196080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egységes szemcseméretű gyöngypolimerizátumok előállítására

1 2 süli Államok beli szabadalmi leírásban a 2. hasáb 65, sorától a 3. hasáb 5. soráig teijedő szövegrészt), A 3 577 515 számú Egyesült Államok beli szaba­­dalnú leírásban foglalt, a 3 429 827 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás hátrányainak elkerülé­sére megadott módosítások sem vezetnek egységes nagyságú kapszulákhoz, mivel a cseppek, még mielőtt stabilis kapszulafal képződhet, a rájuk ható nyíróerő következtében összeolvadás és osztódás által a legkü­­löntiözubb nagyságot veszik fel, és ennek következté­ben különböző nagyságú kapszulákká alakulnak. Úgy találtuk, hogy egységes részecskenagyságú és egységes minőségű gyöngypolimereket nyerünk úgy, hogy a polimerizálandó monomerből, illetve poli me­­rizációs keverékből a minomernek, illetve a polímeri­­z.ációs keveréknek a monomerrel, illetve polinrerizá­­ciós keverékkel lényegében nem elegyedő folyadékba (folyamatos, kontinuus fázis) való beporlasztása által egységes részecskenagyságú inonorner-cseppek, illetve polimerizációs-elegy-cseppeket állítunk elő, ezeket az egységes nagyságú cseppeket a mikrokapszulázás ön­magában ismert eljárásai szerint a polimerizáciö fel­tételei között stabilis burkolattal kapszulázzuk, ezt követően a kapszulázott cseppeket polimerizáljuk, és h cseppek előállításának és a cseppek kapszulázásának eljárási lépései során meghatározott feltételeket meg­tartunk. A találmány tehát gyöngypolinrerek előállítására vonatkozik mono vagy poliviuil-vegyiileteknek vizes oldatokban képzett szuszpenziós polimerizálásával. 'a) a poiimerizációs elegyet 5 70 C hőmérsékleten egyenáramban vezetjük a folyamatos fázisként alkal­mazott 0,01-10 t% stabilizátort tartalmazó vizes ol­datba amikor a V* riV ; ahol Vk . jelenté­se a folyamatos fázis télfogata és V no jelentése a monomer, illetve a poiimerizációs elegy térfogata - arány 0,1 és 60 közötti, b) a poiimerizációs elegynek a vizes oldatba való beporlasztása útján kapóit, a vizes oldatban lévő, egy­séges méretű poiimerizációs elegy cseppeket a mono­mer cseppeknek és a vizes oldatnak a sűrűsége közötti különbség révén hidrodinamikai irton a reakcióedény beporlasztásí területéről a kapszulázási területre ve­zetjük és itt a mikrokapszulázás területéről ismert koacerválással, komplex koacerválással vagy fázis határfelületi reakcióval folyamatosan kapszulázzuk, és c) a kapszulázott poiimerizációs elegy cseppeket vizes szuszpenzióban 40 95 °C hőmérsékleten törté­nő melegítéssel polimerizáljuk, A polímerizáció feltételei mellett stabil burkolattal való kapszulázást ezután két részlépésben hajtjuk vég­re, amennyiben a mikrokapszulázás önmagában is­mert eljárásai szerint a cseppek körül létesített burko­lat a nyíróerőkkel szemben stabil ugyan, azonban a polimerizáciö körülményei között már nem stabil. Ebben az esetben a burkolatokat egy második eljá­rási lépésben, mely kivitelezhető folyamatosan vagy nem folyamatosan, olyan burkolatokká kell keményí­teni, amelyek a polímerizáció körülményei között sta­bilak. A keményítési lépés végrehajtható külön mun­kamenetben, külön reakcióedényben, előnyösen azonban ugyanabban a reakcióedényben végezzük. Amennyiben azonban a mikrokapszulázás eljárása után a cseppek körül létesített burkolat a polimerízá­­ció körülményei között is stabil, akkor a keményítés lépése elmarad, és a polimerizáciö körülményei sta­bil burkolattal való kapszulázást egyetlen lépésben hajtjuk végre. A találmányi eljárás keretében nyíróerökkel szem­ben akkor nevezzük a burkolatot stabilnak, ha káro­sodás nélkül elleiuillöak olyan erősségű keverőmozgás­nak, amilyent a szokásos szuszpenziós polimerizációk körülményei között alkalmazunk egyenlő nagyságú cseppek létesítése céljából, Annak segítségével, hogy a találmány értelmében kombináljuk egységes méretű monomer-, illetve poli­­merizációs-keverék-cseppek létrehozását, ezen csep­pek stabilizálását kapszuiázással, és a polimerizáció körülményei között stabil burkolattal bevont cseppek noliinerizáclóját, továbbá mindezek végrehajtását meghatározott' feltételek megtartásával, olyan gyöngypolímprizátumokat kapunk, amelynek gyöngy­szemcséi kitűnnek megközelítőleg azonos részecske­­nagyságukkal, és fizikai sajátságaik, így például szem­­csestabilitásuk, törési szilárdságuk stb, által. A találmány szerinti eljárás alkalmas egységes ré­­szecskenagyságű gyöngy poli merek előállítására a leg­különbözőbb monomerekből. Az eljárás alkalmazha­tóságának feltétele mindössze az, hogy a poiimerizá­ciós keverék a beporlasztás körülményei között cseppfolyós legyen, A találmány kereteiben poiimeri­zációs keveréknek tekintjük a polimerizálandó, szo­kásos pilimerizációs adalékokkal kevert monomert, il­letve minonierelegyet. A szokásos poiimerizációs adalékanyagokra példa­ként felhozhatjuk mindenekelőtt a poiimerizációs iniciátoranyagokat (gyökképzők, így például az azo­­-izobutilnitril és dibenzoíl-peroxid), a politnerizációt gátló anyagokat, továbbá közömbös folyadékokat és olyan polimereket, amelyek a polirnerizádó során a polimer szerkezetét, így például annak makroporozi­­tását megváltoztatják. A poiimerizációs keverékek tartalmazhatnak to­vábbá színezékeket, és, amennyiben a gyögypolirne­­reknek extrahálószert kell bepolimerizálva tartalmaz­niuk a folyadék-folyadék-extrakcióra, a folyadék-fo­lyadék «-xtiakció céljára szolgáló extrahálószert is. A poiimerizációs keverékek olyan vegyületeket is tartalmazhatnak, amelyek más vég)'öletekkel reagál­nak a kapszula falának képződése közben. A találmány szerinti eljárás alkalmas mind gélfor­májú, mind makroporózus gyöngy polimerek előállí­tására. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható mo­nomerekre a következő példákat hozzuk fel:egyszerű telítetlen vegyületek, így például mono-vinil-vegyüle­­tek, például sztirol, vinil-toluol, etil-sztiro, a-metU- sztirol, és ezek magban halogénezett száramazékai, például klór-sztirol, továbbá viníl-benzil-klorid, akril­­sav, ennek sói és észterei, elsősorban a metil és etil­­•észtere, metakrilsav, ennek sói és észterei, elsősor­ban a metil-észtere, továbbá az akrilsav és metakril­sav nitrilje és amidjai. Többszörösen telítetlen vegyületekre példaként említhetők elsősorban a következők: polivinil-vegyü­­lete, így például a ci nil-ben zol, divi nil-toluol, triví­­nil-benzol, divinil-naftalin, trivinil-naftalin, dietlén-gli­­kol-divinil-éter, trivinil-ciklohexán, 1,7-oktadién, 1,6- -heptadién, 1,5-hexadién, többértékű alkoholok met­­akrilsavas észtere, így például az etilénglikol-dimet­­akrilát és a metilén-N.N -bisz-akrilaniid. 196.080 & 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom