196095. lajstromszámú szabadalom • Geonómiai vizsgálati eljárás a földi környezet állapotváltozásainak jelzésére, különösen a preventív környezetvédelem céljára
1 2 zunk, amely ismert módon el van látva regisztráló és jeltovábbító, adott esetben távjelző és érzékelő egységekkel és - célszerűen regionális egységenként - számítógépes feldolgozó központtal. A továbbiakban ábra és példák alapján mutatjuk be a találmány szerinti eljárást, ahol az 1, ábra a környezeti állapotváltozások komplex mérésére kialakított mérőrendszer elvi fe'építését mutatja be. Az ábrán láthatóan mérőműszereket telepítünk a sztratoszferikus légköri-, a földfelszíni-, valamint a földfelszín alatti környezeti állapotváltozások mérésére. A légkörbe telepített légköri többparaméteres érzékelő rendszer komplex meteorológiai mérések végzésére alkalmasan van kialakítva. (Az n index — ahol n = 1,2,3, ....k — a telepítések számát jelöli.) Az Lj, légköri többparaméteres érzékelő rendszer, önmagában ismert mérőberendezések célszerű kombinációjaként van kialakítva, így alkalmas a léghőmérséklet, a relatív páratartalom, a szélirány és szélsebesség, valamint a napsugárzás, napfénytartalom és csapadékmennyiség mérésére, továbbá levegőmin ta vételező egységet tartalmaz. Az Ln légköri többparaméteres érzékelő rendszer fizikai megjelenését tekintve nem feltétlenül — sőt célszerűen nem — egyetlen, erre a célre kialakított mérőegység komplexum, hanem a megfigyelt térrészben akár több helyen, így az ott eleve meglévő meteorológiai állomásokon, illetve meteorológiai légballonokon elhelyezett mérőműszerekből és meteorológiai műholdakon elhelyezett mérőműszerekből áll. A földfelszínre FK felszíni többparaméteres érzékelő mérő- és regisztráló egység van telepítve, amely geodéziai, geokémiai és geofizikai mérések végzésére alkalmas ismert műszereket tartalmaz, így például dőlésmérővel, fotogrammetriás deformációmérővel és egyéb geodéziai műszerekkel, geoelcktromos-, magnetoteliurikus- és szeizmikus berendezésekkel, továbbá a kőzetek, talaj- és vízminták, illetve a környező fauna biológiai, mikrobiológiai mérésére és kémiai összetételének vizsgálatára alkalmas műszerekkel van ellátva. A FK felszíni többparaméteres érzékelő mérő- és regisztráló egység célszerűen a földfelszín alatti mérések végzésére alkalmasan megválasztott Fn mélyfúrás körzetébe van telepítve. Az Fn mélyfúrásba helyezzük el a lyukműszerként kialakított felszín alatti érzékelő rendszereket, amelyek geológiai, bányászati kémiai, geokémiai, geofizikai, ezen belül kútgeofizikai, mikrobiológiai és izotóptechnikai mérőberendezéseket tartalmaznak. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően ezekrt a f ondaként kialakított mérőberendezéseket - amelyek ugyancsak önmagukban ismertek -, a T talajvíztározó porózus réteg magasságában a Z záróréteget követő É érintetlen réteg szintjén - vagyis a környezeti szennyeződésektől mentes első réteg szintjén - és. a K karsztvíztározó réteg szintjén helyezzük el. Az ábrán látható a T talajvíztározó porózus réteg szintjén a lyukfalnak szorítva 1,, többparaméteres érzékelő szonda-, illetve a lyukfolyadékban elhelyezett 2n többparaméteres érzékelő szonda-, az É érintetlen rcteg szintjén ugyancsak a iyukfalnak szorítva 3n tóbbpaiaméleres érzékelő szonda, illetve 4n többparaméteres érzékelő szonda, míg a K karsztvíztározó réteg szintjén egy 6n többparaméteres érzékelő szondát helyeztünk el. t A lyukműszerként - tehát szondaként - kialakított ln-6n többparaméteres érzékelő szondákat egymással, illetve a föld felszínén elhelyezett kútgeofizikai regisztráló R„ felszíni egységgel sokerű 5nn karotázs kábelek kötik össze. Az ln -6n többparaméteres érzékelő szondák jelanyaga az 5nn karotázs kábelen keresztül jut tehát a mérési eredményeket feldolgozó és regisztráló Rn kútgeofizikai regisztráló felszíni egységbe, amely a regisztrálókon kívül közvetlenül mutató mérőműszerekkel is el van látva. Mint az az ábrán nyömonkövethető, az Lj, légköri többparaméteres érzékelő egység-, az FK felszíni többparaméteres érzékelő-, mérő- és regisztráló egység, valamint a kútgeofizikai regisztráló Rn felszíni egység célszerűen TK távközlési jeltovábbító egység közbeiktatásával SZK jelfeldolgozó számítóközponthoz vannak csatlakoztatva, így a mérési adatok — amelyek részben már feldolgozásra is kerülhettek — az SZK jelfeldolgozó számítóközpontba kerülnek, ahol tárolásuk, jelfeldolgozásuk és az adott terület környezetvédelmi, illetve gazdaságpolitikai célprogramjának megfelelő értékelésük történik. Az SZK jelfeldolgozó számítóközpont célszerűen ek van látva hang- és fény riasztóegységgel, amelyek veszélyhelyzet prognosztizálása esetén automatikusan riasztó jelzést adnak, amely alapján a szükséges óvintézkedések megtehetők. Az ábrán bemutatott mérési elrendezéssel a találmány szerinti eljárást úgy valósíthatjuk meg, ha a Z zárórcteggel védett É érintetlen rétegben mért adatokat tekintjük referencia értékeknek és hasonlítjuk össze a megfelelő felszínt és légköri sztratoszférikus adatokkal, illetve a mar esetlegesen szennyezett T talajvíztározó porózus rétegben mért értékekkel, figyelembe véve az értékelés során az adott térség karsztvíz szintjének és minőségének változását. A bemutatott elrendezésnek megfelelően az F„ mélyfúrásba telepített állandó érzékelők legalább egyik tagjával mérjük a lyukfalon túli környezetnek legalább egy környezeti állapotot jellemző paraméterét és a fúráson belüli térben a lyukfolyadék legalább egy megfelelően választott jellemzőjének értékszintjét és annak változását (például elektromos ellenállás, természetes potenciál, redoxpotenciál, hidrogén-ionkoncentráció, természetes gamma aktivitás és annak spektruma, differenciális nyomás és hőmérséklet, gáztelítettség stb.) és ezeket, valamint a felszíni és légköri vagy sztratoszferikus rádioaktivitás szintje és annak egyes, a szennyezési források által adott spektrumvonalait) összehangoltan mérjük és a felszín alatti, É érintetlen rétegre, mint bázisszintre vonatkoztatjuk és értékeljük. Ezáltal az egyes összetartozó mérési eredményekből meghatározható azok változási meredeksége. így például a légköri szennyezésből a csapadék által a talajszintre kerülő, valamint a talajszintről a talajvízbe migráló szennyezés változási meredekségét figyelembe véve a megfelelő számítástechnikai programmal az ismert veszélyességi szint elérése prognosztizálható és a veszélyhelyzet előre jelezhető. Eljárásunk alkalmazásával a megfigyelt földrajzi tér „eredeti” környezeti jellemzőit figyelembe véve 196.095 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A
