohol) és hatásfokozó ada­lékok jöhetnek számításba. A találmány szerint előállítható vegyüle­­teket az agrokémia területén szokásos eljárá­sok segítségével készítményekké alakíthat­juk. A készítmények például emulgeálható koncentrátumok, olajok, nedvesíthető porok, oldható porok, szuszpenziók, porozószerek, granulátumok, poralakú szerek vagy kapszu­lák lehetnek. A találmány szerinti inszekticid készít­mények mintegy 0,1-40 t%, előnyösen mintegy 0,5-35 t% hatóanyagot tartalmazhatnak. A felhasználásra kész készítményekben, illetve koncentráltabb készítményekből hígí­tással készített felhasználási formák például 6,001-20 t%, előnyösen 0,005-10 t% hatóanya­got tartalmaznak. A hatóanyagtartalom a készítmény fajtá­jától, a felhasználás módjától és céljától, idő­pontjától és helyétől, valamint a gyomnövé­nyek mennyiségétől függően variálható. Szükség esetén a találmány szerint elő­állítható vegyületeket egyéb agrokemikáliák­­kal kombinálva is alkalmazhatjuk. Az ilyen agrokemikáliák lehetnek inszekticid, fungicid, miticid, nematocid hatású anyagok, vírusölő szerek, más herbicid hatású vegyületek, a növényi növekedést szabályozó anyagok és csalogató anyagok (igy például szerves fosz­forészterek, karbamátok, ditio (vagy tiol) karbamát-vegyületek, szerves klórvegyüle­­tek, dinitro-vegyületek, szerves kén- vagy fém-vegyületek, antibiotikumok, szubsztituált difeniléter-származékok, karbamid-vegyületek és triazin-származékok) és/vagy trágyák. A találmány szerinti készítményeket és a felhasználásra kész alkalmazási formákat az agrokemikáliák kihordásánál szokásos mód­szerekkel vihetjük ki a kezelendő területek­re, igy folyadékok permetezésével, porlasztá­sával, porok hintésével, granulátumok kiszó­rásával, vizes felületkezeléssel, öntözéssel és talajkezeléssel (a talajba való bekeveréssel vagy szórással). A hatóanyagokat az úgyne­vezett ultra low volume eljárással kijuttat­hatjuk; ezzel az eljárással akár a 100%-os hatóanyagot is felvihetjük a kezelendő felü­letre. A felületegységre vonatkoztatott fel­használási mennyiség például mintegy 0,03- -10 kg/ha, előnyösen mintegy 0,3-6 kg/ha. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom