196081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kis sűrűségű és kis szekáns modulusú etilén kopolimerek előállítására, fluidizációs reaktorban

1 2 196 081 neáris gázsebesség 1,5 m/s-nál, előnyösen 0,75 m/s-nál nem lehet nagyobb. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható ka­talizátorkészítményt úgy állítjuk elő, hogy először egy prekurzor készítményt alakítunk ki magnézium-, titán- és egy elektrondonor-vegyüietből, az így kiala­kított prekurzor készítményt inert, szemcsés vivő­­anyaggal (hordozó) hígítjuk, majd szerves alumínium­­vegyülettcl aktiváljuk. A prekurzor készítmény kialakításánál legalább egy titánvcgyületet és legalább egy magnéziumve­­gyületet, legalább egy elektrondonor-vegyületben 20°C és a forráspontnak megfelelő hőmérséklet kö­zötti hőmérsékleten feloldunk. A titánvegyülete(ke)t a magnéziumvegyület(ek) előtt vagy után, illetve azokkal együttesen adagolhatjuk az elektrondonor­­vegyület(ek)-hez. A titán , és magnéziumvegyület(ek) oldódását elő­segíthetjük keveréssel vagy néhány esetben visszafo­­lyatóhűtő alkalmazásával végzett forralással. A ti­tán . és magnézinmvegyület(ek) feloldódása után a prekurzor készítményt egy 5-8 szénatomos alifás vagy aromás szénhidrogénből, mint például hexán­ból. izopentánból, vagy benzolból kikristályosít­juk vagy kicsapatjuk. A kristályosodott vagy kicsapott prekurzor készít­ményt 60°C-on végzett szárítás után, finom, szem­csés 10-100 p szemcseméretű részecskék formájá­ban kapjuk meg. A prekurzor készítmény előállításához 0,5—56 mól, előnyöebben 1-10 mól magnéziumvegyülete­­-(ke)t alkalmazunk 1 mól títánvegyület(ek)-re vonat­koztatva. Titánvegyületként a következő általános képle­­tű vegyületeket alkalmazhatjuk. Ti(OR)aXb a képletben R jelentése 1-14 szénatomos alifás-, vagy aromás­­-szénhidrogéncsoport, vagy COR csoport, amely­ben R’ jelentése 1-14 szénatorhos alifás-, vagy aromás-szénhidrogéncsoport. X jelentése klór-, bróm-, vagy jódatom, illetve ezek keveréke. a értéke 0.1 vagy 2 b értéke 1 4 és a + b = 3 vagy 4. Alkalmazható titánvegyületek a következők: TiCl3, TíC14 Ti(OCH3)Cl3, Ti(OC6H5)Cl3, Ti(OCOCH3)Cl3 és Ti(OCOC6H5)Cl3. Plőnyösen alkalmazható titánvegyület a TÍCI3, mivel ez esetben a katalizátorok alacsony hőmérsék­leten és kis monomerkoncentrációnál is hatékonyan működnek. Magnéziumvcgyülctként a következő általános képletű vegyületeket alkalmazhatjuk: MgX2 a képletben X jelentése klór-, bróm-, vagy jódatom, illetve ezek keveréke. Alkalmazható magnéziumvegyületek a következők: MgCl2. MgBr2 és MgJ2- Vízmentes MgCl2 használa­ta különösen előnyös. Elektrodonor-vegyületként olyan vegyületeket al­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 kalmazhatunk amelyek 25°C hőmérsékleten folyé­konyak és amelyekben a titán-, és magnéziumve­gyületek oldhatók. Elektrodonor vegyületként alkalmazhatunk alifás és aromás karbonsavak alkil-észtereit (alifás étereket) ciklusos étereket és alifás ketonokat. Előnyösen alkalmazható elektrondonor vegyületek az 1-4 szénatomos telített alifás karbonsav 1 -4 szén­atomos alkil-észterek, 7-8 szénatomos aromás karbon­sav 7-8 szénatomos alkil-észterek, 2-8 — előnyösebben 4-5 - szénatomos alifás éterek, 4-5 szénatomos mono-, vagy diéterek, 3-6 — előnyösebben 3-4 szén­atomos alifás ketonok. A prekurzor készítményt ezután egy inert, szem­csés vívőanyaggal hígítjuk, illetve mechanikus össze­keveréssel homogenizáljuk. A mechanikus összekeverést szokásosan használt keverési technikával végezhetjük. A keverék 3-50 tömegei prekurzor készítményt tartalmaz. A vívőanyag felületére impregnálással is felvihet­­jük a prekurzor készítményt, mivel azt az elektron­donor vegyület oldatban tartja. Ilyen esetben úgy járunk el, hogy a prekurzor készítényt a kicsapatás és szárítás helyett a vívőanyaggal összekeverjük, majd az oldószert 85°C hőmérsékleten végzett szárítással távolítjuk el. Az impregnálást úgy is végezhetjük, hogy a prekur­zor készítmény előállításánál használt nyersanyagok­hoz közvetlenül hozzáadjuk a szemcsés hordozót, anélkül, hogy a prekurzor készítményt előzőleg izoláltuk volnaft A felesleges elektrondonor vegyüle­­tet ezután 85°C hőmérsékleten végzett szárítással távolítjuk el. A fenti módon végzett keverés vagy impregnálás után kapott prekurzor készítmény összetétele a kö­vetkező: MgmTi(OR)nX (ED) a képletben r n R jelentése 1-14 szénatomos alifás-, vagy aromás­­-szénhidrogéncsoport, vagy COR’ csoport, amely­ben R’ jelentése 1-14 szénatomos alifás-, vagy aromás-szénhidrogéncsoport, X jelentése klór-, bróm- vagy jódatom, illetve ezek keveréke ED jelentése elektrondonor vegyület, m értéke 0 5-56 előnyösen 1,5—5, n értéke 0 1 vagy 2, p értéke 2—116, előnyösen 6—14, és q értéke 2-85 előnyösen 3-10, A megfelelően impregnált vívőanyag 3-30 tö­­meg%, előnyösen 10 -30 tömeg% prekurzort tartal­maz. A prekurzor készítmény hígítására használt vivő­­anyagok porózus szemcsés anyagok lehetnek, ame­lyek a többi katalizátor komponenssel és a reakció­ban résztvevő aktív komponensekkel szemben iner­­tek. Ilyen vívőanyagok szervetlen anyagok, mint pél­dául a szilícium és/vagy alumínium oxidjai lehetnek. A vívőanyagok száraz, átlagosan 10—250 yuni> elő­nyösen 20-150 um szemcseméretű, porformájű anyagok. Ezek az anyagok porózusak, felületük legalább 3 m2/g előnyösen 50 m2/g. A katalizátor aktivitása nyilvánvalóan javul, ha olyan szilfcium-dioxid hor­dozót alkalmazunk amelynek átlagos pórusmérete legalább 8 10'9 m, előnyösen 10 . !0"9 m. A vívő-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom