196102. lajstromszámú szabadalom • Nagy szívglikozid tartalmú digitalis növényfajta

3 19G102 4 A növényfajta neve: Rior. A találmány tárgya nagy szivglikozid­­-tartalmú digitális növényfajta. Ismeretes, hogy a Digitális lanata Ehrh. gyógynövény leveleiből szivglikozidokat lehet elóállitani. A kíméletesen szárított növényi levelek gyakorlatilag csak az ón. primer sorba tartozó glikozidokat tartalmazzák, melyek fő komponense a lanatozid C, ez ön­magában is nagy gyógyászati jelentőséggel bir. Amennyiben a növényi anyagot fermen­tálják - például a drog saját enzimjeinek felhasználásával -, szekunder szivglikozidok­­hoz jutnak, melynek jelentős komponensei szintén a C-sorbeli glikozidok: a digoxin és a cc-acetil-digoxin, de egyéb komponensek is - például a digitoxin és az acetil-digitoxin - gyógyászati szempontból jelentősek. A gyógyszeripari felhasználásra szánt digitális növény nemesítés célja olyan fajták előállítása, melyekből minél több C-sorbeli glikozid nyerhető ki, és emellett a zavaró komponensek, elsősorban a B és D-sorba tar­tozó glikozidok relatív mennyisége minél ke­vesebb. Az ismert legjobb digitális növényfajták (pl. a 185 898 sz. szabadalom szerinti Dilucte M. I. digitális növényfajta) első éves levelei légszáraz állapotban elúciós kvantitatív vé­konyréteg-kromatográfiás módszerrel megha­tározva mintegy 0,4% digoxigeninból leszár­maztatható glikozidokat (lanatozid D, digoxin, ill. acetil-digoxin) tartalmaznak és termésho­zamuk a köztermesztésben 3 t/ha körüli lég­­száraz drog, amely általános agro- és szárí­tási technika szerint legfeljebb 9-10 kg/ha lanatozid C hozamot biztosít. A találmány célkitűzése olyan digitális növényfajta előállítása, amelynek hatóanyag­tartalma nagyobb, mert nagyobb hatóanyag­tartalmú drogból nemcsak a glikozid mennyi­séggel arányos hatóanyag nyerhető ki (pél­dául a 160.767 számú- vagy a 149.773 számú magyar szabadalmi leírás szerint), hanem a kinyerési feltételek javulása következtében - az egyéb zavaró komponensek relativ meny­­nyiségének csökkenése miatt - a drogból az egyenesen arányosnál lényegesen nagyobb mennyiségű glikozid kapható. Ezért a neme­­sitési munkánkban olyan digitális növényfaj­ta előállítására törekedtünk, melynek termés­hozama a korábbi fajtáékét eléri, és a C-sor­beli glikozid hatóanyagtartalma azokét lénye­gesen meghaladja. A találmány elé kitűzött feladatot olyan digitális növényfajta előállításával oldottuk meg, amely a Digitális lanata Ehrh. dél-béké­si geotipusainak és a Dilacte M. I. digitális növényfajta egyes genotípusainak kereszte­zéséből jött létre a szintetikus fajtaelóállitás ismert módszerével. A találmány nagy szivglikozid tartalmú digitális növényfajta, amely a Digitális lanata Ehrh. dél-békési geotípusai és a Dilacte M. I. digitális növényfajta egyes genotípusainak keresztezéséből származik és amelynek első éves tólevelei átlagosan 23-29 mm szélessé­­güek, hosszúságuk kifejlett állapotban 140- -220 mm, a levél színe halválnyzöldtól sötét­zöldig változik, az első éves tő levélrózsa át­mérője 330-400 mm, a levelek nyújtott lánd­zsa alakúak, a másodéves növény szárlevelei kihegyezett lándzsa alakúak, virágzata vég­­állófürt egyközpontú tengellyel, a csésze öt­­cimpás, kétajakos, a növény termése kétko­­pácsos sokmagvú tok, magja apró, vöröses­­barna szinű, ezermagsúlya 0,5-0,6 g, a fajta első évi felmagzása 2% alatti, melyre jellemző, hogy a levél szőrözöttsége közepes, a párta­­cső erezésének szine sötétebb (barnás) lila és a növény első éves levei a gazdasági érettség idején learatva légszáraz állapotban átlagosan legalább 0,5% lanatozid C-t tartal­maznak és lanatozid B, valamint lanatozid D tartalmú együttesen legfeljebb 0,05%. A találmány szerinti digitális növény­fajta morfológiai tulajdonságait a fényképe­ken mutatjuk be: a 2/1 ábra a növényfajta első éves tóle­veleit, a 2/2 ábra a növényfajta virágzati fel­leleveleit szemlélteti. A fajta átlagos egrotechnikai módszerek mellett szeptember közepén érik be. Aratását szeptember végéig, de legkésőbb az őszi dérképződés, talajmenti fagyok beálltával be kell fejezni. Ebben az esetben a learatott drog légszáraz állapotban átlagosan legalább 0,5% lanatozid C-t tartalmaz és a lanatozid B és lanatozid D tartalma együttesen legfeljebb 0,05%, szemben a Dilacte M. I.-mel, mely mini­mum 0,4% digoxigeninból leszármaztatható, nagy gyógyászati értékű glikozidot (lanatozid C, digoxin, illetve acetil-digoxin) tartalmaz. A tárgy szerinti fajta tehát alkalmas mind la­natozid C, mind - fermentációs úton - digo­xin és acetil-digoxin üzemi előállítására is. Ez a jelentős hatóanyag növekedés a gyártásnál lényegesen több szivglikozid ki­hozatalt tesz lehetővé részben a hatóanyag­­tartalom abszolút mennyiségének növekedése, részben az izolálásnál zavaró növényi anya­gok relatív mennyiségének csökkenése kö­vetkeztében. Mindemellett a feldolgozáshoz szükséges segédanyagok, oldószerek meny­­nyisége is jelentősen csökken. Az analitikai vizsgálatot a 188.462 számú magyar szabadalmi leírás ( .Javított eljárás digitális növények hatóanyagtartalmának vé­­konyréteg-denzitometriás úton történő anali­tikai meghatározására") szerint végeztük, mely módszer bizonyítottan azonos eredményt ad a korábban alkalmazott elúciós kvantitatív vékony réteg-kromatográfiás módszerekkel. A learatott termék mennyisége légszáraz állapotban 3,5-4 tonna/ha. A találmány szerinti, új növényfajtánk növényi kárositókkal szembeni (pl. kórokozó gombák, vírusok, rovarkártevők) ellenállóké­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom